tag:blogger.com,1999:blog-234589592024-03-08T09:50:26.945+05:30Tech, Travel and Thoughts | By Srinidhi T GSrinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.comBlogger489125tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-65831030031946587942023-12-31T21:47:00.002+05:302023-12-31T21:47:16.404+05:30ಹೊಸವರ್ಷದ ಶುಭಾಶಯಗಳು<p> ವಿಜ್ಞಾನ ಸಂವಹನ ಚಟುವಟಿಕೆಗಳ ದೃಷ್ಟಿಯಿಂದ ೨೦೨೩ ಬಹಳವೇ ಖುಷಿಕೊಟ್ಟ ವರ್ಷ. ನನ್ನಂತಹ ಅನೇಕರಿಗೆ ಮಾರ್ಗದರ್ಶಕರಾಗಿದ್ದ ಅಡ್ಯನಡ್ಕ ಕೃಷ್ಣಭಟ್ ಅವರ ಪ್ರಾತಿನಿಧಿಕ ಬರಹಗಳ ಸಂಕಲನ ಲೋಕಾರ್ಪಣೆಯಾಗಿದ್ದು ಹಾಗೂ ಶ್ರೀಮಂಗಲದ ನೆನಪುಗಳ 'ನೂರೊಂದು ನೆನಪು ನ್ಯೂರಾನಿನಿಂದ' ಪ್ರಕಟವಾಗಿದ್ದು ನನ್ನ ದೃಷ್ಟಿಯಿಂದ ಈ ವರ್ಷದ ಪ್ರಮುಖಾಂಶಗಳು. ಜನವರಿಯಲ್ಲಿ ಭೋಪಾಲದಲ್ಲಿ ನಡೆದ ಅಂತಾರಾಷ್ಟ್ರೀಯ ವಿಜ್ಞಾನ ಹಬ್ಬದಲ್ಲಿ ಹಲವು ಕನ್ನಡದ ಕೆಲಸಗಳಿಗೆ ಸಾಕ್ಷಿಯಾಗಿದ್ದು, ನಾನೂ ವಿಷಯಮಂಡನೆ ಮಾಡಿದ್ದು ಸುಮಧುರ ನೆನಪು. ಕೊಳ್ಳೇಗಾಲ ಶರ್ಮ ಅವರ 'ತಳಿ-ಉಳಿ' ಕೃತಿಯ ಸಂಪಾದಕನೆನ್ನಿಸಿಕೊಂಡಿದ್ದು, ಡಾ. ಎ. ಸತ್ಯನಾರಾಯಣರೊಡನೆ ಸೇರಿ ಸಿದ್ಧಪಡಿಸಿದ 'ಡಿಜಿಟಲ್ ಕನ್ನಡ ಕೌಶಲ' ಪಠ್ಯಪುಸ್ತಕ ಬೆಂಗಳೂರು ವಿವಿಯಿಂದ ಪ್ರಕಟವಾಗಿದ್ದು ಬೋನಸ್.</p><p>ವಿಜಯ ಕರ್ನಾಟಕದ 'ಟೆಕ್ ನೋಟ' ಅಂಕಣ ಮುಂದುವರಿದದ್ದು ಮಾತ್ರವಲ್ಲದೆ ಹೊಸಬಗೆಯ ಬರಹಗಳನ್ನು ಪ್ರಯತ್ನಿಸುವುದಕ್ಕೆ ಅವಕಾಶವನ್ನೂ ಕೊಟ್ಟಿತು. ಬೆಂಗಳೂರು, ಮೈಸೂರು, ಕೈಗಾ, ಹಂಪೆ, ಹಗರಿಬೊಮ್ಮನಹಳ್ಳಿ ಸೇರಿದಂತೆ ರಾಜ್ಯದ ಹಲವೆಡೆ ವಿಜ್ಞಾನ ಸಂವಹನಕ್ಕೆ ಸಂಬಂಧಿಸಿದ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮಗಳಲ್ಲಿ ಪಾಲ್ಗೊಳ್ಳುವುದು ಕೂಡ ಈ ವರ್ಷ ಸಾಧ್ಯವಾಯಿತು. ಬೆಂಗಳೂರಿನ ಭಾರತೀಯ ವಿಜ್ಞಾನ ಮಂದಿರದಲ್ಲಿ ಸಂವಾದ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮವೊಂದರಲ್ಲಿ ಭಾಗವಹಿಸಿದ್ದು, ನನ್ನ ಪುಸ್ತಕ ಓದಿಕೊಂಡು ಸಿದ್ಧರಾಗಿ ಬಂದಿದ್ದ ಮಕ್ಕಳೊಡನೆ ಮೈಸೂರಿನ ಎಸ್ವಿವೈಎಂನಲ್ಲಿ ಮಾತನಾಡಿದ್ದು ವಿಶೇಷ. ಈ ಹಿಂದೆ ಪ್ರಕಟವಾಗಿದ್ದ 'ಪುಟ್ಟ ಪುಟ್ಟಿಯ ಪರಿಸರ ಪಾಠಗಳು' ಕೃತಿಗಾಗಿ ಕರ್ನಾಟಕ ಬಾಲವಿಕಾಸ ಅಕಾಡೆಮಿಯ ಪುರಸ್ಕಾರ ಕೈಸೇರಿದ್ದೂ ಇದೇ ವರ್ಷ. ಕನ್ನಡದ ಹಲವು ವಿಜ್ಞಾನ ಸಂವಹನ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮಗಳಿಗೆ ಬೆಂಬಲವಾಗಿದ್ದ ವಿಜ್ಞಾನ್ ಪ್ರಸಾರ್ ಸಂಸ್ಥೆ ಈ ವರ್ಷ ಮುಚ್ಚಿಹೋದದ್ದು ಬೇಸರದ ಸಂಗತಿಯಾದರೂ, ಆ ಸಂಸ್ಥೆಯ ಆಶ್ರಯದಲ್ಲಿ ಪ್ರಾರಂಭವಾಗಿದ್ದ 'ಕುತೂಹಲಿ' ಕನ್ನಡ ಜಾಲಪತ್ರಿಕೆಯ ಪ್ರಕಟಣೆ ಸ್ವತಂತ್ರವಾಗಿ ಮುಂದುವರಿದಿರುವುದು ಸಮಾಧಾನದ ಸಂಗತಿ.</p><p>ಜನವರಿ ಮೂರನೇ ವಾರ ಫರೀದಾಬಾದಿನಲ್ಲಿ ನಡೆಯಲಿರುವ ಅಂತಾರಾಷ್ಟ್ರೀಯ ವಿಜ್ಞಾನ ಹಬ್ಬದಲ್ಲಿ ಪಾಲ್ಗೊಳ್ಳುವ ಮೂಲಕ ೨೦೨೪ರ ಚಟುವಟಿಕೆಗಳು ಪ್ರಾರಂಭವಾಗಲಿವೆ. ಮುಂಬರುವ ವರ್ಷದಲ್ಲಿ ಇನ್ನೂ ಹೆಚ್ಚಿನದು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿ, ಅದಕ್ಕೆ ನಿಮ್ಮ ಪ್ರೋತ್ಸಾಹವಿರಲಿ ಎನ್ನುವುದು ನನ್ನ ಆಶಯ. ನಿಮ್ಮೆಲ್ಲರಿಗೂ ಹೊಸವರ್ಷದ ಹಾರ್ದಿಕ ಶುಭಾಶಯಗಳು.</p>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-50713552119180805052022-07-28T11:58:00.003+05:302022-07-28T12:07:16.128+05:30ಹಂಪೆಯಲ್ಲಿ ಜಾಂಬವಂತನ ದರ್ಶನ!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhw6JSCoArZBCFbIJjGolLIFnEC4oFoxiHowhZuYR6ZGMyFbdePOw9geHsR44yMC9lxMFt3DgSkUX3XmRVW8JmqhIW0vIdOPSn7FVdROOdp3j5eFa-q2cn-vIUeACuTnMp3rsEGkRKXTVulZlNmq23LE6lnz8HErC7bD8zcLXpT7iuQf4vHA/s2887/daroji%201.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1623" data-original-width="2887" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhw6JSCoArZBCFbIJjGolLIFnEC4oFoxiHowhZuYR6ZGMyFbdePOw9geHsR44yMC9lxMFt3DgSkUX3XmRVW8JmqhIW0vIdOPSn7FVdROOdp3j5eFa-q2cn-vIUeACuTnMp3rsEGkRKXTVulZlNmq23LE6lnz8HErC7bD8zcLXpT7iuQf4vHA/w640-h360/daroji%201.JPG" width="640" /></a></div><p>ಹಂಪೆಯ ಸಮೀಪದಲ್ಲಿರುವ ದರೋಜಿ ಕರಡಿಧಾಮ ಅತ್ಯಂತ ವಿಶಿಷ್ಟವಾದದ್ದು. ಶ್ರೀ ಎಂ. ವೈ. ಘೋರ್ಪಡೆಯವರ ಪ್ರಯತ್ನಗಳಿಂದ ಸಂರಕ್ಷಿತ ಪ್ರದೇಶವಾಗಿ ಗುರುತಿಸಿಕೊಂಡ ಈ ಕುರುಚಲು ಕಾಡು, Sloth Bearಗಳ ತವರು (Sloth ಅಂದರೆ ಸೋಮಾರಿ ಅಂತ ಅರ್ಥ!). ಈ ಹಿಂದೆ ಒಂದೆರಡು ಬಾರಿ ಅಲ್ಲಿ ಹೋಗಿದ್ದಾಗ ವೀಕ್ಷಣಾ ಗೋಪುರದ ಮೇಲೆ ನಿಂತು ದೂರದಲ್ಲಿ ಕಾಣುವ ಕರಡಿಗಳನ್ನು ನೋಡುವ ಅವಕಾಶ ದೊರೆತಿತ್ತು. ಕಳೆದ ವರ್ಷ ಅಲ್ಲಿ ಸಫಾರಿ ಪ್ರಾರಂಭವಾಗಿದೆ ಎನ್ನುವ ವಿಷಯ ತಿಳಿದಲ್ಲಿಂದ ದರೋಜಿಗೆ ಮತ್ತೊಮ್ಮೆ ಭೇಟಿಕೊಡುವ ಯೋಜನೆ ರೂಪಿಸುತ್ತಿದ್ದೆ.</p><p>ಈ ಯೋಜನೆಗೆ ಮಾರ್ಗದರ್ಶಕರಾಗಿ ಸಿಕ್ಕವರು ಹಂಪೆಯ ವಿನೋದ್ ಕುಮಾರ್. ಫೇಸ್ಬುಕ್ನಲ್ಲಿ ಸಕ್ರಿಯರಾಗಿರುವ ಅವರು ದರೋಜಿ ಕರಡಿಧಾಮದ ಬಗ್ಗೆ, ಅಲ್ಲಿನ ಸಫಾರಿ ಹಾಗೂ ವನ್ಯಜೀವನದ ಬಗ್ಗೆ ಆಗಿಂದಾಗ್ಗೆ ಬರಹಗಳನ್ನು - ಚಿತ್ರಗಳನ್ನು ಹಂಚಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಿದ್ದರು. ಈ ಬಾರಿ ಹಂಪೆಗೆ ಪ್ರವಾಸ ಹೊರಡುವುದೆಂದು ತೀರ್ಮಾನವಾಗುತ್ತಿದ್ದಂತೆಯೇ ಅವರನ್ನು ಸಂಪರ್ಕಿಸಿದೆ. ದರೋಜಿಯ ಬಗ್ಗೆ, ಅಲ್ಲಿನ ವನ್ಯಜೀವನದ ಬಗ್ಗೆ ಒಂದಷ್ಟು ಮಾಹಿತಿ ಹಂಚಿಕೊಂಡ ಅವರು ಸಫಾರಿಯಲ್ಲಿ ನಮ್ಮ ಮಾರ್ಗದರ್ಶಕರಾಗಲು ಒಪ್ಪಿಕೊಂಡರು. ಅಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲ, ಯಾವ ಹೊತ್ತಿನಲ್ಲಿ ಸಫಾರಿ ಹೊರಟರೆ ಒಳ್ಳೆಯದು ಎನ್ನುವುದನ್ನೂ ಸೂಚಿಸಿದರು.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL0WVPSYmKp0gQNzjQ-mzvK4Qn3E4-bjPS-a4xHwIdnPqXa1YW7N1eZhnrrkSczkHAl3CtCYMvd-JtRzgRmwt9P928gEtpbZGelCHDHqDObSC---oRfY9BIqn7Y3QdfQ1nt0FOiGUsdMCFg8MtfN9spC2L0prGqH475xsWmvwNL3PacXhl8g/s2887/daroji%202.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1624" data-original-width="2887" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL0WVPSYmKp0gQNzjQ-mzvK4Qn3E4-bjPS-a4xHwIdnPqXa1YW7N1eZhnrrkSczkHAl3CtCYMvd-JtRzgRmwt9P928gEtpbZGelCHDHqDObSC---oRfY9BIqn7Y3QdfQ1nt0FOiGUsdMCFg8MtfN9spC2L0prGqH475xsWmvwNL3PacXhl8g/w640-h360/daroji%202.JPG" width="640" /></a></div><p>ಕಳೆದ ಭಾನುವಾರ (ಜುಲೈ ೨೪) ಮಧ್ಯಾಹ್ನ ಬನ್ನಿ ಎಂದು ಹೇಳಿದ್ದವರು, ಮತ್ತೆ ಕರೆಮಾಡಿ ಸಂಜೆಯೇ ಹೋಗೋಣ ಎಂದು ಸೂಚಿಸಿದರು. ಅದರಂತೆಯೇ ಹಂಪೆ ಜ಼ೂ ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿರುವ ದರೋಜಿ ನಿಸರ್ಗಧಾಮದ ಕಚೇರಿಯಿಂದ ನಮ್ಮನ್ನು ಅರಣ್ಯ ಇಲಾಖೆಯ ವಾಹನದಲ್ಲಿ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೊರಟರು. ಮುಂದಿನ ಒಂದೆರಡು ಗಂಟೆಗಳ ಕಾಲ ನಿಜಕ್ಕೂ ನೆನಪಿನಲ್ಲಿ ಉಳಿಯುವ ಅನುಭವ! ಮಾರ್ಗದರ್ಶಕರಾಗಿ ತರಬೇತಿ ಪಡೆದಿರುವ ವಿನೋದ್ ಹಾಗೂ ಅವರ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿದ್ದ ರವಿ ಕುರುಚಲು ಕಾಡಿನ ವಿಶ್ವರೂಪವನ್ನು ನಮಗೆ ಪರಿಚಯಿಸಿದರು, ಅನೇಕ ಪಕ್ಷಿಗಳನ್ನು ತೋರಿಸಿದರು.</p><p>ಅರಣ್ಯ ಇಲಾಖೆಯವರು ಇಡುವ ಬೆಲ್ಲ ತಿನ್ನಲು ಬಂದಿದ್ದ ನಾಲ್ಕು ಕರಡಿಗಳನ್ನು ನಾವು ಆ ಸಂಜೆ ನೋಡಿದೆವು. ಅವುಗಳ ಚಟುವಟಿಕೆಯನ್ನು - ಆಟದಿಂದ ಜಗಳದವರೆಗೆ - ಕೆಲವೇ ಅಡಿಗಳ ದೂರದಿಂದ (ಕಬ್ಬಿಣದ ಕೋಣೆಯ ಸುರಕ್ಷತೆಯಲ್ಲಿ ಕುಳಿತು) ಕಣ್ತುಂಬಿಕೊಂಡೆವು. ಕಾಡುಪ್ರಾಣಿಗಳಿಗೆ ಆಹಾರ ನೀಡಬೇಡಿ ಎಂದು ಎಲ್ಲ ಕಡೆಯೂ ಹೇಳುವ ಅರಣ್ಯ ಇಲಾಖೆಯೇ ಇಲ್ಲಿ ಕರಡಿಗಳಿಗೆ ಬೆಲ್ಲ ಇತ್ಯಾದಿಗಳನ್ನು ತಿನ್ನಲು ಕೊಡುವುದು ಕೊಂಚ ಅಸಹಜವೆನಿಸಿದರೂ ಕರಡಿಗಳಂತಹ ಅಪರೂಪದ ಜೀವಿಗಳನ್ನು ಹತ್ತಿರದಿಂದ ಗಮನಿಸುವುದು ನಿಜಕ್ಕೂ ಅಪರೂಪದ ಅವಕಾಶ. ಈ ಅವಕಾಶ ಒದಗಿಸಿರುವ ಅರಣ್ಯ ಇಲಾಖೆ, ಅದರ ಪ್ರಯೋಜನ ಪಡೆದುಕೊಳ್ಳಲು ನೆರವಾಗುವ ವಿನೋದ್ ಹಾಗೂ ರವಿಯವರಂತಹ ಮಿತ್ರರು ಅಭಿನಂದನಾರ್ಹರು.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgynmDdJjvOU3DMBsiQc9YK0rWCLbrbQZ7-2wJbZ63n1rcyPHbFtY6X1C6POQbtFYArrifjkrXSnJn0bhKmkyjnZQ_6wlfR6p1rlkwJXUwATDaDcMp5zm0RVjTO1jDBl8DmgxdMugw5uPK0nFJvl6TYRqUEsofB982juEYYNOAFwyG4uiaZw/s2887/daroji%203.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1624" data-original-width="2887" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgynmDdJjvOU3DMBsiQc9YK0rWCLbrbQZ7-2wJbZ63n1rcyPHbFtY6X1C6POQbtFYArrifjkrXSnJn0bhKmkyjnZQ_6wlfR6p1rlkwJXUwATDaDcMp5zm0RVjTO1jDBl8DmgxdMugw5uPK0nFJvl6TYRqUEsofB982juEYYNOAFwyG4uiaZw/w640-h360/daroji%203.jpg" width="640" /></a></div><ul style="text-align: left;"><li>ಸಫಾರಿ ಶುಲ್ಕ ಒಂದು ಜೀಪಿಗೆ (6-7 ಜನ ಹೋಗಬಹುದು) ರೂ. 2000/-, ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಶುಲ್ಕ ಪ್ರತ್ಯೇಕ. </li><li>ವಿನೋದ್ ಅವರ ಫೇಸ್ಬುಕ್ ಪುಟ <a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100020265049320" target="_blank"><b>ಇದು</b></a> </li><li>ಸಫಾರಿ ಪ್ರಾರಂಭವಾಗುವ ಸ್ಥಳ: <a href="https://goo.gl/maps/eRgaqvJdtj7BrSZFA" target="_blank">Interpretation Center - Daroji Bear Sanctuary</a></li><li>ಸಫಾರಿಗೆ ಹೋಗುವ ಮುನ್ನ ಅಥವಾ ಸಫಾರಿ ಮುಗಿಸಿದ ನಂತರ ಪಕ್ಕದಲ್ಲೇ ಇರುವ <a href="https://www.karnatakatourism.org/tour-item/atal-bihari-vajpayee-zoological-park/" target="_blank">ಅಟಲ್ ಬಿಹಾರಿ ವಾಜಪೇಯಿ ಜ಼ೂಲಾಜಿಕಲ್ ಪಾರ್ಕ್</a>ಗೂ (ಹಂಪೆ ಜ಼ೂ) ಭೇಟಿ ಕೊಡಬಹುದು - ಚಿಕ್ಕ ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಇದು ಇಷ್ಟವಾಗುತ್ತದೆ.</li></ul>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-65266504088194671102021-11-03T15:12:00.008+05:302021-11-04T11:31:37.890+05:30ಜಿಯೋಫೋನ್ ನೆಕ್ಸ್ಟ್: ಹೊಸ ಫೋನಿನಲ್ಲಿ ಏನೆಲ್ಲ ಇದೆ?<a href="https://www.blogger.com/#"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEislhFazSMvQ3mWhd4EMzV0cweXDEJtHutjPcB2JakEV_zJC-KdFhirjXcbMU9yhHZEB860uyQz6sVCzsRpzmVR0L-O44l_s_6Yae2Pni2tbFAiP9nZBjF_kguID0ObREq1tOgW/w640-h360/P_20211103_092214.jpg" /></a><br /><br />ಫೀಚರ್ ಫೋನ್ ಬಳಕೆದಾರರನ್ನು ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನಿನತ್ತ ಕರೆದೊಯ್ಯುವ ಮೂಲಕ ಭಾರತವನ್ನು '2ಜಿ-ಮುಕ್ತ'ವಾಗಿಸುವ ತನ್ನ ಯೋಜನೆಯ ಅಂಗವಾಗಿ ರಿಲಯನ್ಸ್ ಜಿಯೋ ಹೊಸದೊಂದು ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನನ್ನು ಮಾರುಕಟ್ಟೆಗೆ ಪರಿಚಯಿಸುತ್ತಿದೆ. ಕಡಿಮೆ ಪ್ರವೇಶ ಬೆಲೆಯಲ್ಲಿ ಎಲ್ಲರೂ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನ್ ಖರೀದಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಬೇಕು ಎಂಬ ಗುರಿ, 'ಜಿಯೋಫೋನ್ ನೆಕ್ಸ್ಟ್' ಎಂಬ ಹೆಸರಿನ ಈ ಹೊಸ ಫೋನಿನ ವೈಶಿಷ್ಟ್ಯ.<br /><br />ರೂ. 6499/- ಮುಖಬೆಲೆಯ ಈ ಫೋನನ್ನು ಮೊದಲಿಗೆ ರೂ. 2499 (ರೂ. 1999 + ರೂ. 500 ಸಂಸ್ಕರಣಾ ಶುಲ್ಕ) ಮಾತ್ರ ಪಾವತಿಸುವ ಮೂಲಕ ನಮ್ಮದಾಗಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದು ಸಾಧ್ಯ. ಬಾಕಿ ಹಣವನ್ನು 18 ಅಥವಾ 24 ತಿಂಗಳ ಮಾಸಿಕ ಪಾವತಿ ಮಾಡುವ ಮೂಲಕ ಕೊಡಬಹುದು. ಈ ಪಾವತಿಯಲ್ಲಿ ಸಾಲದ ಕಂತು ಹಾಗೂ ಫೋನ್ ಬಳಕೆಯ ಶುಲ್ಕಗಳೆರಡೂ ಸೇರಿರುವುದು ವಿಶೇಷ. ತಿಂಗಳಿಗೆ ರೂ. 300ರಿಂದ ರೂ. 600ರವರೆಗೆ ಹಲವು ಆಯ್ಕೆಗಳ ಪೈಕಿ ನಮಗೆ ಬೇಕಾದ್ದನ್ನು ಆರಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದು ಸಾಧ್ಯ. ಒಂದೇ ಬಾರಿಗೆ ಪೂರ್ತಿ ಮೊತ್ತ ಪಾವತಿಸಿ ಖರೀದಿಸುವ ಆಯ್ಕೆಯೂ ಇದೆ. ನೋಂದಣಿ ಹಾಗೂ ಖರೀದಿ ಹೇಗೆ, ಎಲ್ಲಿ ಮುಂತಾದ ವಿವರಗಳನ್ನು ರಿಲಯನ್ಸ್ ಜಿಯೋ ಇಷ್ಟರಲ್ಲೇ ಪ್ರಕಟಿಸಲಿದೆ.<div><br /><a href="https://www.blogger.com/#"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgybIqG58vJDIA98tjW_es6mGteFRsDGuCU0ZvgfZOM_92IHvgF9LX3-g7R2BhxKMIVl_MpYvGBOOSdTIy5ka8QJ_86BfKdQu0lO4OxYAeggrfLDUXKLqPcdDAukUqUAuHjj3O0/w640-h471/unnamed.jpg" /></a><br /><br />ರಿಲಯನ್ಸ್ ಜಿಯೋ ಸಂಸ್ಥೆಯು ಈ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ ಫೋನ್ ಅನ್ನು ಗೂಗಲ್ ಹಾಗೂ ಕ್ವಾಲ್ಕಾಮ್ ಸಂಸ್ಥೆಗಳ ಸಹಯೋಗದೊಂದಿಗೆ ನಿರ್ಮಿಸಿದೆ. ಕೈಗೆಟುಕುವ ಬೆಲೆಯ ಫೋನುಗಳಿಗೆಂದೇ ನಿರ್ಮಿತವಾಗಿರುವ ಸ್ನಾಪ್ಡ್ರಾಗನ್ QM215 ಪ್ರಾಸೆಸರ್, ಹಾಗೂ ಜಿಯೋಫೋನ್ ನೆಕ್ಸ್ಟ್ಗಾಗಿಯೇ ವಿನ್ಯಾಸಗೊಳಿಸಿದ ಪ್ರಗತಿ ಓಎಸ್ ಎಂಬ ಆಂಡ್ರಾಯ್ಡ್ ಆವೃತ್ತಿಯನ್ನು ಇದು ಬಳಸುತ್ತದೆ. ಹೆಚ್ಚುವರಿಯಾಗಿ ಜಿಯೋ ಆಪ್ಗಳಿರುವುದನ್ನು ಬಿಟ್ಟರೆ ಅನಗತ್ಯ ಬ್ಲೋಟ್ವೇರ್ಗಳು ಕಾಣಿಸಲಿಲ್ಲ ಎನ್ನುವುದು ಸಮಾಧಾನಕರ ವಿಷಯ.<br /><br />ಕಡಿಮೆ ಸಾಮರ್ಥ್ಯದಲ್ಲೂ ಸರಾಗ ಕಾರ್ಯಾಚರಣೆಗಾಗಿ ಇಲ್ಲಿ 'ಗೂಗಲ್ ಗೋ' ಆಪ್ಗಳನ್ನೇ ಪ್ರಮುಖವಾಗಿ ಬಳಸಲಾಗಿದೆ. ಕೆಲವು ಜಿಯೋ ಆಪ್ಗಳದೂ ಲೈಟ್ ಆವೃತ್ತಿ ಇದೆ. ಗೂಗಲ್ ಪ್ಲೇ ಸ್ಟೋರ್ ಇರುವುದರಿಂದ ಬೇರೆ ಆಪ್ಗಳನ್ನೂ ಬಳಸಬಹುದು, ಆದರೆ ಹೆಚ್ಚು ಸಂಪನ್ಮೂಲಗಳನ್ನು ಬೇಡುವ ಆಪ್ಗಳು ಇದರ ಕಾರ್ಯಕ್ಷಮತೆಯನ್ನು ಹೇಗೆ ಪ್ರಭಾವಿಸಬಹುದೆಂದು ನೋಡಬೇಕಿದೆ. <br /><br />ಪಠ್ಯವನ್ನು ಓದಿ ಹೇಳುವ ('ರೀಡ್ ಅಲೌಡ್') ಹಾಗೂ ಅನುವಾದಿಸುವ ('ಟ್ರಾನ್ಸ್ಲೇಟ್ ನೌ') ಸೌಲಭ್ಯಗಳು ಓಎಸ್ ಮಟ್ಟದಲ್ಲೇ ದೊರಕುತ್ತಿರುವುದು ಈ ಫೋನಿನ ವೈಶಿಷ್ಟ್ಯ. ಈ ಸೌಲಭ್ಯವನ್ನು ಬಳಸಿಕೊಂಡು ನಾವು ಪರದೆಯ ಮೇಲಿರುವ ಯಾವುದೇ ಪಠ್ಯವನ್ನು ನಮ್ಮ ಭಾಷೆಗೆ ಅನುವಾದಿಸಿಕೊಳ್ಳಬಹುದು ಹಾಗೂ/ಅಥವಾ ಓದಿಸಿ ಕೇಳಬಹುದು. ಕನ್ನಡವೂ ಸೇರಿದಂತೆ ಎಂಟು ಭಾರತೀಯ ಭಾಷೆಗಳಲ್ಲಿ ಈ ಸೌಲಭ್ಯ ದೊರಕುತ್ತದೆ. ವೆಬ್ ಪುಟಗಳು, ಆಪ್ಗಳು, ಸಂದೇಶಗಳು ಮತ್ತು ಫೋಟೋಗಳೂ ಸೇರಿದಂತೆ ಫೋನ್ ಪರದೆಯಲ್ಲಿರುವ ಯಾವುದೇ ಪಠ್ಯದೊಂದಿಗೆ ಈ ಸೌಲಭ್ಯಗಳು ಕೆಲಸ ಮಾಡುತ್ತವೆಂದು ಜಿಯೋ ಹೇಳಿದೆ. ವೆಬ್ಪುಟಗಳನ್ನು ಓದಿಸಿ ಕೇಳುವ, ಅನುವಾದಿಸುವ ಸೌಲಭ್ಯವನ್ನು ಪರೀಕ್ಷಿಸಿದಾಗ ತಕ್ಕಮಟ್ಟಿಗೆ ಸಮರ್ಪಕವಾದ ಫಲಿತಾಂಶಗಳು ದೊರಕಿದವು. ಬಹುತೇಕ ಆಂಡ್ರಾಯ್ಡ್ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನುಗಳಂತೆ ಇದರಲ್ಲಿ ಗೂಗಲ್ ಅಸಿಸ್ಟೆಂಟ್ ಸೌಲಭ್ಯವೂ ಇದೆ.</div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.blogger.com/video.g?token=AD6v5dwC2NPMI0FQkath4yMy7HX1QsK0u-zO_mDuAmQAvALzuFY8Ic5AVS5KmJ1FEMXc9UxjjxoD2XZ0tqM' class='b-hbp-video b-uploaded' frameborder='0'></iframe></div><div><br /></div><div>ಫೋನಿನ ಇನ್ನಿತರ ವೈಶಿಷ್ಟ್ಯಗಳು ಹೀಗಿವೆ:<br /><ul style="text-align: left;"><li>2 ಜಿಬಿ ರ್ಯಾಮ್ ಮತ್ತು 32 ಜಿಬಿ ಶೇಖರಣಾ ಸಾಮರ್ಥ್ಯ</li><li>ಹೆಚ್ಚುವರಿ 512 ಜಿಬಿವರೆಗೆ ಮೆಮೊರಿ ಕಾರ್ಡ್ ಬಳಸುವ ಅವಕಾಶ</li><li>ಎರಡು ನ್ಯಾನೋ ಸಿಮ್, ಪ್ರಾಥಮಿಕ/ಡೇಟಾ ಸಿಮ್ ಆಗಿ ಜಿಯೋ ಸಂಪರ್ಕ ಬಳಸುವುದು ಕಡ್ಡಾಯ</li><li>13 ಎಂಪಿ ಪ್ರಾಥಮಿಕ ಕ್ಯಾಮೆರಾ, 8 ಎಂಪಿ ಸೆಲ್ಫಿ ಕ್ಯಾಮೆರಾ, ಗೂಗಲ್ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಗೋ ಆಪ್ನೊಂದಿಗೆ</li><li>3500 ಎಂಎಎಚ್ ಬ್ಯಾಟರಿ, ನಾವೇ ಬದಲಿಸುವುದು ಸಾಧ್ಯ</li><li>5.45" HD+ (720 x 1440) ಪರದೆ</li><li>ಕಾರ್ನಿಂಗ್ ಗೊರಿಲ್ಲಾ ಗ್ಲಾಸ್ 3</li><li>ಹಿಂಬದಿ ರಕ್ಷಾಕವಚ ಪ್ಲಾಸ್ಟಿಕ್ಕಿನದು</li><li>ಭಾರತದಲ್ಲೇ ತಯಾರಾದ ಫೋನು</li></ul>ಗಮನಿಸಬೇಕಾದ ಅಂಶಗಳು:<br /><ul style="text-align: left;"><li>ಪ್ರಾಥಮಿಕ/ಡೇಟಾ ಸಿಮ್ ಆಗಿ ಜಿಯೋ ಸಂಪರ್ಕ ಬಳಸುವುದು ಕಡ್ಡಾಯ, ಎರಡನೆಯ ಸಿಮ್ (ಕರೆಗಳಿಗೆ ಮಾತ್ರ) ಯಾವ ಸಂಸ್ಥೆಯದಾದರೂ ಇರಬಹುದು</li><li>ಹಣಕಾಸು ಸೌಲಭ್ಯದೊಂದಿಗೆ ಫೋನ್ ಖರೀದಿಸಿದರೆ, ಕಂತು ಪಾವತಿ ಮಾಡದ ಸಂದರ್ಭಗಳಲ್ಲಿ ನಿಮ್ಮ ಫೋನನ್ನು ಸಂಸ್ಥೆ ಲಾಕ್ ಮಾಡಬಹುದು</li></ul><div>ಫೋನಿನ ಪೆಟ್ಟಿಗೆಯಲ್ಲಿ ಹ್ಯಾಂಡ್ಸೆಟ್ನೊಂದಿಗೆ ಬ್ಯಾಟರಿ, ಅಡಾಪ್ಟರ್ ಹಾಗೂ ಯುಎಸ್ಬಿ ಕೇಬಲ್ ಇವೆ. ಜೊತೆಗೆ ಕೊಟ್ಟಿರುವ ಮಾಹಿತಿಯ ಪ್ರಕಾರ ಹ್ಯಾಂಡ್ಸೆಟ್ಗೆ ಒಂದು ವರ್ಷ ಹಾಗೂ ಬ್ಯಾಟರಿ, ಅಡಾಪ್ಟರ್ ಮತ್ತು ಕೇಬಲ್ಗೆ ಆರು ತಿಂಗಳ ವಾರಂಟಿ ಇದೆ. ತಂತ್ರಾಂಶದ ವಿಷಯಕ್ಕೆ ಬರುವುದಾದರೆ, ಇದಕ್ಕೆ ಆಂಡ್ರಾಯ್ಡ್ ಫೀಚರ್ ಅಪ್ಡೇಟ್ಗಳು ಹಾಗೂ ಸೆಕ್ಯೂರಿಟಿ ಅಪ್ಡೇಟ್ಗಳನ್ನು ಒದಗಿಸುವುದಾಗಿ ಜಿಯೋ ಹೇಳಿಕೊಂಡಿದೆ. </div><div><br /></div><div>ಗೂಗಲ್ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಆಪ್ ಇರುವ ಕಾರಣದಿಂದ ಇದರ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಬಗ್ಗೆ ಬಹಳ ಕುತೂಹಲ ಇತ್ತು. ಇದರಲ್ಲಿರುವುದು ಅದರ ಲೈಟ್ ಆವೃತ್ತಿಯಾದ 'ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಗೋ'. ಉತ್ತಮ ಬೆಳಕಿನಲ್ಲಿ ಇದು ಉತ್ತಮ ಫೋಟೋಗಳನ್ನು ಸೆರೆಹಿಡಿಯುತ್ತದೆ. ಎಚ್ಡಿಆರ್ ಹಾಗೂ ನೈಟ್ ಮೋಡ್ ಫಲಿತಾಂಶವೂ ತೃಪ್ತಿಕರವಾಗಿದೆ. ಆದರೆ ಹೆಚ್ಚು ಉತ್ತಮ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಯಂತ್ರಾಂಶವಿರುವ ಫೋನಿನಲ್ಲಿ ಗೂಗಲ್ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಆಪ್ ಬಳಸುವ ಅನುಭವದೊಂದಿಗೆ ಇದನ್ನು ಹೋಲಿಸುವಂತಿಲ್ಲ. </div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0f87KAzpEYBUnWeydQajqliTawVJKeOK8EztubyMo9oHoqWTXQSsrvoNWtCGkPVD8arrPj5mnbIXN2c4Elw0BCXKC6VwtOsT_qEfMu5U2-nJvPLnzQN4hyyR_7JVFegXkYue5/s2048/JN1.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0f87KAzpEYBUnWeydQajqliTawVJKeOK8EztubyMo9oHoqWTXQSsrvoNWtCGkPVD8arrPj5mnbIXN2c4Elw0BCXKC6VwtOsT_qEfMu5U2-nJvPLnzQN4hyyR_7JVFegXkYue5/w640-h480/JN1.jpg" width="640" /></a></div><br /><div>ಈ ಫೋನಿನ ಸ್ಪೀಕರ್ ಹಿಂಬದಿಯಲ್ಲಿರುವುದು ಕೊಂಚ ಕಿರಿಕಿರಿಯೆನಿಸಿದ ವಿಷಯ. ಮೊದಲೇ ಸ್ವಲ್ಪ ಕಡಿಮೆ ಎನ್ನಿಸುವ ಧ್ವನಿ, ಮೇಜಿನ ಮೇಲೋ ಹಾಸಿಗೆಯ ಮೇಲೋ ಇಟ್ಟಾಗ ಈ ಕಾರಣದಿಂದಾಗಿ ಇನ್ನಷ್ಟು ಕಡಿಮೆಯಾಗಿ ಕೇಳುತ್ತದೆ. ಮೊಬೈಲ್ ಸ್ಟಾಂಡ್ ಅಥವಾ ಇಯರ್ ಫೋನ್ ಬಳಸುವವರಿಗೆ ಇದು ಸಮಸ್ಯೆಯೇನಲ್ಲ.</div><div><br /></div><div>ಒಟ್ಟಾರೆಯಾಗಿ ಈ ಫೋನನ್ನು ಸುಮಾರು ಅರ್ಧ ದಿನ ಬಳಸಿದ ಅನುಭವದ ಆಧಾರದ ಮೇಲೆ, ಪ್ರಾರಂಭಿಕ ಬಳಕೆದಾರರಿಗೆ ಇದು ನಿಜಕ್ಕೂ ಒಳ್ಳೆಯ ಆಯ್ಕೆ ಎಂದು ಹೇಳಬಹುದು. ಸಂಸ್ಥೆಯೇ ಹೇಳಿರುವಂತೆ ಇದು ಮೊದಲ ಬಾರಿ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನ್ ಬಳಸುವವರಿಗೆಂದು ರೂಪಿಸಿರುವ ಫೋನು. ನೀವು ಈಗಾಗಲೇ ಹೆಚ್ಚು ಸಾಮರ್ಥ್ಯದ ಫೋನ್ ಬಳಸಿದವರಾಗಿದ್ದರೆ ಮುಂದಿನ ಆಯ್ಕೆಯಾಗಿ ಈ ಫೋನ್ ಪರಿಗಣಿಸುವುದು ಬೇಡ. ಫೀಚರ್ ಫೋನಿನಿಂದ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನಿಗೆ ಬದಲಾಗುವಂತಿದ್ದರೆ, ಅಥವಾ ಪ್ರಾಥಮಿಕ ಉದ್ದೇಶಗಳಿಗಷ್ಟೇ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನ್ ಬಳಸುವ ಇರಾದೆಯಿದ್ದರೆ ಖಂಡಿತವಾಗಿಯೂ ಇದನ್ನು ಪರಿಗಣಿಸಬಹುದು.</div><div><br /></div><div><b><i>ಇನ್ನೇನಾದರೂ ಪ್ರಶ್ನೆಗಳಿವೆಯೇ? ಕಮೆಂಟ್ ಮಾಡಿ, ಈ ಪೋಸ್ಟ್ ಅನ್ನು ಅಪ್ಡೇಟ್ ಮಾಡಲು ಪ್ರಯತ್ನಿಸುತ್ತೇನೆ, ಧನ್ಯವಾದಗಳು!</i></b></div></div>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-72151811102351075422020-04-06T12:05:00.000+05:302020-04-06T12:05:19.112+05:30ರೀಟೆಲ್, ರೀಮಿಕ್ಸ್, ರೀಜಾಯ್ಸ್ ೨೦೨೦: ಕತೆಯೊಂದನ್ನು ಕನ್ನಡಕ್ಕೆ ತನ್ನಿ!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq8gYZCQungszYRYUfX5UPjlTNGxZvHIuIPnXgdesJL7fhn41PAD_nGYFWuIdIF-akGa8H42jkq8Z6rfg8Tq9Lpgp8IsE-vOhsyrvLxJCnwTvZTRho73jiCVlYsVBdZUVZPAf6/s1600/Blog_post_cover_dimensions.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="715" data-original-width="1280" height="355" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq8gYZCQungszYRYUfX5UPjlTNGxZvHIuIPnXgdesJL7fhn41PAD_nGYFWuIdIF-akGa8H42jkq8Z6rfg8Tq9Lpgp8IsE-vOhsyrvLxJCnwTvZTRho73jiCVlYsVBdZUVZPAf6/s640/Blog_post_cover_dimensions.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಮಕ್ಕಳಿಗಾಗಿ ವಿನೂತನ ಕತೆಗಳನ್ನು ಪ್ರಕಟಿಸುವ ಮೂಲಕ ಹೆಸರುವಾಸಿಯಾಗಿರುವುದು ಪ್ರಥಮ್ ಬುಕ್ಸ್ ಸಂಸ್ಥೆ. ತನ್ನ ಬಹುತೇಕ ಪ್ರಕಟಣೆಗಳನ್ನು 'ಸ್ಟೋರಿವೀವರ್' ಆನ್ಲೈನ್ ವೇದಿಕೆಯ ಮೂಲಕ ಉಚಿತವಾಗಿ ನೀಡುತ್ತಿರುವ ಈ ಸಂಸ್ಥೆ, ಇದೀಗ ಅದೇ ವೇದಿಕೆಯನ್ನು ಬಳಸಿಕೊಂಡು ವಿನೂತನ ಸ್ಪರ್ಧೆಯೊಂದನ್ನು ಆಯೋಜಿಸಿದೆ. <br />
<br />
'ರೀಟೆಲ್, ರೀಮಿಕ್ಸ್, ರೀಜಾಯ್ಸ್ ೨೦೨೦' ಎಂಬ ಹೆಸರಿನ ಈ ಸ್ಪರ್ಧೆಯಲ್ಲಿ ಯಾರು ಬೇಕಾದರೂ ಭಾಗವಹಿಸಬಹುದು. ಕುತೂಹಲಕರ ಮಕ್ಕಳ ಕತೆಗಳನ್ನು ನಮ್ಮ ಭಾಷೆಗೆ ಅನುವಾದಿಸಬೇಕು ಎನ್ನುವುದು ಈ ಸ್ಪರ್ಧೆಯ ಹೂರಣ. ಈ ನಮೂನೆಯನ್ನು (https://bit.ly/RRR_Contest) ತುಂಬಿಸಿ, ನಮ್ಮ ಆಯ್ಕೆಯ ಭಾಷೆಯನ್ನು ತಿಳಿಸಿದರೆ ನಾವು ಅನುವಾದಿಸಬೇಕಾದ ಕತೆಯನ್ನು ಪ್ರಥಮ್ ಬುಕ್ಸ್ ಸೂಚಿಸಲಿದೆ. ಒಂದಕ್ಕಿಂತ ಹೆಚ್ಚು ಕತೆಗಳನ್ನು ಒಂದಕ್ಕಿಂತ ಹೆಚ್ಚು ಭಾಷೆಗಳಿಗೆ ಅನುವಾದಿಸುವ ಅವಕಾಶವೂ ಇದೆ.<br />
<br />
ನೋಂದಾಯಿಸಿಕೊಳ್ಳಲು ಮತ್ತು ಈ ಸ್ಪರ್ಧೆಯಲ್ಲಿ ಭಾಗವಹಿಸಲು ಮೇ ೨೦, ೨೦೨೦ರವರೆಗೆ ಸಮಯಾವಕಾಶ ಇದೆ. ನಾವು ಮಾಡಿದ ಅನುವಾದವನ್ನೇ ಈ ಸ್ಪರ್ಧೆಗೆ ಸಲ್ಲಿಸಬೇಕು. ಅತ್ಯುತ್ತಮವಾಗಿ ಅನುವಾದಿಸಿದವರಿಗೆ ಪ್ರಥಮ್ ಬುಕ್ಸ್ ಪರಿಣತರಿಂದ ಹೆಚ್ಚಿನ ತರಬೇತಿ ಹಾಗೂ ತಾವು ಅನುವಾದಿಸಿದ ಪುಸ್ತಕದ ಮುದ್ರಿತ ಪ್ರತಿ ದೊರಕಲಿದೆ.<br />
<br />
ಈ ಸ್ಪರ್ಧೆಯ ಅಂಗವಾಗಿ ಸಿದ್ಧವಾಗುವ ಎಲ್ಲ ಅನುವಾದಗಳನ್ನೂ ಸ್ಟೋರಿವೀವರ್ ವೇದಿಕೆಯಲ್ಲಿ CC BY 4.0 ಮುಕ್ತ ಪರವಾನಗಿಯಡಿ ಪ್ರಕಟಿಸಲಾಗುವುದು.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjayNGAO-1Qyl6QhFsaLkAelPegkSzsFX-v_XwUEz1iPL-AlUtpRIB9jaUH0JH3YTjdLzZgb-VXIHT9V4sReFG9HcTwJN0pDZiyrhRphqfVm69_sg8Ncc4Pqvb5bOsNISIJ0Yby/s1600/gmail_mailer_header.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="800" height="160" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjayNGAO-1Qyl6QhFsaLkAelPegkSzsFX-v_XwUEz1iPL-AlUtpRIB9jaUH0JH3YTjdLzZgb-VXIHT9V4sReFG9HcTwJN0pDZiyrhRphqfVm69_sg8Ncc4Pqvb5bOsNISIJ0Yby/s640/gmail_mailer_header.png" width="640" /></a></div>
<br />
ಹೆಚ್ಚಿನ ವಿವರಗಳಿಗೆ ಈ ಕೊಂಡಿಗಳ ಮೇಲೆ ಕ್ಲಿಕ್ ಮಾಡಿ:<br />
ಸ್ಪರ್ಧೆಯ ವಿವರಗಳು: https://bit.ly/RRR2020_Blog<br />
ನೋಂದಣಿ ನಮೂನೆ: https://bit.ly/RRR_Contest<br />
ಸ್ಟೋರಿವೀವರ್: https://storyweaver.org.in/Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-89469601892782774592019-09-12T08:00:00.000+05:302019-09-12T08:00:08.652+05:30The story of telling a story!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG5d9Vp13mLvEd9e-uy4EunxRaGNOWsytwYyIZiGWXK52XAPQ94XTLv9BGOaCL7OwGTUiEsGRWsu07SsJF89jmOTfamy5DG8VZXZGq5WGvovqYDd4hMO932DOdzA14yn7Lyowr/s1600/ODOS-GIF-1024x1024.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="565" data-original-width="1006" height="356" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG5d9Vp13mLvEd9e-uy4EunxRaGNOWsytwYyIZiGWXK52XAPQ94XTLv9BGOaCL7OwGTUiEsGRWsu07SsJF89jmOTfamy5DG8VZXZGq5WGvovqYDd4hMO932DOdzA14yn7Lyowr/s640/ODOS-GIF-1024x1024.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Pratham Books, a non-profit publisher of Children's books, conducts an annual event called 'One Day, One Story.' As part of this event, they encourage interested people (called by Pratham as 'PBChamps') to go out and tell a story to kids on International Literacy Day.<br />
<br />
This is indeed an enjoyable experience, as Yashu and I had found out last year by telling the story of '<a href="https://storyweaver.org.in/stories/11166-a-cloud-of-trash" target="_blank">A Cloud of Trash</a>' to a lot of kids at our daughter's school.<br />
<br />
This year, when the invitation to join the event arrived, we were not very sure. As neither of the two stories ('<a href="https://storyweaver.org.in/stories/48016-gappu-can-t-dance" target="_blank">Gappu Can't Dance</a>' and '<a href="https://storyweaver.org.in/stories/51690-the-weightlifting-princess" target="_blank">The Weightlifting Princess</a>') selected for this year were STEM-related, we decided it would not be appropriate for <a href="http://en.ejnana.org/" target="_blank">Ejnana Trust</a> to get involved like the last year. To add to the problem, the chosen day was a Sunday!<br />
<br />
Pratham requires that PBChamps should share the stories with children (by way of reading, narrating, enacting or any other approach) on the chosen day. While thinking, we got an idea to twist this requirement a bit. Why should children always be on the receiving end? They can be great storytellers too!<br />
<br />
The plan was confirmed when our daughter looked at the two books sent by Pratham, and told that she will read one and tell the story to us. Raghu and Shree's son looked at the second book, and agreed to tell us that story too!<br />
<br />
So on September 8, International Literacy Day, we were all set for the storytelling session. Parents and grandparents sat as the audience, while the kids took control and told us stories. Inspired by the elder kids, Raghu and Shree's daughter also pitched in with an original story that she made up on the spot!<br />
<br />
I am thankful to Pratham for running this program which allows us to become one among the kids, and try out different ideas every year. My second time being a PBChamp was a memorable experience just like the first one, and I am looking forward to the next time!<br />
<br />
<b><i>You can read thousands of stories for free on <a href="https://storyweaver.org.in/" target="_blank">Pratham Books' StoryWeaver</a></i></b>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-59762183515965933422019-07-27T22:43:00.003+05:302019-07-27T23:00:34.092+05:30ಕೇಂದ್ರ ಸರಕಾರದ ಆನ್ಲೈನ್ ದೂರು ವ್ಯವಸ್ಥೆ - ನನ್ನ ಅನುಭವ<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoRF-Cvm4Gl5gL77BgOWEzNh1IXfGaOeCHrnWMnO8sMfdYPd-ikGAP771mQkobQzZT1I1ttXae-6S_xXUBP0VoQMNUJtXeK2fKrP22KEy1mNDBsQoJzUJ8MAYrhUUL8k_Ren9N/s1600/CPGRAMS.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="872" data-original-width="1191" height="467" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoRF-Cvm4Gl5gL77BgOWEzNh1IXfGaOeCHrnWMnO8sMfdYPd-ikGAP771mQkobQzZT1I1ttXae-6S_xXUBP0VoQMNUJtXeK2fKrP22KEy1mNDBsQoJzUJ8MAYrhUUL8k_Ren9N/s640/CPGRAMS.PNG" width="640" /></a></div>
<br />
ಕೆಲವು ದಿನಗಳ ಹಿಂದೆ ಮಗಳ ಸುಕನ್ಯಾ ಸಮೃದ್ಧಿ ಖಾತೆಗೆ ಹಣ ಹಾಕಲು ಬ್ಯಾಂಕಿಗೆ ಹೋಗಿದ್ದೆ. ಆನ್ಲೈನ್ ಟ್ರಾನ್ಸ್ಫರ್ ಮಾಡುವಂತಿಲ್ಲ ಎಂದಿದ್ದ ಕಾರಣ ಚೆಕ್ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಹೋದೆ. ನನ್ನ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಬೇರೆ ಬ್ಯಾಂಕಿನ ಚೆಕ್ ನೋಡಿದ ತಕ್ಷಣ ಕೌಂಟರಿನಲ್ಲಿದ್ದ ಅಧಿಕಾರಿ "ನಮ್ಮ ಬ್ಯಾಂಕಿನ ಚೆಕ್ ಇಲ್ಲದಿದ್ದರೆ ಖಾತೆಗೆ ಹಣ ಹಾಕುವಂತಿಲ್ಲ" ಎಂದರು. ಮೂರ್ನಾಲ್ಕು ವರ್ಷಗಳಿಂದ ಇಲ್ಲದ ಈ ನಿಯಮ ಈಗೇಕೆ ಎನ್ನುವುದಕ್ಕೆ ಅವರು ಸರಿಯಾಗಿ ಉತ್ತರಿಸದೆ ನಮ್ಮಲ್ಲೇ ಒಂದು ಅಕೌಂಟು ತೆರೆದು ಆಮೇಲೆ ಹಣ ಹಾಕಿ ಎಂದುಬಿಟ್ಟರು.<br />
<br />
ಉಪಯೋಗಿಸುವುದಿಲ್ಲ ಎಂದು ಗೊತ್ತಿದ್ದೂ ಇನ್ನೊಂದು ಅಕೌಂಟನ್ನು ತೆರೆಯುವುದು ಸಮಯ-ಶ್ರಮ ಎರಡೂ ವ್ಯರ್ಥಮಾಡಿದ ಹಾಗೆ ಎಂದು ಅವರಿಗೆ ವಿವರಿಸಲು ಪ್ರಯತ್ನಿಸಿದ್ದು ವಿಫಲವಾದಮೇಲೆ ಆ ಶಾಖೆಯ ಹಿರಿಯ ಅಧಿಕಾರಿಯ ಹತ್ತಿರ ಹೋದೆ. ಅವರು ಸಮಾಧಾನ ಹಾಗೂ ಸೌಜನ್ಯದಿಂದಲೇ ಮಾತನಾಡಿದರೂ "ಸಿಸ್ಟಂ ಪ್ರಾಬ್ಲಂ" ಎಂದು ಹೇಳಿ ಚೆಕ್ ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳಲು ಒಪ್ಪಲಿಲ್ಲ. ಆ ವೇಳೆಗಾಗಲೇ ಸಾಕಷ್ಟು ಕಿರಿಕಿರಿಯಾಗಿದ್ದರಿಂದ ಹೊಸ ಖಾತೆ ತೆರೆಯಲು, ಅದರ ಮೂಲಕ ಮಗಳ ಖಾತೆಗೆ ಹಣ ಹಾಕಲು ನಾನೂ ಸಿದ್ಧನಿರಲಿಲ್ಲ.<br />
<br />
ಬ್ಯಾಂಕಿಂಗ್ ವ್ಯವಹಾರ ಸುಲಭಗೊಳಿಸಲು ಹಲವು ಕಸರತ್ತುಗಳು ನಡೆಯುತ್ತಿರುವ ಈ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ ವರ್ಷಕ್ಕೆ ಒಮ್ಮೆ ಮಾತ್ರ ಹಣ ಹಾಕಲು ಹೊಸ ಖಾತೆ ತೆರೆಯಬೇಕೆನ್ನುವುದು ತಪ್ಪು ಎನ್ನುವುದು ನನ್ನ ವಾದವಾಗಿತ್ತು. ಇದು ಸರಿಯೋ ತಪ್ಪೋ ತಿಳಿಯಲು ಏನು ಮಾಡಬಹುದು ಎಂದು ಯೋಚಿಸಿದಾಗ ನನ್ನ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಬಂದಿದ್ದು ಕೇಂದ್ರ ಸರಕಾರದ <b>Centralized Public Grievance Redress And Monitoring System (CPGRAMS)</b> - ಸಾರ್ವಜನಿಕರ ಸಮಸ್ಯೆಗಳನ್ನು ಅಂತರಜಾಲದ ಮೂಲಕ ಸಂಬಂಧಪಟ್ಟವರ ಗಮನಕ್ಕೆ ತರುವ ವ್ಯವಸ್ಥೆ.<br />
<br />
ಹಿಂದೆ ಯಾವಾಗಲೂ ಈ ವ್ಯವಸ್ಥೆ ಬಳಸಿರಲಿಲ್ಲವಾದ್ದರಿಂದ ಮೊದಲಿಗೆ ಇದರ ಜಾಲತಾಣದಲ್ಲಿ (<a href="http://pgportal.gov.in/">pgportal.gov.in</a>) ಒಂದು ಖಾತೆ ತೆರೆದೆ. ವೈಯಕ್ತಿಕ ವಿವರಗಳನ್ನು (ವಿಳಾಸ, ದೂರವಾಣಿ ಹಾಗೂ ಇಮೇಲ್) ಕೊಟ್ಟ ನಂತರ ದೂರು ಯಾವ ವಿಷಯಕ್ಕೆ ಸಂಬಂಧಿಸಿದ್ದು ಎಂದು ದಾಖಲಿಸಬೇಕಿತ್ತು. ಸೂಕ್ತ ವಿಭಾಗವನ್ನು (Central Government > Financial Services - Banking Division) ಆರಿಸಿ ವಿವರಗಳನ್ನು ಬರೆದ ತಕ್ಷಣವೇ ನನ್ನ ದೂರು ದಾಖಲಾಗಿ ಅದಕ್ಕೆ ಇಮೇಲ್ ಹಾಗೂ ಎಸ್ಸೆಮ್ಮೆಸ್ ಮೂಲಕ ಸ್ವೀಕೃತಿಯೂ ಬಂತು.<br />
<br />
ಬ್ಯಾಂಕಿನವರು ಹೇಳುತ್ತಿರುವುದು ಸರಿಯೇ ಎಂದು ತಿಳಿಸಿ, ಹಾಗೊಮ್ಮೆ ಸರಿಯಿಲ್ಲದಿದ್ದರೆ ಅವರಿಗೆ ನನ್ನ ಚೆಕ್ ಸ್ವೀಕರಿಸಲು ಹೇಳಿ - ಇದು ನನ್ನ ದೂರಿನ ಸಾರಾಂಶ. ಶನಿವಾರ ಸಂಜೆಯ ವೇಳೆಗೆ ದೂರು ದಾಖಲಿಸಿದ ನಾನು ಅದರ ಬಗ್ಗೆ ಹೆಚ್ಚಿನ ನಿರೀಕ್ಷೆಯನ್ನೇನೂ ಇಟ್ಟುಕೊಳ್ಳದೆ ಪರ್ಯಾಯ ಆಯ್ಕೆಗಳ ಬಗ್ಗೆಯೂ ಯೋಚಿಸಲು ಶುರುಮಾಡಿದ್ದೆ. ಆ ಬ್ಯಾಂಕಿನ ಫೇಸ್ಬುಕ್ ಪುಟದಿಂದ "We will forward your concern with the relevant team" ಎನ್ನುವುದಕ್ಕಿಂತ ಹೆಚ್ಚಿನ ಸಹಾಯ ಸಿಗಲಿಲ್ಲ.<br />
<br />
ಈ ಪ್ರಕರಣಕ್ಕೆ ಅನಿರೀಕ್ಷಿತ ತಿರುವು ಸಿಕ್ಕಿದ್ದು ಸೋಮವಾರ. ಮಧ್ಯಾಹ್ನ ಮೀಟಿಂಗಿನಲ್ಲಿದ್ದಾಗ ಯಾವುದೋ ಲ್ಯಾಂಡ್ಲೈನ್ ಸಂಖ್ಯೆಯಿಂದ ಒಂದೇ ಸಮನೆ ಕರೆಗಳು ಬರಲು ಪ್ರಾರಂಭವಾಯಿತು. ಮೀಟಿಂಗಿನಿಂದ ಹೊರಬಂದು ಆ ಕರೆಗೆ ಉತ್ತರಿಸಿದಾಗ ಮಾತನಾಡಿದವರು ಶನಿವಾರ ಭೇಟಿಮಾಡಿದ್ದ ಬ್ಯಾಂಕಿನ ಅದೇ ಹಿರಿಯ ಅಧಿಕಾರಿ. ನಿಮ್ಮ ದೂರು ಸಿಕ್ಕಿದೆ, ನಿಮ್ಮ ಸಮಸ್ಯೆ ಬಗೆಹರಿಸಲು ಒಂದು ಮಾರ್ಗ ಹುಡುಕಿದ್ದೇವೆ, ನಾಳೆ ಚೆಕ್ ತನ್ನಿ, ಖಾತೆಗೆ ಹಾಕೋಣ ಎಂದ ಅವರ ಮಾತು ಕೇಳಿ ನನಗೆ ಒಂದು ನಿಮಿಷ ಏನು ಹೇಳಬೇಕೆಂದೇ ತೋಚಲಿಲ್ಲ.<br />
<br />
ಅವರ ಕರೆಗೆ ಧನ್ಯವಾದ ತಿಳಿಸಿ, ದೂರಿನ ಹಿಂದೆ ಇದ್ದ ನನ್ನ ಕಾಳಜಿಯನ್ನೂ ವಿವರಿಸಿದೆ. ಮಾರನೆಯ ದಿನ (ಮಂಗಳವಾರ) ಬ್ಯಾಂಕಿಗೆ ಹೋಗಿ ಅವರನ್ನು ಭೇಟಿಮಾಡಿದೆ. ಶನಿವಾರದ ಹಾಗೆಯೇ ಸೌಜನ್ಯದಿಂದ ವ್ಯವಹರಿಸಿದ ಅವರು ಚೆಕ್ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಸ್ವೀಕೃತಿ ಕೊಟ್ಟರು. ಕೆಲವೇ ದಿನಗಳಲ್ಲಿ ಹಣವನ್ನು ಖಾತೆಗೆ ಜಮಾ ಮಾಡುವುದಾಗಿಯೂ ತಿಳಿಸಿದರು. ಅವರ ಸಹಾಯಕ್ಕೆ ಕೃತಜ್ಞತೆ ತಿಳಿಸಿದ ನಾನು ದೂರನ್ನು ಮುಕ್ತಾಯಗೊಳಿಸಬಹುದು ಎಂದು ಇಮೇಲ್ ಕಳುಹಿಸಿದೆ. ಬುಧವಾರ ಮಧ್ಯಾಹ್ನದ ವೇಳೆಗೆ ನನ್ನ ದೂರನ್ನು ಮುಕ್ತಾಯಗೊಳಿಸಿದ ಮಾಹಿತಿಯೂ ಎಸ್ಸೆಮ್ಮೆಸ್ ಮೂಲಕ ಬಂತು.<br />
<br />
ನನ್ನ ಸಮಸ್ಯೆ ಸಣ್ಣದೇ ಇರಬಹುದು. ಆದರೆ ಅದನ್ನು ಹೇಗೆ ಬಗೆಹರಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದೆಂದು ತಿಳಿಯದ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ CPGRAMS ವ್ಯವಸ್ಥೆ ನೀಡಿದ ನೆರವು ಅತ್ಯಂತ ಸಂತೋಷ ಹಾಗೂ ಆಶ್ಚರ್ಯಗಳನ್ನು ಮೂಡಿಸಿದ್ದಂತೂ ನಿಜ. ಕೇವಲ ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು ಗಂಟೆಗಳ ಅವಧಿಯಲ್ಲಿ (ನಡುವೆ ಬಂದ ಭಾನುವಾರ ಹೊರತುಪಡಿಸಿ) ನಮ್ಮ ದೂರು ಕೇಂದ್ರ ಸರಕಾರದಿಂದ ಬ್ಯಾಂಕಿನ ವಿಭಾಗೀಯ ಕಚೇರಿಗೆ, ಅಲ್ಲಿಂದ ನಮ್ಮ ಶಾಖೆಗೆ ತಲುಪಿ ಪರಿಹಾರವನ್ನೂ ಪಡೆದುಕೊಳ್ಳುವುದೆಂದರೆ ಅದೇನು ತಮಾಷೆಯ ವಿಷಯವೇ? ಇಂಥದ್ದೊಂದು ಅದ್ಭುತ ವ್ಯವಸ್ಥೆಯನ್ನು ನಿರ್ವಹಿಸುತ್ತಿರುವ ಕೇಂದ್ರ ಸರಕಾರದ Ministry Of Personnel, Public Grievances & Pensionsನ ಸಚಿವರು ಹಾಗೂ ಅಧಿಕಾರಿಗಳು ನಿಜಕ್ಕೂ ಅಭಿನಂದನಾರ್ಹರು.<br />
<br />
<i>[CPGRAMS ವ್ಯವಸ್ಥೆ ಬಳಸಿದ ನನ್ನ ಅನುಭವವನ್ನು ಹಂಚಿಕೊಳ್ಳುವುದಷ್ಟೇ ಈ ಬರಹದ ಉದ್ದೇಶ. ಬ್ಯಾಂಕಿನ ಹಾಗೂ ಶಾಖೆಯ ಹೆಸರನ್ನು ಬರೆದಿಲ್ಲದಿರುವುದು ಉದ್ದೇಶಪೂರ್ವಕ. ಅವರಿಗೆ ತೊಂದರೆಯಾಗುವುದಾದರೆ ಮಗಳ ಖಾತೆಯನ್ನು ಬೇರೆ ಬ್ಯಾಂಕಿಗೆ ವರ್ಗಾಯಿಸಿಕೊಳ್ಳಲು ಸಿದ್ಧ ಎಂದು ಶಾಖೆಯ ಅಧಿಕಾರಿಗಳಿಗೆ ಈಗಾಗಲೇ ತಿಳಿಸಿದ್ದೇನೆ.]</i>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-24983330318715291302019-07-16T11:00:00.000+05:302019-07-27T00:55:01.916+05:30ಟೆಕ್ನೋ ಫ್ಯಾಂಟಮ್ 9: ಕೈಗೆಟುಕುವ ಬೆಲೆಯಲ್ಲಿ ಹೈಟೆಕ್ ಸೌಲಭ್ಯ<b>ಇನ್-ಡಿಸ್ಪ್ಲೇ ಫಿಂಗರ್ಪ್ರಿಂಟ್ ಸ್ಕ್ಯಾನರ್ ಮತ್ತು ಟ್ರಿಪಲ್ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ರೂ. 14,999ಕ್ಕೆ ಲಭ್ಯ!</b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhl3DyOAz5a-owdv9q15Hcw-u-9Ftnk4jjP3osog7aPUvqzfCpgDj3WhKJJW9It6QC6ab3mQjRHm2WsJJMBfQ4Ou63vUKp-n7ZKyVAjq62VvhqkR2SWEavad-Xale6lJAlcHf_l/s1600/tecni+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhl3DyOAz5a-owdv9q15Hcw-u-9Ftnk4jjP3osog7aPUvqzfCpgDj3WhKJJW9It6QC6ab3mQjRHm2WsJJMBfQ4Ou63vUKp-n7ZKyVAjq62VvhqkR2SWEavad-Xale6lJAlcHf_l/s640/tecni+%25281%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ನೌಕಾಪಡೆಯ ಹಡಗುಗಳ ಪೈಕಿ ಸೇನಾಪತಿಯನ್ನು ಕರೆದೊಯ್ಯುವ, ಮತ್ತು ಆ ಕಾರಣಕ್ಕೆ ವಿಶೇಷ ಬಾವುಟವನ್ನು ಹಾರಿಸುವ ಹಡಗನ್ನು 'ಫ್ಲ್ಯಾಗ್ಶಿಪ್' ಎಂದು ಕರೆಯುತ್ತಾರಂತೆ. ಮೊಬೈಲ್ ಫೋನ್ ಲೋಕದಲ್ಲೂ ಅಷ್ಟೇ, ಯಾವುದೇ ಸಂಸ್ಥೆ ತಯಾರಿಸುವ ಅತ್ಯುತ್ತಮ ಸಾಧನಕ್ಕೆ ಫ್ಲ್ಯಾಗ್ಶಿಪ್ ಎಂದೇ ಹೆಸರು. ಸಾಮಾನ್ಯ ಫೋನುಗಳ ಹೋಲಿಕೆಯಲ್ಲಿ ಮುಂದುವರೆದ ಸೌಲಭ್ಯಗಳು, ಹೆಚ್ಚು ಸಾಮರ್ಥ್ಯ ಹಾಗೂ ಕಾರ್ಯಕ್ಷಮತೆಯಿರುವ ಫ್ಲ್ಯಾಗ್ಶಿಪ್ ಫೋನುಗಳ ಬೆಲೆಯೂ ಸಾಮಾನ್ಯಕ್ಕಿಂತ ಹೆಚ್ಚಿರುತ್ತದೆ. ಈ ಹಣೆಪಟ್ಟಿ ಹೊತ್ತುಬರುವ ಫೋನುಗಳ ಬೆಲೆ ಆರಂಕಿ ಮುಟ್ಟುವುದೂ ಅಪರೂಪವೇನಲ್ಲ.<br />
<br />
ಕೈಗೆಟುಕುವ ಬೆಲೆಯ ಫೋನುಗಳಲ್ಲೂ ಹೆಚ್ಚಿನ ಸೌಲಭ್ಯಗಳನ್ನು ಕೊಟ್ಟು ಫ್ಲ್ಯಾಗ್ಶಿಪ್ಗಳೊಡನೆ ಸೀಮಿತ ಮಟ್ಟದಲ್ಲಾದರೂ ಸ್ಪರ್ಧೆಗಿಳಿಯುವ ಪ್ರಯತ್ನಗಳನ್ನು ಹಲವು ಸಂಸ್ಥೆಗಳು ಮಾಡುತ್ತಾ ಬಂದಿವೆ. ಇಂತಹ ಪ್ರಯತ್ನಗಳ ಫಲವಾಗಿ ಹಲವು ಹೊಸ ಮಾದರಿಗಳೂ ಮಾರುಕಟ್ಟೆಗೆ ಬಂದಿವೆ, ಬರುತ್ತಿವೆ.<br />
<br />
ಇಂತಹ ಮಾದರಿಗಳಿಗೆ ಲೇಟೆಸ್ಟ್ ಉದಾಹರಣೆಯೇ ಟೆಕ್ನೋ ಸಂಸ್ಥೆಯ 'ಫ್ಯಾಂಟಮ್ 9'. ಟ್ರಿಪಲ್ ಕ್ಯಾಮೆರಾ, ಇನ್-ಡಿಸ್ಪ್ಲೇ ಫಿಂಗರ್ಪ್ರಿಂಟ್ ಸ್ಕ್ಯಾನರ್ ಸೇರಿದಂತೆ ಹಲವು ವೈಶಿಷ್ಟ್ಯಗಳಿರುವ ಈ ಹೊಸ ಫೋನು ನಾಳೆಯಿಂದ (ಜುಲೈ 17, 2019) ಫ್ಲಿಪ್ಕಾರ್ಟ್ನಲ್ಲಿ ರೂ. 14,999 ಬೆಲೆಯಲ್ಲಿ ದೊರಕಲಿದೆ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidhF385vtRzbB56gOQwKXpwhkXzV_ugPL0Fh1i59cuWxSWjZ8hfZ-CG5U_fiuy0mwVL7-Srg44-7nsbS4uxQ_xt5Gl8n_pEvJAY6_wIzou1tVVDJ2MAKQ8lCg-g5HMET8pjzar/s1600/tecni+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidhF385vtRzbB56gOQwKXpwhkXzV_ugPL0Fh1i59cuWxSWjZ8hfZ-CG5U_fiuy0mwVL7-Srg44-7nsbS4uxQ_xt5Gl8n_pEvJAY6_wIzou1tVVDJ2MAKQ8lCg-g5HMET8pjzar/s640/tecni+%25282%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಬೆರಳೊತ್ತನ್ನು ಗುರುತಿಸುವ ಮೂಲಕ ಸುರಕ್ಷತೆ ನೀಡುವ ಫಿಂಗರ್ಪ್ರಿಂಟ್ ಸ್ಕ್ಯಾನರ್ ಅನ್ನು ಬಹಳಷ್ಟು ಫೋನುಗಳಲ್ಲಿ ನಾವು ನೋಡಬಹುದು. ಅದು ಪರದೆಯ ಕೆಳಬದಿ ಅಥವಾ ಫೋನಿನ ಹಿಂಭಾಗದಲ್ಲಿರುವುದು ಸಾಮಾನ್ಯ. ಫಿಂಗರ್ಪ್ರಿಂಟ್ ಸ್ಕ್ಯಾನರ್ ಅನ್ನು ಹೀಗೆ ಪ್ರತ್ಯೇಕವಾಗಿ ಇರಿಸುವ ಬದಲು ಪರದೆಯ ಭಾಗವಾಗಿಯೇ ನೀಡುವುದು ಇನ್-ಡಿಸ್ಪ್ಲೇ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನದ ಹೆಚ್ಚುಗಾರಿಕೆ. ಟೆಕ್ನೋ ತನ್ನ ಫ್ಯಾಂಟಮ್ ೯ನಲ್ಲಿ ಈ ಸೌಲಭ್ಯ ಒದಗಿಸುವ ಮೂಲಕ ಹದಿನೈದು ಸಾವಿರಕ್ಕಿಂತ ಕಡಿಮೆ ಬೆಲೆಯ ಫೋನುಗಳಲ್ಲಿ ಇದನ್ನು ಮೊತ್ತಮೊದಲ ಬಾರಿ ಪರಿಚಯಿಸಿದ ಸಾಧನೆ ಮಾಡಿದೆ. ಪರದೆಯ ಮೇಲೆ ನಿರ್ಧಾರಿತ ಭಾಗವನ್ನು ಮುಟ್ಟುವ ಮೂಲಕ ನಮ್ಮ ಬೆರಳೊತ್ತನ್ನು ದೃಢೀಕರಿಸುವುದನ್ನು ಈ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನ ಸಾಧ್ಯವಾಗಿಸುತ್ತದೆ.<br />
<br />
ತ್ರಿವಳಿ (ಟ್ರಿಪಲ್) ಪ್ರಾಥಮಿಕ ಕ್ಯಾಮೆರಾಗಳು ಈ ಫೋನಿನಲ್ಲಿರುವ ಇನ್ನೊಂದು ಹೆಚ್ಚುಗಾರಿಕೆ. 16 ಎಂಪಿ (ಮುಖ್ಯ ಕ್ಯಾಮೆರಾ), 8 ಎಂಪಿ (ವೈಡ್-ಆಂಗಲ್) ಹಾಗೂ 2 ಎಂಪಿಯ (ಡೆಪ್ತ್-ಸೆನ್ಸಿಂಗ್) ಈ ಕ್ಯಾಮೆರಾಗಳನ್ನು ಬಳಸಿ ಅತ್ಯುತ್ತಮ ಭಾವಚಿತ್ರಗಳನ್ನು, ವೈಡ್ ಆಂಗಲ್ ಹಾಗೂ ಮ್ಯಾಕ್ರೋ ಚಿತ್ರಗಳನ್ನೂ ಸೆರೆಹಿಡಿಯಬಹುದು. ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಮುಂದಿನ ದೃಶ್ಯದ ಬಗ್ಗೆ ಮಾಹಿತಿ ನೀಡಬಲ್ಲ ಗೂಗಲ್ ಲೆನ್ಸ್ ಸೌಲಭ್ಯವನ್ನು ಮುಂಚಿತವಾಗಿಯೇ ಸೇರಿಸಿರುವುದು ಇನ್ನೊಂದು ಗಮನಾರ್ಹ ಅಂಶ. ಇನ್ನು ಈ ಮೊಬೈಲಿನಲ್ಲಿರುವ ಸೆಲ್ಫಿ ಕ್ಯಾಮೆರಾ 32 ಮೆಗಾಪಿಕ್ಸೆಲ್ನದು. ಪ್ರಾಥಮಿಕ ಹಾಗೂ ಸೆಲ್ಫಿ ಕ್ಯಾಮೆರಾಗಳೆರಡಕ್ಕೂ ಫ್ಲ್ಯಾಶ್ ಬೆಂಬಲವಿದ್ದು, ಸೆಲ್ಫಿ ಕ್ಯಾಮೆರಾಗಾಗಿ ನೀಡಲಾಗಿರುವ ಜೋಡಿ (ಡ್ಯುಯಲ್) ಫ್ಲ್ಯಾಶ್ಲೈಟ್ ಸೌಲಭ್ಯ ತನ್ನ ಆಕರ್ಷಕ ವಿನ್ಯಾಸದಿಂದಾಗಿ ಗಮನಸೆಳೆಯುತ್ತದೆ.<br />
<br />
ಟೆಕ್ನೋ ಸಂಸ್ಥೆಯ ಸ್ವಂತ ಹೈಓಎಸ್ 5.0 (ಆಂಡ್ರಾಯ್ಡ್ 9.0 ಆಧರಿತ) ಕಾರ್ಯಾಚರಣ ವ್ಯವಸ್ಥೆ ಬಳಸುವ ಈ ಫೋನಿನಲ್ಲಿ 6 ಜಿಬಿ ರ್ಯಾಮ್ ಹಾಗೂ 128 ಜಿಬಿ ಆಂತರಿಕ ಶೇಖರಣಾ ಸಾಮರ್ಥ್ಯ ಇದೆ. ಎರಡು ಸಿಮ್ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಹೆಚ್ಚುವರಿ ಮೆಮೊರಿ ಕಾರ್ಡನ್ನೂ ಬಳಸಿ 256 ಜಿಬಿವರೆಗಿನ ಮಾಹಿತಿ ಸಂಗ್ರಹಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದು ಸಾಧ್ಯ. ಈ ಫೋನಿನಲ್ಲಿ ಬಳಕೆಯಾಗಿರುವ ಹೀಲಿಯೋ P35 2.3 ಗಿಗಾಹರ್ಟ್ಸ್ ಆಕ್ಟಾಕೋರ್ ಪ್ರಾಸೆಸರ್ ಅತ್ಯುತ್ತಮ ಎನ್ನಿಸಿಕೊಳ್ಳುವ ಮಟ್ಟದಲ್ಲಿಲ್ಲದಿದ್ದರೂ ಕೊಟ್ಟ ಬೆಲೆಗೆ ತೃಪ್ತಿಕರವಾಗಿ ಕೆಲಸ ಮಾಡುತ್ತದೆ ಎನ್ನಬಹುದು.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp4BmObiRFYnbElAL86Xgbml1q_gUbdNQEP4zNo1IKVkZ6wxdFKWMNPUXMRdcPewKNNMspqn7FKWO0crEBvp-R4TcbsHAJT5xvrdmDG4LP2W0CoNvu-2KHPfivmBH7ngVAcW_s/s1600/tecni+%25284%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp4BmObiRFYnbElAL86Xgbml1q_gUbdNQEP4zNo1IKVkZ6wxdFKWMNPUXMRdcPewKNNMspqn7FKWO0crEBvp-R4TcbsHAJT5xvrdmDG4LP2W0CoNvu-2KHPfivmBH7ngVAcW_s/s640/tecni+%25284%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಇನ್ನು ಈ ಫೋನಿನಲ್ಲಿ 6.4 ಇಂಚಿನ FHD+ AMOLED ಪರದೆ ಇದೆ. ತೆಳ್ಳನೆಯ ಗೆರೆಗಳಿರುವ ಹಿಂಬದಿ ಕವಚದ ವಿನ್ಯಾಸ ಆಕರ್ಷಕವಾಗಿದ್ದು ಮೂರು ಆಯಾಮದ ಅನುಭವ ನೀಡುತ್ತದೆ. ಸಾಕಷ್ಟು ತೆಳ್ಳಗಿರುವ (7.75 ಎಂಎಂ) ಈ ಫೋನಿನ ತೂಕವೂ ಬಹಳ ಕಡಿಮೆ (164 ಗ್ರಾಂ). ಬಾಕ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಮೊಬೈಲ್ ಹಾಗೂ ಚಾರ್ಜರ್ ಜೊತೆ ಇಯರ್ ಫೋನ್ ಹಾಗೂ ರಕ್ಷಾಕವಚ ಕೂಡ ಇದೆ. ಸ್ಕ್ರೀನ್ ಗಾರ್ಡ್ ಅನ್ನು ಮುಂಚಿತವಾಗಿಯೇ ಅಂಟಿಸಲಾಗಿದೆ.<br />
<br />
ಬೇರೆಲ್ಲ ಟೆಕ್ನೋ ಫೋನುಗಳಂತೆ ಫ್ಯಾಂಟಮ್ 9 ಕೂಡ "111" ಭರವಸೆಯೊಡನೆ ಬರುತ್ತದೆ. ಈ ಭರವಸೆಯಡಿ ಗ್ರಾಹಕರಿಗೆ ಒಂದು ಬಾರಿ ಸ್ಕ್ರೀನ್ ರೀಪ್ಲೇಸ್ಮೆಂಟ್ (6 ತಿಂಗಳವರೆಗೆ ಅನ್ವಯ), 100 ದಿನಗಳ ಉಚಿತ ರೀಪ್ಲೇಸ್ಮೆಂಟ್ ಹಾಗೂ ಒಂದು ತಿಂಗಳ ಹೆಚ್ಚುವರಿ ವಾರಂಟಿ (ಒಟ್ಟು 13 ತಿಂಗಳು) ದೊರಕುತ್ತದೆ.<br />
<br />
ಇಷ್ಟೆಲ್ಲ ಸೌಲಭ್ಯಗಳೊಡನೆ ಮಾರುಕಟ್ಟೆ ಪ್ರವೇಶಿಸುತ್ತಿರುವ ಈ ಫೋನಿನ ಬೆಲೆ - ರೂ. 14999 ಸಮರ್ಪಕವೆಂದೇ ಹೇಳಬಹುದು. ಇದಕ್ಕೆ ಗ್ರಾಹಕರ ಪ್ರತಿಕ್ರಿಯೆ ಹೇಗಿರಬಹುದು ಎನ್ನುವುದನ್ನು ಇನ್ನಷ್ಟೇ ನೋಡಬೇಕಿದೆ.<br />
<br />
<i>ಟೆಕ್ನೋ ಸಂಸ್ಥೆಯ ಆಹ್ವಾನದ ಮೇರೆಗೆ ಲೇಖಕರು ದೆಹಲಿಗೆ ತೆರಳಿ ಫ್ಯಾಂಟಮ್ 9 ಲೋಕಾರ್ಪಣೆ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದಲ್ಲಿ ಭಾಗವಹಿಸಿದ್ದರು.</i>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-89800879299949546722019-04-10T22:04:00.002+05:302019-04-10T22:06:35.890+05:30ಮಕ್ಕಳಿಗೊಂದು ಕತೆಹೇಳಿ!ಬರವಣಿಗೆ ಕಷ್ಟ ಎಂದು ಅನೇಕರು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ. ಮಕ್ಕಳಿಗಾಗಿ ಬರೆಯುವುದು ಇನ್ನೂ ಕಷ್ಟ. ಆದರೆ ಅವರಿಗಾಗಿ ಬರೆದಾಗ ಸಿಗುವ ಖುಷಿಯಿದೆಯಲ್ಲ, ಅದಕ್ಕೆ ಬೆಲೆಕಟ್ಟುವುದೂ ಕಷ್ಟ. ಅಂತಹ ಖುಷಿಯನ್ನು ನನಗೆ ಕೊಟ್ಟಿರುವುದು ಪ್ರಥಮ್ ಬುಕ್ಸ್ ಎಂಬ ಬೆಂಗಳೂರು ಮೂಲದ ಸ್ವಯಂಸೇವಾ ಸಂಸ್ಥೆ.<br />
<br />
ಹಲವು ಭಾರತೀಯ ಭಾಷೆಗಳಲ್ಲಿ ಮಕ್ಕಳ ಪುಸ್ತಕಗಳನ್ನು ಪ್ರಕಟಿಸಿ ಅದನ್ನು ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ತಲುಪಿಸುವುದು ಈ ಸಂಸ್ಥೆಯ ಕೆಲಸ. ಮುದ್ರಿತ ಪುಸ್ತಕಗಳ ಜೊತೆಗೆ ಡಿಜಿಟಲ್ ಪುಸ್ತಕಗಳ ಪ್ರಕಟಣೆಯಲ್ಲೂ ಪ್ರಥಮ್ ಬುಕ್ಸ್ ಸಕ್ರಿಯವಾಗಿದೆ. ಈ ಸಂಸ್ಥೆ ರೂಪಿಸಿರುವ '<a href="https://storyweaver.org.in/" target="_blank"><b>ಸ್ಟೋರಿವೀವರ್</b></a>' ಎಂಬ ಮುಕ್ತ ವೇದಿಕೆಯಲ್ಲಿರುವ ಕತೆಗಳನ್ನು ನಾವು ಬೇಕಾದಷ್ಟು ಓದಬಹುದು, ಅನುವಾದಿಸಬಹುದು, ಹೊಸ ಕತೆಗಳನ್ನು ಸೇರಿಸಲೂಬಹುದು. [ಸ್ಟೋರಿವೀವರ್ ಬಗ್ಗೆ ಹೆಚ್ಚಿನ ವಿವರಗಳಿಗೆ <b><a href="http://www.ejnana.com/2018/07/storyweaver.html" target="_blank">ಈ ಲೇಖನ ಓದಿ!</a></b>]<br />
<br />
<a href="https://storyweaver.org.in/users/27358-srinidhi-tg" target="_blank"><b>ನನ್ನ ಕೆಲ ಅನುವಾದ</b></a>ಗಳನ್ನು ಸ್ಟೋರಿವೀವರ್ನಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಟಿಸುವ ಅವಕಾಶ ಕೊಟ್ಟಿದ್ದ ಪ್ರಥಮ್ ಬುಕ್ಸ್, ಇದೀಗ ಅವುಗಳಲ್ಲಿ ಕೆಲವನ್ನು ಮುದ್ರಿತ ರೂಪದಲ್ಲೂ ಹೊರತಂದಿದೆ. ಡಿಜಿಟಲ್ ಜಗತ್ತಿನ ಮೂಲಭೂತ ಪರಿಕಲ್ಪನೆಯಾದ ಬೈನರಿ ವ್ಯವಸ್ಥೆಯನ್ನು ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಪರಿಚಯಿಸುವ '<a href="https://storyweaver.org.in/stories/53635-ondu-sonneya-kathe" target="_blank"><b>ಒಂದು-ಸೊನ್ನೆಯ ಕತೆ</b></a>'ಯ ಪ್ರತಿಗಳು ಈಗಷ್ಟೇ ನನ್ನ ಕೈಸೇರಿವೆ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5-aQNOZY9KxPAoj2qfmSbNMhtETdl-TiWBNbjz_dmrdqOo1moFMTPbX7LYGMYClY_qfuBFCvolqYXwx294i0W1IfmBNn5ivkzhqxsA3OPf71ZIENA7CTNngrA2pFe4gTnKpoD/s1600/1-IMG_20190408_181654.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5-aQNOZY9KxPAoj2qfmSbNMhtETdl-TiWBNbjz_dmrdqOo1moFMTPbX7LYGMYClY_qfuBFCvolqYXwx294i0W1IfmBNn5ivkzhqxsA3OPf71ZIENA7CTNngrA2pFe4gTnKpoD/s640/1-IMG_20190408_181654.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಈ ಖುಷಿಯನ್ನು ನಿಮ್ಮೊಡನೆ ಹಂಚಿಕೊಳ್ಳುವುದಷ್ಟೇ ಈ ಬರಹದ ಉದ್ದೇಶವಲ್ಲ. ಇನ್ನೂ ಒಂದು ಇಂಟರೆಸ್ಟಿಂಗ್ ವಿಷಯ ಇದೆ.<br />
<br />
ಆ ವಿಷಯ ಏನೆಂದರೆ ಹೊಸ ಕತೆಗಳನ್ನು ಬರೆಯುವ ಆಸಕ್ತಿಯುಳ್ಳವರಿಗೆ ಸ್ಟೋರಿವೀವರಿನಲ್ಲಿ ಈಗ ಒಂದು ಸ್ಪರ್ಧೆ ನಡೆಯುತ್ತಿದೆ. 'Retell, Remix & Rejoice' ಎಂಬ ಹೆಸರಿನ ಈ ಸ್ಪರ್ಧೆಗೆ ನೀವು ಬರೆದ ಕತೆಗಳನ್ನು ಕಳಿಸುವ ಮೂಲಕ ನೀವು ಆಕರ್ಷಕ ಬಹುಮಾನಗಳನ್ನು ಗೆಲ್ಲಬಹುದು, ನಿಮ್ಮ ಕತೆಯನ್ನು ಪ್ರಕಟಿಸುವ ಅವಕಾಶವನ್ನೂ ಪಡೆಯಬಹುದು!<br />
<br />
ಪ್ರಥಮ್ ಬುಕ್ಸ್ ಹೇಳುವಂತೆ ಈ ಅಭಿಯಾನದ ಮುಖ್ಯ ಉದ್ದೇಶ ಕನ್ನಡ, ಹಿಂದಿ, ಬಂಗಾಳಿ, ಮರಾಠಿ, ತಮಿಳು, ಉರ್ದು ಮುಂತಾದ ಭಾಷೆಗಳಲ್ಲಿ ಹೊಚ್ಚ ಹೊಸ ಕತೆಗಳನ್ನು ಬರೆಸುವುದು ಮತ್ತು ಈ ಭಾಷೆಗಳ ಕತೆಗಳಿಗೆ ಓದುಗರನ್ನು ಹೆಚ್ಚಿಸುವುದು. ಈ ಮೂಲಕ ಭಾರತದ ಪ್ರಾದೇಶಿಕ ಭಾಷೆಗಳಲ್ಲಿ ಉದಯೋನ್ಮುಖ ಬರಹಗಾರರನ್ನು ಗುರುತಿಸಿ, ಅವರಿಗೆ ವೇದಿಕೆ ಒದಗಿಸುವುದು ಇದರ ಉದ್ದೇಶ. ಸರಳ, ಓದಲು ಸುಲಭವಾದ ಕತೆಗಳನ್ನು ಬರೆದು, ಸ್ಟೋರಿವೀವರ್ ವೇದಿಕೆಯಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಟಿಸುವುದನ್ನು ಈ ಅಭಿಯಾನ ಸಾಧ್ಯವಾಗಿಸುತ್ತದೆ.<br />
<br />
ಕತೆಗಳನ್ನು ಬರೆಯುವ ಮುನ್ನ ಸ್ಟೋರಿವೀವರಿನಲ್ಲಿ ಈಗಾಗಲೇ ಇರುವ ಕೆಲ ಕತೆಗಳನ್ನು ಓದಿದರೆ ಒಳ್ಳೆಯದು. ಅಲ್ಲಿರುವ ಲೆವೆಲ್ ೧ ಹಾಗೂ ಲೆವೆಲ್ ೨ ಕತೆಗಳ ಮಟ್ಟದಲ್ಲೇ ನಿಮ್ಮ ಕತೆಗಳೂ ಇರಬೇಕಾದ್ದು ಅಪೇಕ್ಷಣೀಯ. ಸ್ಟೋರಿವೀವರ್ನಲ್ಲಿ ಈಗಾಗಲೇ ಇರುವ ಚಿತ್ರಗಳ ಅಗಾಧ ಸಂಗ್ರಹದಿಂದ ನಮ್ಮ ಇಷ್ಟದ ಚಿತ್ರಗಳನ್ನು ಆಯ್ದು ನಮ್ಮ ಕತೆಯ ಜೊತೆ ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳಬಹುದು.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgltjsVFJ6LUA9MGdSXOHXs6jq1VZOYAQC0_eiQ4REJlVAlsrvT96_JtemF3iFg8USQxLXI5xy31Z0hQeGP8CB2CBs286KyRm4-uwrmfYhd5PUmhLmFwwrY6awvOveE5vTxppLA/s1600/2-kannada.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="681" data-original-width="1600" height="272" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgltjsVFJ6LUA9MGdSXOHXs6jq1VZOYAQC0_eiQ4REJlVAlsrvT96_JtemF3iFg8USQxLXI5xy31Z0hQeGP8CB2CBs286KyRm4-uwrmfYhd5PUmhLmFwwrY6awvOveE5vTxppLA/s640/2-kannada.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಈ ಕೆಳಗಿನ ವಿಷಯಗಳ ಕುರಿತು ನೀವು ಕತೆಗಳನ್ನು ಬರೆಯಬಹುದು:<br />
<ul>
<li>ಕುಟುಂಬ, ಸ್ನೇಹಿತರು ಮತ್ತು ನೆರೆಹೊರೆಯವರನ್ನು ಕುರಿತಾದ ಕತೆಗಳು: ತಂದೆ-ತಾಯಿ, ಸೋದರರು, ಚಿಕ್ಕಪ್ಪ- ಚಿಕ್ಕಮ್ಮಂದಿರು, ಅಜ್ಜ-ಅಜ್ಜಿಯರು... ಕುಟುಂಬ, ಪರಿವಾರದ ಪರಿಕಲ್ಪನೆ, ಗೆಳೆಯರು ಮತ್ತು ಸಮುದಾಯ ಕುರಿತಾದ ಯಾವುದೇ ವಸ್ತು ಕತೆಯಾಗಬಹುದು. </li>
<li>ಮುದ ನೀಡುವ ಕತೆಗಳು: ಹಾಸ್ಯದ ಮೂಲಕ ವಿಷಯ ತಿಳಿಸುವ ಯಾವುದಾದರೂ ಕತೆ. </li>
<li>ಆಟಗಳನ್ನು ಕುರಿತ ಕತೆ: ಫುಟ್ ಬಾಲ್, ಕ್ರಿಕೆಟ್, ಗಿಲ್ಲಿ-ದಾಂಡು, ಕೂಡಿ ಆಡುವ ಯಾವುದೇ ಆಟ, ಸಮುದಾಯ ಕುರಿತ ಕತೆಗಳು. ಕ್ರೀಡಾ ಸಾಧಕರ ಸ್ಫೂರ್ತಿದಾಯಕ ಕತೆಗಳು.</li>
<li>ಶಾಲಾ ಕತೆಗಳು: ಶಾಲಾ ದಿನಗಳು, ಗೆಳೆತನ, ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳು ಮತ್ತು ಶಿಕ್ಷಕರು, ಶಾಲಾದಿನಗಳ ಮಧುರ ಮೆಲುಕುಗಳು, ಅಷ್ಟೇ ಏಕೆ ಊಟದ ಸಮಯ ಇತ್ಯಾದಿ. ವಿಷಯಗಳಿರುವ ಕತೆಗಳು. </li>
</ul>
ಈ ಸ್ಪರ್ಧೆಯ ಕುರಿತು ಹೆಚ್ಚಿನ ಮಾಹಿತಿ ಪಡೆಯಲು, ಸ್ಪರ್ಧೆಯಲ್ಲಿ ಭಾಗವಹಿಸಲು ಕ್ಲಿಕ್ ಮಾಡಿ: <a href="https://storyweaver.org.in/v0/blog_posts/380">https://storyweaver.org.in/v0/blog_posts/380</a><br />
<br />
ತ್ವರೆಮಾಡಿ, ಈ ಅಭಿಯಾನ ಏಪ್ರಿಲ್ ೨೦, ೨೦೧೯ರಂದು ಕೊನೆಗೊಳ್ಳುತ್ತಿದೆ!Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-45470729335703938502019-03-17T19:29:00.003+05:302019-03-17T19:31:03.617+05:30ಸ್ಮಾರ್ಟ್ ಮಕ್ಕಳಿಗೊಂದು ಸ್ಮಾರ್ಟ್ ಉಡುಗೊರೆ!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgw9xkZo2__AH_PxYpQVg148VfX0KOQOnPtoLUy541SXxG9YU3GPg41AvP8wm6Xrq8_eU69KJyeGk_GYfWj9Kq61LzwSnDSfoFdlu-9ul1VeUrOAEhODgMzsKkz218_3nBf61_R/s1600/1-IMG_20190303_141756.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="899" data-original-width="1600" height="358" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgw9xkZo2__AH_PxYpQVg148VfX0KOQOnPtoLUy541SXxG9YU3GPg41AvP8wm6Xrq8_eU69KJyeGk_GYfWj9Kq61LzwSnDSfoFdlu-9ul1VeUrOAEhODgMzsKkz218_3nBf61_R/s640/1-IMG_20190303_141756.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನ್ ಒಂದು ಬಹೂಪಯೋಗಿ ಸಾಧನ. ಪುಟ್ಟಮಕ್ಕಳಿಂದ ಹಿಡಿದು ಅಜ್ಜಿ-ತಾತಂದಿರವರೆಗೆ ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಪ್ರಯೋಜನಕ್ಕೆ ಬರುವ ಹಲವು ಸವಲತ್ತುಗಳು ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನಿನಲ್ಲಿರುತ್ತವೆ. ಈ ಸಾಧನದ ಅಭೂತಪೂರ್ವ ಜನಪ್ರಿಯತೆಗೆ ಕಾರಣವೂ ಇದೇ.<br />
<br />
ಆದರೆ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನಿನಲ್ಲಿ ಎಷ್ಟು ಅನುಕೂಲಗಳಿವೆಯೋ ಅಷ್ಟೇ ಅನನುಕೂಲಗಳೂ ಇವೆ. ಮಕ್ಕಳ ದೃಷ್ಟಿಯಿಂದ ನೋಡಿದಾಗಲಂತೂ ಅದರಲ್ಲಿರುವ ಹಲವು ಸೌಲಭ್ಯಗಳು ಮಕ್ಕಳ ಏಕಾಗ್ರತೆಗೆ ಭಂಗತರಬಹುದು, ಸಮಯ ವ್ಯರ್ಥಮಾಡಲು ಪ್ರೇರೇಪಿಸಬಹುದು, ಓದಿನ ಬಗ್ಗೆ ಆಸಕ್ತಿಯನ್ನೇ ಕಡಿಮೆಮಾಡಿಬಿಡಬಹುದು.<br />
<br />
ಅಂದರೆ ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನ್ ಸಹವಾಸವೇ ಬೇಡವೇ? ಖಂಡಿತಾ ಇಲ್ಲ. ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನಿನ ಉಪಯುಕ್ತ ಸವಲತ್ತುಗಳನ್ನು ಮಾತ್ರ ಪ್ರತ್ಯೇಕಿಸಿ ಅವರಿಗೆ ನೀಡುವುದಾದರೆ ಅದು ನಿಜಕ್ಕೂ ಒಳ್ಳೆಯ ಆಲೋಚನೆ ಆಗಬಲ್ಲದು.<br />
<br />
ಇಂತಹುದೊಂದು ಒಳ್ಳೆಯ ಆಲೋಚನೆಯ ಪರಿಣಾಮವಾಗಿ ರೂಪುಗೊಂಡಿರುವುದೇ 'ಓಜಾಯ್ ಎ೧' ಎಂಬ ವಿಶಿಷ್ಟ ಕೈಗಡಿಯಾರ. ಇದು ನಮ್ಮದೇ ದೇಶದ ಸಂಸ್ಥೆಯೊಂದರ ಉತ್ಪನ್ನ ಎನ್ನುವುದು ವಿಶೇಷ. ಚೆನ್ನೈ ಹಾಗೂ ಬೆಂಗಳೂರಿನಲ್ಲಿ ಕಚೇರಿಗಳಿರುವ NWSD Technologies Private Limited ಎಂಬ ಸಂಸ್ಥೆ ಈ ಕೈಗಡಿಯಾರವನ್ನು ರೂಪಿಸಿದೆ.<br />
<br />
ಅರೆ, ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನ್ ಕುರಿತ ಮಾತಿನ ನಡುವೆ ಕೈಗಡಿಯಾರ ಎಲ್ಲಿಂದ ಬಂತು ಎಂದಿರಾ? ಇಲ್ಲಿ ಪರಿಚಯಿಸಲು ಹೊರಟಿರುವ ಓಜಾಯ್ ಎ೧ ಒಂದು ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನ್-ವಾಚು, ಅರ್ಥಾತ್, ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನಿನ ಹಲವು ಸೌಲಭ್ಯಗಳಿರುವ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ ಕೈಗಡಿಯಾರ!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEmblOWmaFcu5EmWOE8gb3e3DNuxxh1Rfa66MmLiX8xlYf3Ul5eFu3BxDnx3VCVdkTcZgOJxHeu2sP1kHE3Kq7poQRHLofIUTRUf5DmQ9sP2RP893YbES8ko5VPGrM94ucDPlW/s1600/2-IMG_20190303_141856.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEmblOWmaFcu5EmWOE8gb3e3DNuxxh1Rfa66MmLiX8xlYf3Ul5eFu3BxDnx3VCVdkTcZgOJxHeu2sP1kHE3Kq7poQRHLofIUTRUf5DmQ9sP2RP893YbES8ko5VPGrM94ucDPlW/s640/2-IMG_20190303_141856.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಈ ಕೈಗಡಿಯಾರವನ್ನು ಮಕ್ಕಳಿಗಾಗಿಯೇ ನಿರ್ಮಿಸಲಾಗಿರುವುದು ವಿಶೇಷ. ಮಕ್ಕಳ ಸುರಕ್ಷತೆ ಹಾಗೂ ಸಂವಹನದ ದೃಷ್ಟಿಯಿಂದ ಉಪಯುಕ್ತವಾದ ದೂರವಾಣಿ ಕರೆ, ಮೆಸೇಜಿಂಗ್, ಜಿಪಿಎಸ್, ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಮುಂತಾದ ಸೌಲಭ್ಯಗಳೆಲ್ಲ ಇದರಲ್ಲಿವೆ.<br />
<br />
ಬಹುತೇಕ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ವಾಚುಗಳನ್ನು ಮೊಬೈಲ್ ಫೋನಿನ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಬಳಸಬೇಕಾಗುತ್ತದಲ್ಲ, ಆ ಪರಿಸ್ಥಿತಿಯನ್ನು ಬದಲಿಸಲೆಂದು ಈ ವಾಚಿಗೇ ೪ಜಿ ಸಿಮ್ ಕಾರ್ಡ್ ಹಾಕುವ ಸೌಲಭ್ಯ ನೀಡಲಾಗಿದೆ. ಹಾಗಾಗಿ ಇದನ್ನು ಸ್ವತಂತ್ರವಾಗಿ, ಮೊಬೈಲಿನ ಗೊಡವೆಯಿಲ್ಲದೆ, ಬಳಸುವುದು ಸಾಧ್ಯ.<br />
<br />
ಇಷ್ಟೆಲ್ಲ ವಿಶಿಷ್ಟವಾದ ಕೈಗಡಿಯಾರವನ್ನು ಕೊಡಿಸುವ ಪೋಷಕರಿಗೆ ತಮ್ಮ ಮಕ್ಕಳ ಚಟುವಟಿಕೆ ಗೊತ್ತಾಗಬೇಕಲ್ಲ, ಅದಕ್ಕಾಗಿ ಅವರು ತಮ್ಮ ಮೊಬೈಲಿನಲ್ಲೇ ಒಂದು ಆಪ್ ಅನ್ನು ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳಬಹುದು. ವಾಚಿನ ಜಿಪಿಎಸ್ ಸೌಲಭ್ಯ ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳುವ ಈ ಆಪ್, ಮಕ್ಕಳು ಎಲ್ಲಿದ್ದಾರೆ ಎನ್ನುವುದನ್ನು ತತ್ಕ್ಷಣದಲ್ಲೇ ತೋರಿಸುತ್ತದೆ. ಅಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲ, ಶಾಲೆಯ ಅಥವಾ ಮನೆಯ ಸುತ್ತಲ ಪ್ರದೇಶ ಬಿಟ್ಟು ಅವರು ಹೊರಗೇನಾದರೂ ಹೋದರೆ ಆ ಬಗ್ಗೆಯೂ ಮಾಹಿತಿ ನೀಡುತ್ತದೆ (ಜಿಯೋಫೆನ್ಸಿಂಗ್ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನ ಬಳಸುವ ಈ ಸವಲತ್ತನ್ನು ಪೋಷಕರು ಮೊದಲಿಗೆ ಸಕ್ರಿಯಗೊಳಿಸಬೇಕಾಗುತ್ತದೆ).<br />
<br />
ಇದೇ ಆಪ್ ಮೂಲಕ ಮಕ್ಕಳ ಜೊತೆಗೆ ಚಾಟ್ ಮಾಡುವುದು ಕೂಡ ಸಾಧ್ಯ. ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಪಠ್ಯ ಸಂದೇಶಗಳನ್ನು ಕಳುಹಿಸುವುದಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲದೆ ಧ್ವನಿ, ಚಿತ್ರ, ವೀಡಿಯೋ ಹಾಗೂ ಎಮೋಜಿಗಳನ್ನೂ ಅವರೊಡನೆ ಹಂಚಿಕೊಳ್ಳಬಹುದು. ಮಕ್ಕಳು ತಮ್ಮ ವಾಚಿನಿಂದ ಯಾರಿಗೆಲ್ಲ ಕರೆಮಾಡಬಹುದು ಎನ್ನುವುದನ್ನೂ ಈ ಆಪ್ನಲ್ಲಿಯೇ ನಿಗದಿಪಡಿಸಬಹುದು. ಹೀಗೆ ನಿಗದಿಪಡಿಸಿದವರನ್ನು ಹೊರತುಪಡಿಸಿ ಮಕ್ಕಳು ಬೇರೆ ಸಂಖ್ಯೆಗಳಿಗೆ ಕರೆಮಾಡುವಂತಿಲ್ಲ ಎನ್ನುವುದು ಈ ವಾಚಿನಲ್ಲಿರುವ ಸುರಕ್ಷತಾ ಸೌಲಭ್ಯ.<br />
<br />
ಇತರೆಲ್ಲ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ವಾಚುಗಳಂತೆ ಬಳಕೆದಾರರ ದೈಹಿಕ ಚಟುವಟಿಕೆಗಳನ್ನು ಗಮನಿಸಿಕೊಳ್ಳುವ ಸೌಲಭ್ಯ ಈ ಕೈಗಡಿಯಾರದಲ್ಲೂ ಇದೆ. ಅಲಾರ್ಮ್, ಸ್ಟಾಪ್ವಾಚ್, ಕ್ಯಾಲೆಂಡರ್, ಹವಾಮಾನ ಮಾಹಿತಿ ಅಲ್ಲದೆ ವಿನ್ಯಾಸವನ್ನು (ಥೀಮ್) ಬದಲಿಸಿಕೊಳ್ಳುವಂತಹ ಸೌಲಭ್ಯಗಳೂ ಇದರಲ್ಲಿವೆ. ಇಷ್ಟೆಲ್ಲ ಸೌಲಭ್ಯಗಳನ್ನು ಮಕ್ಕಳು ಶಾಲೆಯ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ಬಳಸಿ ಬೈಸಿಕೊಳ್ಳಬಾರದಲ್ಲ, ಅದಕ್ಕಾಗಿ ನಿರ್ದಿಷ್ಟ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ವಾಚ್ ಬಳಕೆಯನ್ನು ನಿರ್ಬಂಧಿಸಲು 'ಸ್ಕೂಲ್ ಮೋಡ್' ಸವಲತ್ತು ನೆರವಾಗುತ್ತದೆ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgICExCHFAU6Qo34aIHbjgdUMYaezB7ad2fP2EXJ-CAdSONUQ_g18eKa9Ck_J7sEyGBMzyagxIGhrC0ogOu95GT7i77AIagtcbbTJitBwRJGg3zG4tko18itb_JIMryvAyClC1X/s1600/3-IMG_20190303_142023.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="899" data-original-width="1600" height="358" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgICExCHFAU6Qo34aIHbjgdUMYaezB7ad2fP2EXJ-CAdSONUQ_g18eKa9Ck_J7sEyGBMzyagxIGhrC0ogOu95GT7i77AIagtcbbTJitBwRJGg3zG4tko18itb_JIMryvAyClC1X/s640/3-IMG_20190303_142023.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಆಂಡ್ರಾಯ್ಡ್ ಆಧರಿತ 'ಕಿಡೋ ಓಎಸ್' ಕಾರ್ಯಾಚರಣ ವ್ಯವಸ್ಥೆ ಬಳಸುವ ಈ ಕೈಗಡಿಯಾರದಲ್ಲಿ ಕ್ವಾಲ್ಕಾಮ್ ಸ್ನಾಪ್ಡ್ರಾಗನ್ ವೇರ್ ೨೧೦೦ ಪ್ರಾಸೆಸರ್ ಹಾಗೂ ೫೧೨ ಎಂಬಿ ರ್ಯಾಮ್ ಇದೆ. ಇದರಲ್ಲಿರುವ ೧.೪ ಇಂಚಿನ ರೆಟಿನಾ ಡಿಸ್ಪ್ಲೇಗೆ (೩೨೦*೩೨೦ ರೆಸಲ್ಯೂಶನ್) ಗೊರಿಲ್ಲಾ ಗ್ಲಾಸ್ ರಕ್ಷಣೆ ಉಂಟು. ೮೦೦ ಎಂಎಎಚ್ ಸಾಮರ್ಥ್ಯದ ಬ್ಯಾಟರಿ ಹಾಗೂ ೨ ಮೆಗಾಪಿಕ್ಸೆಲ್ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಇರುವ ಈ ವಾಚು ನೀರು ನಿರೋಧಕವೂ ಹೌದು.<br />
<br />
ಇಷ್ಟೆಲ್ಲ ವೈಶಿಷ್ಟ್ಯಗಳಿರುವ, <a href="http://fkrt.it/0cN6P2NNNN" target="_blank"><b>ಫ್ಲಿಪ್ಕಾರ್ಟ್ ಮೂಲಕ</b></a> ಎರಡು ಬಣ್ಣಗಳಲ್ಲಿ (ನೀಲಿ, ಪಿಂಕ್) ಲಭ್ಯವಿರುವ, ಈ ವಾಚಿನ ಬೆಲೆ ರೂ. ೯,೯೯೯.<br />
<br />
ಹೆಚ್ಚಿನ ವಿವರಗಳಿಗೆ: <a href="http://www.theojoy.com/ojoy-a1-smart-watch-for-kids">www.theojoy.com/ojoy-a1-smart-watch-for-kids</a>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-39254825756427644382019-01-04T21:41:00.001+05:302019-01-06T11:02:59.077+05:30Techno-fat to Techno-fit: Technology and our lives<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCNPAyqnEIB2tYOybZ4YclvyKvbaP64WjSK4K9DQlq0WjYFMxfbEfgbb5d_o04hgF596UNl-sElzsZfZeQ0vH72f99W7L0cL8O7iCDEAGvZsdYnA7_W62JYh5AtIX2zw5GwqQA/s1600/a0.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="624" data-original-width="1200" height="331" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCNPAyqnEIB2tYOybZ4YclvyKvbaP64WjSK4K9DQlq0WjYFMxfbEfgbb5d_o04hgF596UNl-sElzsZfZeQ0vH72f99W7L0cL8O7iCDEAGvZsdYnA7_W62JYh5AtIX2zw5GwqQA/s640/a0.jpg" width="640" /></a></div>
When I was younger, we lived close to the nature. Literally, and figuratively. Our village was close to the Western Ghats, and tigers roamed freely at a distance of 20-odd kilometers from our home.<br />
<br />
Our interaction with nature didn’t end with just the close proximity to mountains and forests. Our day-to-day lives, too, had a very close relationship with nature. Partly, because we didn’t have electricity and its side effects for many years. And partly, because there was no smartphone in those days to get stuff delivered right at the doorstep.<br />
<br />
We needed water like everyone else. The only option was to fetch it from the neighborhood well. Want groceries? We had to walk for two kilometers and also carry the bags while coming back. Feel like visiting a friend’s house? In the absence of personal vehicles or cab-calling smartphones, walking was once again the only option. Same solution also worked if you wanted to relax for a while at the end of the day.<br />
<br />
Don’t get me wrong. My idea here is not to give you a false impression that life those days sucked. Well, actually, it was quite the opposite. Life was fun, and much uncomplicated. We knew how to appreciate whatever we had. With all the manual work involved, we didn’t have to put in any additional effort to stay fit. Physical activity was as much a part of life as breathing, eating or sleeping.<br />
<br />
But, somehow, within a couple of decades, all of us and thousands more with very similar lifestyles moved to the cities. Some strange chemical reaction made sure that we got addicted to screens, and we were all pushed into cubicles in air conditioned buildings with nothing but the screen to stare at for the whole day.<br />
<br />
And the result? We are sometimes too busy to do anything other than starting at the screen, and some other times, too lazy to do anything other than ordering stuff to be door-delivered.<br />
<br />
To put it in fewer words, we always find excuses to avoid physical activity. And in most cases, blame the advancements in the field of technology for what mostly is our laziness.<br />
<br />
Technology is only a tool. It works the way we want it to work. If we choose to binge watch one TV series after another on our mobile phone, is it the fault of technology that had made it so easy?<br />
<br />
Absolutely not. The problem with our physical activity these days – or rather the lack of it – is mostly because of the way we are using technology. If we somehow make time for a bit of physical activity every day, we can be healthier and also save a bit of time that we otherwise spend to blame technology.<br />
<br />
How can we “somehow” make time for physical activity? Easiest answer would be to go back to the live-close-to-the-nature lifestyle that I mentioned earlier. But that is easier said than done. Another option would be to reduce usage of technology. That, too, is close to impossible.<br />
<br />
So what do we do? One possible option is to become smarter, and get technology to help us. Yes, use the same technology – which we blame as the reason for our physical inactivity – to help us become more active and get fit.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNzOnz02eZ9ZFZikxSFTUAvdUqW_oLnlhM1IHKG3PB87wUPU-GgoS_g06d7rxU-eh4zQ2Q2dEiLvjh40rz9CTECGIxBbAb8-ZVKeU1LWsj3hTjKWOgE-yLBQ2eDI4sv-r8SOH4/s1600/a1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1400" data-original-width="1378" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNzOnz02eZ9ZFZikxSFTUAvdUqW_oLnlhM1IHKG3PB87wUPU-GgoS_g06d7rxU-eh4zQ2Q2dEiLvjh40rz9CTECGIxBbAb8-ZVKeU1LWsj3hTjKWOgE-yLBQ2eDI4sv-r8SOH4/s400/a1.jpg" width="392" /></a></div>
<br />
<a href="https://www.flipkart.com/wearable-smart-devices/~top-rated-wearables-/pr?sid=ajy" target="_blank"><b>Smart Wearable</b></a> devices can be the best help, to monitor our physical activity and present us the facts every day, day after day. Devices like smart watch or activity trackers can help us keep track of how much did we walk on a given day, how many calories did we burn, and so on. Not just that, such devices also provide us vital statistics that can be very helpful in taking necessary steps to maintain our good health. The fact that the smart wearables also add to our style statement, is the cherry on top. Not just that, smart watches can also make our lives easier by giving us access to alerts, messages and emails even when we are not looking at our smartphone.<br />
<br />
Coming back to physical activity, an important question needs to be answered. The question is very simple: Given our busy schedules, how do we make time for this physical activity?<br />
<br />
The same technology which keeps us busy, can be used for this purpose too. There are many devices nowadays that have converted our good old home into a <a href="https://www.flipkart.com/google-home-compatible-product-store?otracker=clp_banner_1_3.banner.BANNER_smart-home-automation-store_WWV33LGCZCV8" target="_blank"><b>Smart Home</b></a>. Such devices, with a bit of planning, can take care of many routine tasks. For example, if you want to go for a walk in the morning - or - take a day off and go for a trek, you can still keep an eye on what is happening back home by using a <a href="https://www.flipkart.com/automation-robotics/~best-seller-smart-security-camera/pr?sid=igc&otracker=clp_banner_2_4.bannerX3.BANNER_smart-home-automation-store_UZIKPQXID6MG&fm=neo%2Fmerchandising&iid=M_6750a240-0fd8-4c58-8790-7e2822c5cf21_3.UZIKPQXID6MG&ppt=StoreBrowse&ppn=Store&ssid=l5id3qbokg0000001544450508239" target="_blank"><b>Smart Camera</b></a>. Even if you are at home exercising, you can use other smart devices to get work done. <a href="https://www.flipkart.com/automation-robotics/smart-lighting/~products-compatible-with-google-home/pr?sid=igc,b4q&otracker=clp_banner_1_3.banner.BANNER_google-home-compatible-product-store_86NDAGGN9RNS" target="_blank"><b>Smart lights</b></a>, for example, can be controlled using a smartphone or even using a smart assistant.<br />
<br />
Like the old saying goes, there is definitely a way where there is a will. The only way to get the will in place, though, requires us to be smarter and develop the urge to get fit!<br />
<br />
Come, Let's #GetFitWithFlipkart and start a #SmartHomeRevolution!<br />
<br />
<a href="https://www.indiblogger.in/post/techno-fat-to-techno-fit-technology-and-our-lives" title="Featured post on IndiBlogger, the biggest community of Indian Bloggers">
<img alt="Featured post on IndiBlogger, the biggest community of Indian Bloggers" border="0" height="96" src="https://cdn.indiblogger.in/badges/235x96_featured-indivine-post.png" width="235" />
</a>
<br />
<br />
<i><span style="color: #cccccc;">Images: Courtesy of <a href="http://freepik.com/">Freepik.com</a></span></i>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-88610894768780235922018-11-18T00:00:00.000+05:302018-11-18T00:00:10.065+05:30ಮುದ್ದು ಇಲಿ ಮಿಕಿಮೌಸ್<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTvz0NnJGk1_Bc6RSy6g0M2w2da4nzU2CSRorU_-KIe1Wv2fzup6gREUNVfj5ikvMZ5o7u4fRyxAwAbdGRZ8_vZoZ88eu4052pKfXweN8Vz-qCOxinn9yqVYl-Ck724Qfv3UAD/s1600/Mickey-Disney-Mickey-Mouse-Cute-Minnie-Mice-1776696.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="640" data-original-width="960" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTvz0NnJGk1_Bc6RSy6g0M2w2da4nzU2CSRorU_-KIe1Wv2fzup6gREUNVfj5ikvMZ5o7u4fRyxAwAbdGRZ8_vZoZ88eu4052pKfXweN8Vz-qCOxinn9yqVYl-Ck724Qfv3UAD/s640/Mickey-Disney-Mickey-Mouse-Cute-Minnie-Mice-1776696.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಕೆಂಪು ಬಣ್ಣದ ಚೆಡ್ಡಿ, ಹಳದಿ ಬೂಟು, ಬಿಳಿಯ ಕೈಚೀಲ, ದೊಡ್ಡ ಕಿವಿ, ಉದ್ದನೆಯ ಬಾಲ - ಇಷ್ಟು ಹೇಳುತ್ತಿದ್ದಂತೆಯೇ ಮುದ್ದು ಇಲಿ ಮಿಕಿಮೌಸ್ ಚಿತ್ರ ನಮ್ಮ ಕಣ್ಣಮುಂದೆ ನಿಲ್ಲುತ್ತದೆ. ಮಿಕಿಯ ಚೇಷ್ಟೆಗಳನ್ನೆಲ್ಲ ನೆನಪಿಸಿಕೊಂಡವರ ತುಟಿಯಂಚಿನಲ್ಲೊಂದು ಸುಳಿನಗೆಯೂ ಮೂಡುತ್ತದೆ. ಅಮೆರಿಕಾದ ಮಾಜಿ ಅಧ್ಯಕ್ಷ ಜಿಮ್ಮಿ ಕಾರ್ಟರ್ ಒಮ್ಮೆ ಹೇಳಿದಂತೆ "ಭಾಷೆ - ಸಂಸ್ಕೃತಿಗಳ ಮಿತಿಗಳನ್ನೆಲ್ಲ ಮೀರಿ ನಿಲ್ಲುವ ಮಿಕಿ, ಸದ್ಭಾವನೆಯ ಪ್ರತೀಕ. ಮಿಕಿಯನ್ನು ನೋಡುವುದೆಂದರೆ ಅದು ಸಂತೋಷವನ್ನೇ ನೋಡಿದಂತೆ!"<br />
<br />
ನಿಜ, ಮಿಕಿಮೌಸ್ ಎಂಬ ಪುಟಾಣಿ ಮಾಂತ್ರಿಕ ನಮ್ಮ ಮೇಲೆ ಮಾಡಿರುವ ಮೋಡಿಯೇ ಅಂಥದ್ದು. ಎರಡು ವರ್ಷದ ಮೈತ್ರಿಯಿಂದ ಹಿಡಿದು ಅವರ ತಾತನವರೆಗೆ ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಮಿಕಿಮೌಸ್ ಅಚ್ಚುಮೆಚ್ಚು.<br />
<br />
ಹೀಗೊಂದು ದಿನ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಎಲ್ಲರೂ ಕುಳಿತು ಟೀವಿ ನೋಡುತ್ತಿದ್ದಾಗ ಯಥಾಪ್ರಕಾರ ಯಾವ ಚಾನೆಲ್ ನೋಡಬೇಕು ಎನ್ನುವ ವಿಷಯದ ಕುರಿತು ಸಣ್ಣದೊಂದು ಚರ್ಚೆ ಶುರುವಾಯಿತು. ಕನ್ನಡ ಸಿನಿಮಾ, ಹಿಂದಿ ಸೀರಿಯಲ್ಲು, ಕ್ರಿಕೆಟ್ ಮ್ಯಾಚು ಎಂದೆಲ್ಲ ವಾದ ನಡೆಯುವಾಗ "ಕಾರ್ಟೂನು!" ಎಂದು ಮಕ್ಕಳ ಡಿಮ್ಯಾಂಡು ಶುರುವಾಯಿತು. ಚೆನ್ನಾಗಿರುವ ಕಾರ್ಟೂನು ಯಾವುದೂ ಬರುತ್ತಿಲ್ಲ ಎಂದು ನಂಬಿಸುವ ಪ್ರಯತ್ನದಲ್ಲಿ ಒಂದೆರಡು ಚಾನೆಲ್ ಬದಲಿಸುವಷ್ಟರಲ್ಲಿ ಒಂದು ಕಡೆ ಮಿಕಿಮೌಸ್ ಕಂಡುಬಿಡುವುದೇ? ಸರಿ, ವಾದವಿವಾದಗಳೆಲ್ಲ ತಣ್ಣಗಾಗಿ ಎಲ್ಲರೂ ಮಿಕಿಮೌಸ್ ನೋಡುವುದರಲ್ಲಿ ಮಗ್ನರಾದರು.<br />
ಕೆಲಹೊತ್ತಿನ ನಂತರ ಆ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಮುಗಿದು ಬೇರೆಯದೇನೋ ಶುರುವಾದರೂ ಎಲ್ಲರೂ ಮಿಕಿಮೌಸ್ ಗುಂಗಿನಲ್ಲೇ ಇದ್ದರು ಅನ್ನಿಸುತ್ತದೆ. ಸುಹಾಸನ ಕಡೆಯಿಂದ ಪ್ರಶ್ನೆ ಬಂತು: "ಮಿಕಿಮೌಸ್ ಕಾರ್ಟೂನುಗಳು ಇಷ್ಟೆಲ್ಲ ಚೆನ್ನಾಗಿರುತ್ತವಲ್ಲ, ಇದನ್ನು ರೂಪಿಸಿದ್ದು ಯಾರು?"<br />
<br />
ಮೈತ್ರಿಯ ತಾತ ಅಲ್ಲೇ ಇದ್ದರಲ್ಲ, ಅವರು ಹೇಳಿದರು, "ಮಿಕಿ ಮೌಸ್ ಪಾತ್ರ ಸೃಷ್ಟಿಸಿದ್ದು ಖ್ಯಾತ ಕಾರ್ಟೂನ್ ರಚನೆಕಾರ ವಾಲ್ಟ್ ಡಿಸ್ನಿ. ಕಾರ್ಟೂನ್ ಚಿತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಮಿಕಿಮೌಸ್ ಮೊದಲಿಗೆ ಕಾಣಿಸಿಕೊಂಡದ್ದು ೧೯೨೮ರಲ್ಲಿ"<br />
<br />
ಸುಹಾಸನಿಗೆ ಆಶ್ಚರ್ಯ, "ಮಿಕಿಮೌಸ್ ಹುಟ್ಟಿ ಅಷ್ಟೊಂದು ವರ್ಷ ಆಗಿದೆಯಾ?"<br />
<br />
ತಾತ ಹೇಳಿದರು, "ಹೌದು, ಮಿಕಿ ಮೊದಲಸಲ ಕಾಣಿಸಿಕೊಂಡಿದ್ದು ೧೯೨೮ರ ನವೆಂಬರ್ನಲ್ಲಿ ತೆರೆಕಂಡ ಸ್ಟೀಮ್ಬೋಟ್ ವಿಲ್ಲಿ ಎನ್ನುವ ಕಾರ್ಟೂನ್ ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ. ಈ ಚಿತ್ರಕ್ಕೂ ಮೊದಲು ಪ್ಲೇನ್ ಕ್ರೇಜಿ ಹಾಗೂ ದ ಗ್ಯಾಲಪಿನ್' ಗೌಚೋ ಎನ್ನುವ ಎರಡು ಚಿತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಮಿಕಿ ಕಾಣಿಸಿಕೊಂಡಿತ್ತಾದರೂ ಅವು ಸಾರ್ವಜನಿಕವಾಗಿ ಬಿಡುಗಡೆಯಾಗಿರಲಿಲ್ಲ"<br />
<br />
ಸುಹಾಸನ ಜೊತೆಗೆ ಆದಿತ್ಯನೂ ಅಲ್ಲೇ ಇದ್ದನಲ್ಲ. ಅವನು ಸುಹಾಸನ ತಮ್ಮನಾದರೂ ಪ್ರಶ್ನೆ ಕೇಳುವುದರಲ್ಲಿ ಅಣ್ಣನನ್ನೂ ಮೀರಿಸಿದವನಲ್ಲವೇ, ಕೇಳಿಯೇಬಿಟ್ಟ, "ತಾತ, ಕಾರ್ಟೂನಿನಲ್ಲಿ ಇಲಿಯನ್ನೇ ಉಪಯೋಗಿಸಬೇಕು ಅಂತ ಡಿಸ್ನಿಗೆ ಐಡಿಯಾ ಹೇಗೆ ಬಂತು?"<br />
<br />
"ಹೇಗೂ ಇಂಟರ್ನೆಟ್ ಬಳಸಲು ಕಲಿತಿದ್ದೀಯಲ್ಲ, ಮಿಕಿಮೌಸ್ ಕತೆ ನೀನೇ ಹುಡುಕಿಕೊಂಡು ಓದು ನೋಡೋಣ. ಆಮೇಲೆ ನಮಗೂ ಹೇಳುವೆಯಂತೆ," ತಾತ ಹೇಳಿದರು.<br />
<br />
ಸರಿ, ಸುಹಾಸ - ಆದಿತ್ಯ ಇಬ್ಬರೂ ಟ್ಯಾಬ್ಲೆಟ್ ತೆರೆದು ಮಿಕಿ ಬಗ್ಗೆ ಮಾಹಿತಿ ಹುಡುಕಲು ಶುರುಮಾಡಿದರು. ಒಂದುಕಡೆ ಸಿಕ್ಕ ಮಾಹಿತಿ ಹೀಗಿತ್ತು:<br />
<br />
<i>ಮಿಕಿಮೌಸ್ಗಿಂತ ಮೊದಲು ವಾಲ್ಟ್ ಡಿಸ್ನಿ 'ಓಸ್ವಾಲ್ಡ್ ದಿ ಲಕಿ ರ್ಯಾಬಿಟ್' ಎನ್ನುವ ಕಾರ್ಟೂನ್ ಪಾತ್ರವನ್ನು ಸೃಷ್ಟಿಸಿದ್ದ. ಆದರೆ ಯಾವುದೋ ಮನಸ್ತಾಪದ ಹಿನ್ನೆಲೆಯಲ್ಲಿ ಆ ಕಾರ್ಟೂನ್ ಸರಣಿಯ ನಿರ್ಮಾಪಕರು ಅದರ ಹಕ್ಕುಗಳನ್ನೆಲ್ಲ ಡಿಸ್ನಿಯಿಂದ ಹಿಂದಕ್ಕೆ ಪಡೆದುಕೊಂಡುಬಿಟ್ಟರು. ಓಸ್ವಾಲ್ಡ್ ಬದಲಿಗೆ ಯಾವ ಪಾತ್ರವನ್ನು ಸೃಷ್ಟಿಸಬಹುದು ಎಂದು ಯೋಚಿಸುತ್ತಿದ್ದ ಡಿಸ್ನಿ ಕುದುರೆ, ಹಸು ಮುಂತಾದ ಹಲವು ಪ್ರಾಣಿಗಳ ಯೋಚನೆ ಬಂದರೂ ಅವು ಯಾವುವೂ ಅವನಿಗೆ ಪೂರ್ತಿ ಸಮಾಧಾನ ತಂದುಕೊಡಲಿಲ್ಲ (ಹೀಗೆ ರೂಪುಗೊಂಡಿದ್ದ ಹಸುವಿನ ಪಾತ್ರ ಕ್ಲಾರಾಬೆಲ್ ಕೌ ಎಂದು, ಕುದುರೆಯ ಪಾತ್ರ ಹೊರೇಸ್ ಹಾರ್ಸ್ಕಾಲರ್ ಎಂದು ಮುಂದಿನ ಕಾರ್ಟೂನುಗಳಲ್ಲಿ ಕಾಣಿಸಿಕೊಂಡವು). ಕೊನೆಗೊಂದು ದಿನ ಪುಟಾಣಿ ಇಲಿಯನ್ನು ಸೃಷ್ಟಿಸಿದರೆ ಹೇಗೆ ಎಂದು ಯೋಚಿಸಿದಾಗ ರೂಪುಗೊಂಡದ್ದೇ ಮಿಕಿ. </i><br />
<i><br /></i>
<i>ಮಿಕಿ ರೂಪುಗೊಂಡಾಗ ಅದಕ್ಕೆ 'ಮಾರ್ಟಿಮರ್ ಮೌಸ್' ಎಂದು ಹೆಸರಿಡಬೇಕೆಂದು ಡಿಸ್ನಿ ಬಯಸಿದ್ದ. ಆದರೆ ಆ ಹೆಸರು ಆತನ ಪತ್ನಿಗೆ ಇಷ್ಟವಾಗಲಿಲ್ಲ. ಆಕೆ 'ಮಾರ್ಟಿಮರ್' ಬದಲಿಗೆ 'ಮಿಕಿ' ಎನ್ನುವ ಹೆಸರೇ ಚೆನ್ನಾಗಿರುತ್ತದೆ ಎಂದು ಹೇಳಿದಮೇಲೆ ಡಿಸ್ನಿ ಆ ಹೆಸರನ್ನೇ ಅಂತಿಮಗೊಳಿಸಿದ.</i><br />
<i><br /></i>
<i>ಮಿಕಿಯ ಕಾರ್ಟೂನುಗಳನ್ನು ರೂಪಿಸುವಲ್ಲಿ ಡಿಸ್ನಿಯ ಜೊತೆಗಿದ್ದದ್ದು ಉಬ್ ಇವರ್ಕ್ಸ್. ಮೂಕಿ ಚಿತ್ರಗಳ ಕಾಲ ಹೋಗಿ ಚಲನಚಿತ್ರಗಳಿಗೆ ಧ್ವನಿಯೂ ಸೇರಿಕೊಂಡಾಗ ಕೆಲಸಮಯ ಸ್ವತಃ ಡಿಸ್ನಿಯೇ ಮಿಕಿಯ ಧ್ವನಿಯಾಗಿದ್ದದ್ದುಂಟು. ನಂತರದ ದಿನಗಳಲ್ಲಿ ಈ ಜವಾಬ್ದಾರಿ ಜಿಮ್ಮಿ ಮೆಕ್ಡೊನಾಲ್ಡ್, ವೇಯ್ನ್ ಆಲ್ಬ್ರೈಟ್ ಹಾಗೂ ಬ್ರೆಟ್ ಇವಾನ್ರ ಪಾಲಿಗೆ ಬಂತು.</i><br />
<i><br /></i>
<i>ಮಿಕಿಯ ಜನಪ್ರಿಯತೆ ಹೆಚ್ಚಿದಂತೆ ಕಾರ್ಟೂನ್ ಚಿತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಆತನ ಜತೆಗಾರರಾಗಿ ಡೊನಾಲ್ಡ್ ಡಕ್, ಗೂಫಿ ಮುಂತಾದ ಪಾತ್ರಗಳೂ ಹುಟ್ಟಿಕೊಂಡವು. ಹಾಗೆಯೇ ಮಿಕಿಯ ಗೆಳತಿಯಾಗಿ ಮಿನ್ನಿಮೌಸ್, ಕುಟುಂಬದ ಸದಸ್ಯರಾಗಿ ಮಾರ್ಟಿ ಹಾಗೂ ಫೆರ್ಡಿ ಮತ್ತು ನೆಚ್ಚಿನ ನಾಯಿಯಾಗಿ ಪ್ಲೂಟೋ ಕೂಡ ಸೇರ್ಪಡೆಯಾದವು. </i><br />
<i><br /></i>
<i>ಮಿಕಿ ಕಾರ್ಟೂನುಗಳು ಪತ್ರಿಕೆಗಳಲ್ಲೂ ಕಾಣಿಸಿಕೊಳ್ಳಲು ಶುರುವಾದದ್ದು ೧೯೩೦ರಲ್ಲಿ. ಅದೇ ವರ್ಷ ಮಿಕಿಯ ಮೊದಲ ಕಾಮಿಕ್ ಪುಸ್ತಕ 'ಲಾಸ್ಟ್ ಆನ್ ಎ ಡೆಸರ್ಟ್ ಐಲೆಂಡ್' ಕೂಡ ಪ್ರಕಟವಾಯಿತು. ಮಿಕಿ ಪಾತ್ರವಿದ್ದ ಟೀವಿ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮಗಳೂ ಪ್ರಾರಂಭವಾದವು. ಮಿಕಿ ಆಟಿಕೆಗಳು, ವೀಡಿಯೋ ಗೇಮ್ಗಳು, ಗಡಿಯಾರಗಳೂ ಬಂದವು. ವಿವಿಧೆಡೆಗಳಲ್ಲಿ ಡಿಸ್ನಿಲ್ಯಾಂಡ್ ಪ್ರಾರಂಭವಾದಾಗ, ಸಹಜವಾಗಿಯೇ, ಮಿಕಿಗೆ ಪ್ರಮುಖ ಸ್ಥಾನ ದೊರಕಿತು.</i><br />
<i><br /></i>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjApGkP4e5BpgegILMIpaJbTA3CeyPMVVxlKa5F6jK6Gj7b5yTC9jNgsu40FlG0Zrh2i17fWuwz5j73z-j78y2wAnHpfd8DkD8INFeWpTWwiUlDOmCCOzRIWE_Lr1DTFLRKAvs4/s1600/mickey.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="1200" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjApGkP4e5BpgegILMIpaJbTA3CeyPMVVxlKa5F6jK6Gj7b5yTC9jNgsu40FlG0Zrh2i17fWuwz5j73z-j78y2wAnHpfd8DkD8INFeWpTWwiUlDOmCCOzRIWE_Lr1DTFLRKAvs4/s640/mickey.jpg" width="640" /></a></div>
<i><br /></i>
<i>ಇಷ್ಟೆಲ್ಲ ಜನಪ್ರಿಯತೆಯಿಂದಾಗಿ ವಾಲ್ಟ್ ಡಿಸ್ನಿಯ ಸಂಸ್ಥೆಯನ್ನು ಜನ ಮುಖ್ಯವಾಗಿ ಮಿಕಿಮೌಸ್ನಿಂದಲೇ ಗುರುತಿಸಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು. ಹಾಗಾಗಿ ಡಿಸ್ನಿ ಸಂಸ್ಥೆ ಹಲವು ಸಂದರ್ಭಗಳಲ್ಲಿ (ಉದಾ: ಡಿಸ್ನಿ ಚಾನೆಲ್) ಮಿಕಿಯ ಮುಖದ ಆಕಾರವನ್ನೇ ತನ್ನ ಲಾಂಛನವಾಗಿ ಬಳಸಿತು.</i><br />
<i><br /></i>
<i>ಮಿಕಿಗೆ ದೊರೆತ ಪ್ರಶಸ್ತಿಗಳೂ ಅನೇಕ. ಮಿಕಿ ಮೌಸ್ನಂತಹ ಅಪೂರ್ವ ಪಾತ್ರವನ್ನು ಸೃಷ್ಟಿಸಿದ್ದಕ್ಕಾಗಿ ೧೯೩೨ರಲ್ಲಿ ವಾಲ್ಟ್ ಡಿಸ್ನಿಗೆ ವಿಶೇಷ ಆಸ್ಕರ್ ಪ್ರಶಸ್ತಿ ಕೂಡ ದೊರಕಿತು.</i><br />
<br />
ಇಷ್ಟು ಓದುವಷ್ಟರಲ್ಲಿ ತಾತ "ಇನ್ನೊಂದು ಚಾನಲ್ಲಿನಲ್ಲಿ ಡೊನಾಲ್ಡ್ ಡಕ್ ಕಾರ್ಟೂನು ಬರುತ್ತಿದೆ ನೋಡ್ತೀರಾ" ಅಂತ ಕೇಳಿದರು. ಅಷ್ಟು ಕೇಳಿಸಿದ್ದೇ ತಡ, ಆದಿತ್ಯ ಸುಹಾಸನನ್ನೂ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಟೀವಿಯ ಕಡೆಗೆ ಓಡಿದ!<br />
<br />
<i>(ವಿಜಯವಾಣಿ ಪತ್ರಿಕೆಗಾಗಿ ೨೦೧೪ರಲ್ಲಿ ಬರೆದಿದ್ದು)</i>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-56116773869214373362018-08-04T22:35:00.001+05:302018-08-08T11:12:05.241+05:30ಪುಸ್ತಕಗಳ ನೆಪದಲ್ಲಿ ಬಾಲ್ಯದ ನೆನಪು<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4lxtoLA5njd81AQbpK43CF4G2mvKkpzVfsRTkcmWEDWcgODl6yhMeT_wFuhL-8kQzP1cOyLZ7EHoHWS03Siiv7jVaj3oBdwaEhnoR_ItYjSJuQK1jn7x7SQvgIA5CBBiSUv70/s1600/1-IMG_20180804_214654__01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4lxtoLA5njd81AQbpK43CF4G2mvKkpzVfsRTkcmWEDWcgODl6yhMeT_wFuhL-8kQzP1cOyLZ7EHoHWS03Siiv7jVaj3oBdwaEhnoR_ItYjSJuQK1jn7x7SQvgIA5CBBiSUv70/s640/1-IMG_20180804_214654__01.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಬಹಳ ಹಿಂದಿನಿಂದಲೂ ಮೈಸೂರು ಅಪ್ರತಿಮ ಪ್ರಕಾಶನ ಸಂಸ್ಥೆಗಳ ತವರು. ಎಲ್ಲ ಬಗೆಯ ಓದುಗರಿಗೂ ಮೆಚ್ಚುಗೆಯಾಗುವಂತಹ ಕೃತಿಗಳು ಈ ಸಂಸ್ಥೆಗಳಿಂದ ಹೊರಬರುತ್ತಿದ್ದವು ಎನ್ನುವುದಕ್ಕೆ ನಾವು ಚಿಕ್ಕಂದಿನಲ್ಲಿ ಓದುತ್ತಿದ್ದ ಮಕ್ಕಳ ಪುಸ್ತಕಗಳೇ ಸಾಕ್ಷಿ. ಎಂ. ಎಸ್. ರಾಮರಾವ್, ಭಾರತೀಸುತ, ಎಸ್. ಅನಂತನಾರಾಯಣ, ನಾ. ಕಸ್ತೂರಿ ಮುಂತಾದ ಹಿರಿಯ ಲೇಖಕರು ಬರೆದ ಈ ಪುಟ್ಟ ಪುಸ್ತಕಗಳು ಸಾಲುಸಾಲಾಗಿ ನಮ್ಮ ಓದಿನ ಹಸಿವನ್ನು ತಣಿಸುತ್ತಿದ್ದವು.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7p-gB7NBPiMSCidriR6SaTe1INrJpew5uJcUn196oMw3B0e_SvW_bO679dRYR7zSpofKclXZdv5605r3LcnBUw1cuAu33-WrpYOTlZWg3ARW8BNRl1rv4XnKnnJrXWWg0j9Y0/s1600/IMG_20180804_215951__01.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1600" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7p-gB7NBPiMSCidriR6SaTe1INrJpew5uJcUn196oMw3B0e_SvW_bO679dRYR7zSpofKclXZdv5605r3LcnBUw1cuAu33-WrpYOTlZWg3ARW8BNRl1rv4XnKnnJrXWWg0j9Y0/s200/IMG_20180804_215951__01.jpg" width="200" /></a></div>
ಇಂತಹ ಪುಸ್ತಕಗಳ ಪೈಕಿ ಥಟ್ಟನೆ ನೆನಪಾಗುವ ಹೆಸರು ಎಂ. ಎಸ್. ರಾಮರಾಯರು ಬರೆದ, ಡಿ. ವಿ. ಕೆ. ಮೂರ್ತಿಯವರು ಪ್ರಕಟಿಸಿದ 'ನಡಿ ಕುಂಬಳವೇ ಟರ್ರಾ ಪುರ್ರಾ'! ಜಾಣ ಅಜ್ಜಿಯೊಬ್ಬಳು ತನ್ನನ್ನು ತಿನ್ನಬಯಸುವ ಕಾಡುಪ್ರಾಣಿಗಳಿಗೆ ತನ್ನ ಸಮಯಪ್ರಜ್ಞೆಯಿಂದ ಚಳ್ಳೆಹಣ್ಣು ತಿನ್ನಿಸುವ ಈ ಕತೆ ನಮ್ಮನ್ನು ಬಿದ್ದೂಬಿದ್ದೂ ನಗುವಂತೆ ಮಾಡುತ್ತಿತ್ತು.<br />
<br />
ಸುಮಾರು ಐವತ್ತು ವರ್ಷಗಳ ಹಿಂದೆ ಮುದ್ರಣವಾಗಿರಬಹುದಾದ ಈ ಕೃತಿ 2011ರಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಟವಾದ ಸಂಕಲನವೊಂದರ ಭಾಗವಾಗಿ ಮತ್ತೆ ಬೆಳಕು ಕಂಡಿತ್ತು ಎನ್ನುವುದು ಇವತ್ತು ನವಕರ್ನಾಟಕ ಪುಸ್ತಕ ಪ್ರದರ್ಶನಕ್ಕೆ ಹೋದಾಗ ಗೊತ್ತಾಯಿತು. ತಕ್ಷಣ ಕೊಂಡುತಂದು ಓದಿದ ಪುಸ್ತಕ ಹಿಂದಿನಷ್ಟೇ ಖುಷಿ ಕೊಟ್ಟಿತು, ಹಿಂದಿನದೆಲ್ಲವನ್ನೂ ನೆನಪಿಸಿತು.<br />
<br />
ಇದರ ಜೊತೆ ಕೈಗೆ ಸಿಕ್ಕಿದ ಇನ್ನಷ್ಟು ಹಳೆಯ ಪುಸ್ತಕಗಳನ್ನು, ಅದರೊಳಗಿನ ಹಳೆಯ ಕತೆಗಳನ್ನು ಇನ್ನಷ್ಟೇ ಓದಬೇಕು. ಜಗಜೆಟ್ಟಿ ಜವರಣ್ಣನನ್ನೂ ಕೊಳಲನು ಊದಿದ ಸಂತೋಷಿಯನ್ನೂ ಮತ್ತೆ ನೆನಪಿಸಿಕೊಳ್ಳಬೇಕು. ಅರೆಬರೆ ಮರೆತಂತಾಗಿರುವ ಇನ್ನು ಕೆಲ ಪುಸ್ತಕಗಳೂ ಕೈಗೆ ಸಿಗುವಂತಾಗಲಿ ಎಂದು ಹಾರೈಸಿಕೊಳ್ಳಬೇಕು.<br />
<br />
ಅಂದಹಾಗೆ ರೈಲುಸವಾರಿ ಮಾಡಿದ ಪೆದ್ದಚೆನ್ನ ನಿಮ್ಮಲ್ಲಿ ಎಷ್ಟು ಜನಕ್ಕೆ ಗೊತ್ತು? ☺Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-62492099260193646462017-12-10T15:29:00.000+05:302017-12-10T15:31:30.922+05:30ಬರಿಯ ಸವಾರಿಯಲ್ಲ, ಇದು ಬಲೂನ್ ಸಫಾರಿ!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipnHr0nvw6omidfRz_agn1z3VU4pMXczRwEFS5VlwlK_OMjYDM7fEEplsMt5jR4q04vRJjE4LJldpSzd2OqhIK2xuopEfaXcSUeQ90nKBK9ImLrPDwDpw7528VbP4eI_f-ERob/s1600/Balloon-Flight+%25283%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1069" data-original-width="1600" height="424" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipnHr0nvw6omidfRz_agn1z3VU4pMXczRwEFS5VlwlK_OMjYDM7fEEplsMt5jR4q04vRJjE4LJldpSzd2OqhIK2xuopEfaXcSUeQ90nKBK9ImLrPDwDpw7528VbP4eI_f-ERob/s640/Balloon-Flight+%25283%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಅರಣ್ಯ ಪ್ರದೇಶಗಳಿಗೆ ಹೋದಾಗ ಪ್ರಾಣಿಪಕ್ಷಿಗಳ ವೀಕ್ಷಣೆಗಾಗಿ ತೆರಳುವುದು ನಮಗೆಲ್ಲ ಪರಿಚಯವಿರುವ ಅಭ್ಯಾಸ. ಹೀಗೆ ಕಾಡುಪ್ರಾಣಿಗಳನ್ನು ನೋಡಲು ಪ್ರಯಾಣಿಸುತ್ತೇವಲ್ಲ, ಇದನ್ನು 'ಸಫಾರಿ' ಎಂದು ಕರೆಯುತ್ತಾರೆ. ಜೀಪು, ವ್ಯಾನು, ದೋಣಿ ಸೇರಿದಂತೆ ವಿವಿಧ ಬಗೆಯ ವಾಹನಗಳಲ್ಲಿ ಸಫಾರಿಗಾಗಿ ತೆರಳುವುದು ಸಾಮಾನ್ಯ ಅಭ್ಯಾಸ. ಕೆಲವು ಕಡೆಗಳಲ್ಲಿ ಪ್ರಾಣಿವೀಕ್ಷಣೆಗೆಂದು ಆನೆ ಮೇಲೇರಿ ತೆರಳುವ ಅವಕಾಶವೂ ಉಂಟು.<br />
<br />
ನೀರಿನ - ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಚಲಿಸುವ ಈ ಆಯ್ಕೆಗಳ ಬದಲು ಪ್ರಾಣಿ-ಪಕ್ಷಿಗಳನ್ನು ಆಕಾಶದಿಂದ ನೋಡುವಂತಿದ್ದರೆ? ಹಲವು ದೇಶಗಳಲ್ಲಿ ಈ ಸೌಲಭ್ಯವೂ ಉಂಟು. ಈಚೆಗೆ ಕೀನ್ಯಾ ಪ್ರವಾಸಕ್ಕೆ ಹೋದಾಗ ಅಲ್ಲಿನ ಮಾಸೈ ಮಾರಾ ಅರಣ್ಯಪ್ರದೇಶದಲ್ಲಿ ಅಂಥದ್ದೊಂದು ಹಾರುಸಫಾರಿಯ ಅನುಭವ ಪಡೆದುಕೊಳ್ಳುವ ಅವಕಾಶ ನನಗೆ ದೊರೆತಿತ್ತು.<br />
<br />
ನನ್ನ ಈ ಸಫಾರಿಗೆ ವಾಹನವಾಗಿ ಒದಗಿದ್ದು ಹಾಟ್ ಏರ್ ಬಲೂನ್, ಅರ್ಥಾತ್ ಬಿಸಿಗಾಳಿ ತುಂಬಿದ ಆಕಾಶಬುಟ್ಟಿ!<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicoHzHP8Hk_FASGd1NpigCaZI1njvi6xJFB72gIZxPDJ0eNwzw_KAAzWpkE4y0bGAoFKHEVAh-P8TXLmLge4rdtrgYinvk_TMRTKathAfrlUOnnONgwYEssGVABmiURTkLUtEe/s1600/Before-the-flight+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicoHzHP8Hk_FASGd1NpigCaZI1njvi6xJFB72gIZxPDJ0eNwzw_KAAzWpkE4y0bGAoFKHEVAh-P8TXLmLge4rdtrgYinvk_TMRTKathAfrlUOnnONgwYEssGVABmiURTkLUtEe/s640/Before-the-flight+%25282%2529.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಹಾರಾಟಕ್ಕೆ ಮುನ್ನ</td></tr>
</tbody></table>
ನೋಡಲು ಮಕ್ಕಳಾಟದ ಬಲೂನಿನಂತೆಯೇ ಕಾಣುವ ಈ ಆಕಾಶಬುಟ್ಟಿ ಹತ್ತಾರು ಜನರನ್ನು ಹೊತ್ತುಕೊಂಡು ಹಾರುವುದು ಹೇಗೆ ಎನ್ನುವುದೇ ಕೌತುಕದ ಸಂಗತಿ. ಈ ಕೌತುಕಕ್ಕೆ ಕಾರಣ 'ಬಿಸಿಗಾಳಿ ತಣ್ಣನೆಯ ಗಾಳಿಗಿಂತ ಬೇಗನೆ ಮೇಲೇರುತ್ತದೆ' ಎನ್ನುವ ವಿಜ್ಞಾನದ ಸರಳ ತತ್ವ. ಬಿಸಿಗಾಳಿಯ ಸಾಂದ್ರತೆ ತಂಪು ಗಾಳಿಯದಕ್ಕಿಂತ ಕಡಿಮೆಯಿರುವುದು ಈ ಪ್ರಕ್ರಿಯೆಗೆ ಕಾರಣವಾಗುವ ಅಂಶ.<br />
<br />
ಹಾಟ್ ಏರ್ ಬಲೂನುಗಳಲ್ಲಿರುವ ಪ್ರಮುಖ ಭಾಗಗಳು ಮೂರು. ಬಟ್ಟೆಯಿಂದ ಮಾಡಿದ ದೊಡ್ಡ ಬಲೂನು ಈ ಪೈಕಿ ಮೊದಲನೆಯದು. ಅಗತ್ಯಬಿದ್ದಾಗ ಗಾಳಿಯನ್ನು ಹೊರಬಿಡಲು ಬೇಕಾದ ವ್ಯವಸ್ಥೆಯೂ ಈ ಬಲೂನಿನಲ್ಲಿರುತ್ತದೆ. ಎರಡನೆಯದು, ಪ್ರಯಾಣಿಕರನ್ನು ಕೊಂಡೊಯ್ಯಲೆಂದು ಬಲೂನಿಗೆ ಕಟ್ಟಿರುವ ಬುಟ್ಟಿ. ಮೂರನೆಯದು, ಬಲೂನ್ ಒಳಗಿನ ಗಾಳಿಯನ್ನು ಬಿಸಿಮಾಡುವ ಒಲೆ. ಈ ಒಲೆ ಪ್ರೋಪೇನ್ ಅನಿಲವನ್ನು ಇಂಧನವನ್ನಾಗಿ ಬಳಸುತ್ತದೆ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxHy0JKeRsCWF0J-Ik1jN8eKoaEEJgjySc541ArTg7RcCMh_WKiHdeighoR0tzfAtnzxtsZsqq6DVQkoleqm79bQANDdHG0pMogZnjhKWcnQOlUrchDI3T9FeifvdJRsMjCC-e/s1600/Balloon-Flight+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1069" data-original-width="1600" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxHy0JKeRsCWF0J-Ik1jN8eKoaEEJgjySc541ArTg7RcCMh_WKiHdeighoR0tzfAtnzxtsZsqq6DVQkoleqm79bQANDdHG0pMogZnjhKWcnQOlUrchDI3T9FeifvdJRsMjCC-e/s640/Balloon-Flight+%25282%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
ಹಾರುಸಫಾರಿಯ ಈ ವಾಹನ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನಕ್ಕಿಂತ ಹೆಚ್ಚಾಗಿ ಪ್ರಕೃತಿಯ ಶಕ್ತಿಯನ್ನೇ ನಂಬಿಕೊಂಡಿರುವುದರಿಂದ ಪ್ರಯಾಣದ ಪ್ರಾರಂಭ ಹಾಗೂ ಮುಕ್ತಾಯ (ಟೇಕ್-ಆಫ್ ಮತ್ತು ಲ್ಯಾಂಡಿಂಗ್) ವಿಮಾನಯಾನದಷ್ಟು ಸರಾಗವಲ್ಲ. ಬುಟ್ಟಿ ನೇರವಾಗಿ ನಿಲ್ಲುವುದು ಬಲೂನಿನೊಳಗೆ ಬಿಸಿ ಗಾಳಿ ತುಂಬಿದ ನಂತರವೇ ಆದ್ದರಿಂದ ಪ್ರಾರಂಭದಲ್ಲಿ ಬುಟ್ಟಿ ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಒಂದು ಬದಿಗೆ ಮಗುಚಿಕೊಂಡಂತೆಯೇ ಇರುತ್ತದೆ. ಬಹುಪಾಲು ಹಾರಾಟಗಳ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ ಪ್ರಯಾಣಿಕರು ಹಾಗೆಯೇ ಅದರೊಳಗೆ ತೂರಿಕೊಳ್ಳಬೇಕು. ಪ್ರಯಾಣ ಮುಗಿದ ನಂತರವೂ ಅಷ್ಟೇ, ಬಹಳಷ್ಟು ಬಾರಿ ಬುಟ್ಟಿ ಒಂದು ಬದಿಗೆ ಮಗುಚಿಕೊಳ್ಳುತ್ತದೆ; ಆನಂತರವೇ ಪ್ರಯಾಣಿಕರು ಹೊರಬರುವುದು ಸಾಧ್ಯ!<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKjeVglr3wyfAWyJzj6aJKBcfdhn1p3MUXgVDNcaJRK9T6G1AfLOrqJLp01VSY-XcDWOC-BgSQP76W8dV9c7FbN5Uc9kXQWMg5N95vULf9xYP8IYXZEpDjOc2Wtfm_AP2dZmM5/s1600/After-the-flight.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1068" data-original-width="1600" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKjeVglr3wyfAWyJzj6aJKBcfdhn1p3MUXgVDNcaJRK9T6G1AfLOrqJLp01VSY-XcDWOC-BgSQP76W8dV9c7FbN5Uc9kXQWMg5N95vULf9xYP8IYXZEpDjOc2Wtfm_AP2dZmM5/s640/After-the-flight.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಹಾರಾಟದ ನಂತರ ಬುಟ್ಟಿಯೊಳಗೆ</td></tr>
</tbody></table>
ವಿಮಾನದಲ್ಲಿರುವಂತೆ ಹಾಟ್ ಏರ್ ಬಲೂನುಗಳಲ್ಲೂ ಒಬ್ಬರು ಪೈಲಟ್ ಇರುತ್ತಾರೆ. ಬಲೂನ್ ಒಳಗಿನ ಗಾಳಿಯ ತಾಪಮಾನವನ್ನು ಹೆಚ್ಚು-ಕಡಿಮೆ ಮಾಡುತ್ತ ಅದನ್ನು ತನ್ನ ಗಮ್ಯದತ್ತ ಕೊಂಡೊಯ್ಯಲು ಪ್ರಯತ್ನಿಸುವುದು ಈ ವ್ಯಕ್ತಿಯ ಕೆಲಸ. "ಪ್ರಯತ್ನಿಸುವುದು" ಏಕೆ ಎಂದಿರಾ? ವಿಮಾನದಂತೆ ಬಲೂನು ಇಂಥ ಸ್ಥಳದಲ್ಲೇ ಇಳಿಯುತ್ತದೆ ಎನ್ನುವಂತಿಲ್ಲ. ಒಂದೇ ಮಾರ್ಗದಲ್ಲಿ ಸಂಚರಿಸುವ ಬಲೂನು ಕೂಡ ಗಾಳಿಯ ವೇಗ, ಅದು ಬೀಸುತ್ತಿರುವ ದಿಕ್ಕು ಇತ್ಯಾದಿಗಳಿಗೆ ಅನುಗುಣವಾಗಿ ಪ್ರತಿಬಾರಿಯೂ ಬೇರೆಬೇರೆ ಕಡೆ ನೆಲಮುಟ್ಟುವುದು ಸಾಧ್ಯ. ಅದು ತನ್ನ ಉದ್ದೇಶಿತ ಗಮ್ಯಸ್ಥಾನದ ಆಸುಪಾಸಿನಲ್ಲೇ ಇರುವಂತೆ ನೋಡಿಕೊಳ್ಳುವುದು ಪೈಲಟ್ ಕೆಲಸ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDPPAH6qpWntJVyhiGsOxH7QYAq4o4dOyLLot5bUKWU3iZ9BUEsO2OVqqorUat4qwc2d2HSHjDZTR2gorbC4MoZ9sCzTmuU15zjAZ8REOK_cUQph_Yyt5_QtTmCdxenxqlyCrU/s1600/Author.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1069" data-original-width="1600" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDPPAH6qpWntJVyhiGsOxH7QYAq4o4dOyLLot5bUKWU3iZ9BUEsO2OVqqorUat4qwc2d2HSHjDZTR2gorbC4MoZ9sCzTmuU15zjAZ8REOK_cUQph_Yyt5_QtTmCdxenxqlyCrU/s640/Author.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
ನೆಲಕ್ಕೆ ಸಮಾನಾಂತರವಾಗಿರುವ ಬುಟ್ಟಿಯೊಳಗೆ ಪ್ರಯಾಣಿಕರೆಲ್ಲ ತೂರಿಕೊಂಡಮೇಲೆ ಬಲೂನಿನೊಳಗೆ ಗಾಳಿ ತುಂಬಿಸುವ ಕೆಲಸ ಪ್ರಾರಂಭವಾಗುತ್ತದೆ. ಮಕ್ಕಳಾಟಿಕೆಯ ಬಲೂನಿಗೆ ಗಾಳಿ ಊದಿದಷ್ಟು ಸುಲಭದ ಕೆಲಸವೇನಲ್ಲ ಇದು. ಒಂದೆರಡು ದೊಡ್ಡದೊಡ್ಡ ಫ್ಯಾನುಗಳು ಬಲೂನಿಗೆ ಗಾಳಿ ತುಂಬಿಸಲು ಶುರುಮಾಡುತ್ತಿದ್ದಂತೆಯೇ ಒಲೆಯ ಸಹಾಯದಿಂದ ಆ ಗಾಳಿಯನ್ನು ಬಿಸಿಮಾಡುವ ಪ್ರಕ್ರಿಯೆಯೂ ಶುರುವಾಗುತ್ತದೆ. ಬಿಸಿಗಾಳಿ ತುಂಬುತ್ತಿದ್ದಂತೆ ಬಲೂನು ಮೈತುಂಬಿಕೊಂಡು ನೆಲಬಿಟ್ಟು ಮೇಲೇಳುತ್ತದೆ, ಬುಟ್ಟಿಯನ್ನು ನೆಟ್ಟಗೆ ನಿಲ್ಲಿಸುತ್ತದೆ.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLxSSWfYXXLtups0v3P27DKyFfcX8dlwRrNTn6ZlxGa6zHX25u74cvFXf4y8d5M-tK6NsdI1S9_qvyYDMFpiKSfpaH9wmi_prDbeV-oA0MJxY4_U1c7rcMduTtedjunsm1q8K8/s1600/Balloon-Flight+%25285%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLxSSWfYXXLtups0v3P27DKyFfcX8dlwRrNTn6ZlxGa6zHX25u74cvFXf4y8d5M-tK6NsdI1S9_qvyYDMFpiKSfpaH9wmi_prDbeV-oA0MJxY4_U1c7rcMduTtedjunsm1q8K8/s640/Balloon-Flight+%25285%2529.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಹಾರಾಟಕ್ಕೆ ಮುನ್ನ</td></tr>
</tbody></table>
ಬಲೂನಿನ ಹಾರಾಟ ಶುರುವಾಗುವುದು, ಅರ್ಥಾತ್ ಅದು ಟೇಕ್ ಆಫ್ ಆಗುವುದು ಇಷ್ಟು ಕೆಲಸ ಆದನಂತರವೇ. ವಿಮಾನದಂತೆ ಅಷ್ಟು ದೂರ ನೆಲದಮೇಲೆಯೇ ಸಾಗಿ, ಆನಂತರ ಹಾರಿ-ಏರಿ ಮಾಡಬೇಕಾದ ಅಗತ್ಯವೆಲ್ಲ ಇಲ್ಲಿಲ್ಲ. ಪೈಲಟ್ ಓಕೆ ಮಾಡಿದ ಕೂಡಲೇ ಬಲೂನನ್ನೂ ಬುಟ್ಟಿಯನ್ನೂ ಹಿಡಿದಿರುವ ಹಗ್ಗಗಳನ್ನು ಬಿಚ್ಚಲಾಗುತ್ತದೆ, ಬಲೂನಿನ ಟೇಕ್ ಆಫ್ ಆಗಿಬಿಡುತ್ತದೆ!<br />
<br />
ಮೇಲೇರಿದ ಬಲೂನು ಭೂಮಿಯಿಂದ ಎಷ್ಟು ಎತ್ತರದಲ್ಲಿ ಹಾರಬೇಕು ಎನ್ನುವುದನ್ನು ಅದರ ಪೈಲಟ್ ಗಾಳಿಯ ತಾಪಮಾನದಲ್ಲಿ ಹೆಚ್ಚು-ಕಡಿಮೆ ಮಾಡುವ ಮೂಲಕ ನಿರ್ಧರಿಸುತ್ತಾರೆ. ಬಲೂನು ಹಾರಾಟದ ಹಾದಿಯನ್ನು ಅಷ್ಟಿಷ್ಟು ನಿಯಂತ್ರಿಸುವುದೂ ಅವರ ಕೆಲಸವೇ. ಗಾಳಿಯ ದಿಕ್ಕು ಇದರಲ್ಲಿ ಪ್ರಮುಖ ಪಾತ್ರ ವಹಿಸುತ್ತದೆ, ಅಷ್ಟೇ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOTSR6GeDUXKHVW9jg8DY5F88neO0A8-SSZFWla_WRmAKRumPhUmEtv9-gjiBD_RO4sChGKZsRFnLnChJ_h5VfM5ahXKgeCOVY7M5yvZhpmVOqJHC9-mwwq2Lcx6TPUWt7KVn7/s1600/Balloon-Flight+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1068" data-original-width="1600" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOTSR6GeDUXKHVW9jg8DY5F88neO0A8-SSZFWla_WRmAKRumPhUmEtv9-gjiBD_RO4sChGKZsRFnLnChJ_h5VfM5ahXKgeCOVY7M5yvZhpmVOqJHC9-mwwq2Lcx6TPUWt7KVn7/s640/Balloon-Flight+%25281%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಆಫ್ರಿಕಾದ ಕಾಡುಗಳೆಂದರೆ ಅವು ನಮ್ಮ ಬಂಡೀಪುರ-ನಾಗರಹೊಳೆಗಳಂತೆ ದಟ್ಟವಾಗಿರುವುದಿಲ್ಲ. ಹಾಗಾಗಿ ಅಲ್ಲಿನ ಅರಣ್ಯಗಳ ಮೇಲೆ ಹಾರಾಡುವುದೊಂದು ವಿಶೇಷ ಅನುಭವ. ಬಲೂನು ನೆಲ ಬಿಟ್ಟು ಮೇಲೆದ್ದ ಕೆಲವೇ ಕ್ಷಣಗಳಲ್ಲಿ ವಿಲ್ಡೆಬೀಸ್ಟ್, ಜೀಬ್ರಾ, ಗೆಜೆಲ್, ಕಾಡೆಮ್ಮೆ ಮುಂತಾದ ಪ್ರಾಣಿಗಳ ಹಿಂಡುಗಳೇ ನಮಗೆ ಕಾಣಲು ದೊರೆತವು. ಕತ್ತೆಕಿರುಬ, ಜಿರಾಫೆ, ಆಸ್ಟ್ರಿಚ್, ಆನೆಗಳೂ ಕಂಡವು. ಹೈವೇಗಳಲ್ಲಿ ಸಾಗುವ ಕಾರುಗಳಂತೆ ಒಂದರ ಹಿಂದೊಂದು ವೇಗವಾಗಿ ಓಡುತ್ತಿದ್ದ ವಿಲ್ಡೆಬೀಸ್ಟ್ಗಳ ಸಾಲನ್ನು ನೋಡಿದ್ದಂತೂ ಮರೆಯಲಾಗದ ಅನುಭವ. ಮುಂದೆ ದೂರದಲ್ಲಿ ಕಾಣುತ್ತಿದ್ದ ಪ್ರದೇಶದತ್ತ ಕೈತೋರಿದ ನಮ್ಮ ಪೈಲಟ್ ಅದೇ ತಾಂಜಾನಿಯಾ ದೇಶ ಎಂದೂ ಹೇಳಿದರು.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiXdAB_dBqFwtT5q6LXcQkzLOuz7q59DqVuOuT_v_bpLTRrk9J1ANnBvsznHRbTV5t4cdDFcRcL8dVRI1ZEJxHz7SNiGg-TJyQFG6IMZMtUCmKrxS6w62h-dpBG3KB66SelpFT/s1600/Wildlife+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1069" data-original-width="1600" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiXdAB_dBqFwtT5q6LXcQkzLOuz7q59DqVuOuT_v_bpLTRrk9J1ANnBvsznHRbTV5t4cdDFcRcL8dVRI1ZEJxHz7SNiGg-TJyQFG6IMZMtUCmKrxS6w62h-dpBG3KB66SelpFT/s640/Wildlife+%25281%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಪಯಣ ಮುಂದುವರೆದಂತೆ ಕಾಡಿನೊಳಗೆ ಹಾಗೂ ಅದರ ಸುತ್ತಮುತ್ತ ಮನುಷ್ಯರ ಹಸ್ತಕ್ಷೇಪ ಯಾವ ಪ್ರಮಾಣದಲ್ಲಿದೆ ಎನ್ನುವುದೂ ನಮ್ಮ ಗಮನಕ್ಕೆ ಬಂತು. ಕಾಡಿನೊಳಗೆ ಎಲ್ಲೆಂದರಲ್ಲಿ ಸಂಚರಿಸುವ ಸಫಾರಿ ಜೀಪುಗಳು (ಹಾಗೂ ಅದರೊಳಗಿನ - ನಮ್ಮಂಥವರೇ - ಪ್ರವಾಸಿಗರು), ಕಾಡಿನ ಸುತ್ತಲೂ ಇರುವ ಸಾವಿರಾರು ಜನಗಳು-ದನಗಳು ಅಲ್ಲಿನ ವನ್ಯಜೀವನಕ್ಕೆ ಕೊಡುತ್ತಿರುವ ತೊಂದರೆ ಅಷ್ಟಿಷ್ಟಲ್ಲ!<br />
<br />
ಇಷ್ಟೆಲ್ಲ ಗಮನಿಸಿ ಕೆಲ ಚಿತ್ರಗಳನ್ನೂ ಕ್ಲಿಕ್ಕಿಸಿಕೊಳ್ಳುವಷ್ಟರಲ್ಲಿ ಪ್ರಯಾಣ ಮುಕ್ತಾಯದ ಹಂತಕ್ಕೆ ಬಂದಿತ್ತು. ನಮ್ಮ ಪೈಲಟ್ ಅದರೊಳಗಿನ ಗಾಳಿಯನ್ನು, ಅದರ ತಾಪಮಾನವನ್ನು ನಿಧಾನಕ್ಕೆ ಕಡಿಮೆಮಾಡುತ್ತ ಬಂದರು.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkFcKR0_46e20oE9Ajxx38QbKuhyS1Plphu5RFtuXZ2Nxoe0GDs2VQcMcf_yKjnwhKeEBk2taI8JSq5s1TVNpKgbvm_Mrlpj6V-Ory1D9r-TTum3i1QK_yF03X3txAROJRALib/s1600/Wildlife+%252810%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkFcKR0_46e20oE9Ajxx38QbKuhyS1Plphu5RFtuXZ2Nxoe0GDs2VQcMcf_yKjnwhKeEBk2taI8JSq5s1TVNpKgbvm_Mrlpj6V-Ory1D9r-TTum3i1QK_yF03X3txAROJRALib/s640/Wildlife+%252810%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಬಲೂನು ಹಾರಾಡುತ್ತಿರುವಾಗ ಪ್ರಯಾಣಿಕರೆಲ್ಲ ನಿಂತಿರಬಹುದಾದರೂ ಅದು ಇಳಿಯುವಾಗ ಬುಟ್ಟಿಯೊಳಗಿನ ಆಧಾರಗಳನ್ನು ಭದ್ರವಾಗಿ ಹಿಡಿದುಕೊಂಡು ಕುಳಿತುಕೊಳ್ಳಬೇಕಾದ್ದು ಕಡ್ಡಾಯ. ಹೀಗೆ ನಾವೆಲ್ಲ ಕುಳಿತ ಕೆಲವೇ ಕ್ಷಣಗಳಲ್ಲಿ ಬಲೂನು ಕೊಂಚ ಒರಟಾಗಿಯೇ ಭೂಸ್ಪರ್ಶ ಮಾಡಿತು, ಮುಂದಿನ ನಿಮಿಷದೊಳಗೆ ನಾವು ಕುಳಿತಿದ್ದ ಬುಟ್ಟಿ ಮತ್ತೆ ಒಂದುಬದಿಗೆ ಮಗುಚಿಕೊಂಡಿತು.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTzCRFNICnb5oPQ4hXpdq7JSxqQciPWdMp3bRI-TfMRN9uBetLqDXmQFKiIK-t_TrEHuHSs7iz3JUE0htOJ706o4GVPm1NBIE81WGTCnc7B_vlgTUY6y2DooEaw_fmwujTKqB1/s1600/Certificate.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1070" data-original-width="1600" height="427" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTzCRFNICnb5oPQ4hXpdq7JSxqQciPWdMp3bRI-TfMRN9uBetLqDXmQFKiIK-t_TrEHuHSs7iz3JUE0htOJ706o4GVPm1NBIE81WGTCnc7B_vlgTUY6y2DooEaw_fmwujTKqB1/s640/Certificate.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಪ್ರಯಾಣದ ನೆನಪಿಗೆ ಪ್ರಮಾಣಪತ್ರ</td></tr>
</tbody></table>
ನಾವು ಬಲೂನಿನಿಂದ ಹೊರಬರುವಷ್ಟರಲ್ಲೇ ಅಲ್ಲಿಗೆ ತಲುಪಿದ್ದ ಪ್ರವಾಸ ಸಂಸ್ಥೆಯ ತಂಡದವರು ಕೆಲವೇ ನಿಮಿಷಗಳಲ್ಲಿ ಬಲೂನನ್ನು ಮಡಚಿ ಲಾರಿಯೊಳಗೆ ತುಂಬಿದ್ದು ವಿಶೇಷ. ಅಲ್ಲಿಗೆ ಬಂದಿದ್ದ ಜೀಪುಗಳಲ್ಲಿ ಹೊರಟವರಿಗೆ ಕೊಂಚವೇ ದೂರದಲ್ಲಿ - ಕಾಡಿನೊಳಗೇ - ಬೆಳಗಿನ ಉಪಾಹಾರ ಏರ್ಪಡಿಸಲಾಗಿತ್ತು. ಅದನ್ನು ಮುಗಿಸಿ, ದಾರಿಯಲ್ಲಿ ಇನ್ನಷ್ಟು ಪ್ರಾಣಿಗಳನ್ನು ನೋಡಿಕೊಂಡು ಹೋಟಲಿಗೆ ಮರಳುವಷ್ಟರಲ್ಲಿ ಕ್ಯಾಮೆರಾದ ಮೆಮೊರಿ ಕಾರ್ಡು, ನಮ್ಮ ನೆನಪಿನ ಬುತ್ತಿ ಎರಡೂ ಭರ್ತಿಯಾಗಿತ್ತು!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="270" src="https://www.youtube.com/embed/bG9tqc9ubhY" width="480"></iframe></div>
<br />
[ಡಿಸೆಂಬರ್ ೯, ೨೦೧೭ರ ವಿಜಯವಾಣಿಯಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಟವಾದ ಲೇಖನ. ಮೊದಲು ವಿದೇಶಗಳಲ್ಲಷ್ಟೇ ಪ್ರಚಲಿತದಲ್ಲಿದ್ದ ಈ ಬಗೆಯ ಪ್ರವಾಸಗಳು ಇದೀಗ ಭಾರತದಲ್ಲೂ ಪ್ರಾರಂಭವಾಗಿವೆ.]Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-20660786716635483552017-11-09T14:27:00.001+05:302017-11-09T14:27:13.835+05:30ಹಂಪೆಯ ಮೇಲೆ ಹಾರಾಡುತ್ತ...<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAS0ur0S5QmoKigTl7_31o4FvgfxjkEjoixVLJe3_WjmM6s4JVjubQSVtORsyrjFLKJlcf7hW3_H6hndqCOSSv0PL5Sb5cwZNd_6SqVxxd44gEgB_QSXlwArwr0Z9b6cBOq5at/s1600/1-DSCN6833.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1068" data-original-width="1600" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAS0ur0S5QmoKigTl7_31o4FvgfxjkEjoixVLJe3_WjmM6s4JVjubQSVtORsyrjFLKJlcf7hW3_H6hndqCOSSv0PL5Sb5cwZNd_6SqVxxd44gEgB_QSXlwArwr0Z9b6cBOq5at/s640/1-DSCN6833.JPG" width="640" /></a></div>
<br />
ನೋಡಿದಷ್ಟೂ ಮುಗಿಯದ ವೈಶಿಷ್ಟ್ಯಗಳನ್ನು ತನ್ನೊಳಗೆ ಬಚ್ಚಿಟ್ಟುಕೊಂಡಿರುವುದು ಹಂಪೆ. ಹತ್ತಾರುಬಾರಿ ನೋಡಿದ ನಂತರವೂ, ಬಿಸಿಲಲ್ಲಿ ತಿರುಗಿ ತಿರುಗಿ ಸುಸ್ತಾದ ಗಳಿಗೆಯಲ್ಲೂ "ಸಾಕಪ್ಪ ಹಂಪೆಯ ಸಹವಾಸ!" ಎಂದು ಒಮ್ಮೆ ಕೂಡ ಅನ್ನಿಸದಿರಲು ಕಾರಣ ಇದೇ ಇರಬೇಕು.<br />
<br />
ಹೀಗೆ ಹಂಪೆಯ ಹೆಗ್ಗುರುತುಗಳನ್ನೆಲ್ಲ ಹಲವು ಸಲ ನೋಡಿದ್ದಾದಮೇಲೆ ಅವೆಲ್ಲ ಏಕೋ ಬಿಡಿ ದೃಶ್ಯಗಳಂತೆ ಕಾಣಲು ಶುರುವಾಯಿತು. ಹಂಪೆಯ ಇಡೀ ಪ್ರದೇಶದ ಚಿತ್ರಣವನ್ನು ಒಟ್ಟಾಗಿ ನೋಡುವ ಅವಕಾಶ ಸಿಗಬಾರದೇಕೆ ಎನ್ನುವ ಪ್ರಶ್ನೆಯೂ ಮನಸಿನಲ್ಲಿ ಮೂಡಿತು. ಇದೇ ಪ್ರಶ್ನೆಯನ್ನು ಹೊತ್ತು ಮತಂಗ ಪರ್ವತ, ಅಂಜನಾದ್ರಿ ಬೆಟ್ಟಗಳನ್ನು ಹತ್ತಿದ್ದಾಯಿತು. ಅಲ್ಲಿಂದ ಸಾಕಷ್ಟು ದೊಡ್ಡ ಪ್ರದೇಶಗಳ ವಿಹಂಗಮ ನೋಟ ಒಂದೇ ಬಾರಿಗೆ ಕಾಣಲು ದೊರಕಿತಾದರೂ ಅದೇಕೋ ಹಂಪೆಯ ಪೂರ್ಣರೂಪ ಎನ್ನುವ ಭಾವನೆ ತಂದುಕೊಡಲಿಲ್ಲ.<br />
<br />
ಈ ಯೋಚನೆಯಲ್ಲಿದ್ದ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲೇ ಕೇಳಸಿಕ್ಕಿದ್ದು ಹಂಪೆ ಮೇಲೆ ಹಾರಾಡುವ ಅವಕಾಶ ಸೃಷ್ಟಿಯಾದ ಸುದ್ದಿ. ಲಂಕೆಯಿಂದ ಸೀತಾದೇವಿಯೊಡನೆ ಮರಳುವಾಗ ಭಗವಾನ್ ಶ್ರೀರಾಮನ ಪುಷ್ಪಕ ವಿಮಾನ ಕಿಷ್ಕಿಂಧೆ, ಅಂದರೆ ಇಂದಿನ ಹಂಪೆಗೂ ಬಂದಿತ್ತಂತೆ. ಈಗ ಪುಷ್ಪಕವಿಮಾನ ಇಲ್ಲದಿರುವುದರಿಂದ ನಮ್ಮಂತಹ ಹುಲುಮಾನವರನ್ನೂ ಹಾರಿಸಲು ಹಂಪೆಯತ್ತ ಬಂದಿಳಿದದ್ದು ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರು.<br />
<br />
ಮಕ್ಕಳಿಂದ ದೊಡ್ಡವರ ತನಕ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ಎಂದರೆ ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಅಚ್ಚುಮೆಚ್ಚು. ವಿಮಾನದ ಹೋಲಿಕೆಯಲ್ಲಿ ಅಷ್ಟು ಚಿಕ್ಕದಾಗಿರುವ ಯಂತ್ರ ಹಾರುತ್ತದೆಂದೋ, ವಿಮಾನಯಾನದಷ್ಟು ಸುಲಭಲಭ್ಯವಲ್ಲವೆಂದೋ - ಯಾವುದೋ ಒಂದು ಕಾರಣದಿಂದ ನಮ್ಮ ಮನಸಿನಲ್ಲಿ ವಿಮಾನಕ್ಕೂ ಇಲ್ಲದ ವಿಶೇಷ ಸ್ಥಾನ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರುಗಳಿಗೆ ದೊರೆತಿದೆ.<br />
<br />
ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ಹಾರಾಟದ ಅನುಭವ ಪಡೆಯುವುದು, ಆಕಾಶದಿಂದ ಹಂಪೆ ಹೇಗೆ ಕಾಣುತ್ತದೆಂದು ನೋಡುವುದು ಮತ್ತು ಆ ಅನುಭವದ ಕೆಲಭಾಗವನ್ನಾದರೂ ಛಾಯಾಚಿತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಸೆರೆಹಿಡಿಯುವುದು - ಇಷ್ಟು ಉದ್ದೇಶ ಇಟ್ಟುಕೊಂಡು ನಾನೂ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ಹತ್ತುವ ಯೋಚನೆ ಮಾಡಿದೆ.<br />
<br />
ಇಷ್ಟೆಲ್ಲ ಉದ್ದೇಶಗಳನ್ನು ಈಡೇರಿಸಿಕೊಳ್ಳುವ ಆಲೋಚನೆಗಿದ್ದ ಅಡ್ಡಿ ಒಂದೇ - ಅದು ಸಮಯ. ವಿಮಾನಯಾನದಂತೆ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ಪ್ರಯಾಣವೂ ಸಾಕಷ್ಟು ದುಬಾರಿ; ಹೀಗಾಗಿ ಕೈಗೆಟುಕುವ ಬೆಲೆಯಲ್ಲಿ (ಸುಮಾರು ಎರಡು ಸಾವಿರ ರೂಪಾಯಿ) ಅದರ ಅನುಭವ ಒದಗಿಸಲು ಆಯೋಜಕರು ಪ್ರಯಾಣದ ಅವಧಿಯನ್ನು ಕಡಿಮೆಮಾಡುವುದು ಸಾಮಾನ್ಯ. ಇದರ ಪರಿಣಾಮ - ಹಂಪೆಯಲ್ಲಿ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ಪ್ರಯಾಣಕ್ಕೆ ದೊರೆತ ಸಮಯ ಬರೀ ಹತ್ತು ನಿಮಿಷ!<br />
<br />
ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ಹಾರಾಟದ ಅನುಭವ ಪಡೆಯಲು, ಹಂಪೆ ಆಕಾಶದಿಂದ ಹೇಗೆ ಕಾಣುತ್ತದೆಂದು ನೋಡಲು ಇಷ್ಟು ಸಮಯ ಸಾಕು. ಇವೆರಡರ ಜೊತೆಗೆ ಫೋಟೋ ತೆಗೆಯುವ ಕೆಲಸವೂ ಸೇರಿದಾಗ ಮಾತ್ರ ಗೊಂದಲ ಶುರುವಾಗುತ್ತದೆ. ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ಒಳಗೆ ಏನೆಲ್ಲ ಇದೆಯೆಂದು ನೋಡುವುದು, ಕಿಟಕಿಯಿಂದಾಚೆಗಿನ ದೃಶ್ಯಗಳನ್ನು ನೋಡುವುದೋ, ಅದರ ಫೋಟೋ ತೆಗೆಯಲು ಪ್ರಯತ್ನಿಸುವುದೋ?<br />
<br />
ಸರಿಸುಮಾರು ಸಮತಟ್ಟಾಗಿರುವ ಯಾವುದೇ ಜಾಗದಿಂದ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ಹಾರಬಲ್ಲದು. ಅಲ್ಲದೆ ಒಮ್ಮೆಗೆ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರಿನಲ್ಲಿ ಹಾರಬಹುದಾದ ಪ್ರಯಾಣಿಕರ ಸಂಖ್ಯೆಯೂ ಕಡಿಮೆ. ಹೀಗಾಗಿ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ಹತ್ತುವುದು ಏರೋಪ್ಲೇನ್ ಹತ್ತುವುದಕ್ಕಿಂತ ಸುಲಭ. ಇನ್ನು ನನ್ನ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ನೋಡಿಯೋ ಏನೋ ಸಹಪ್ರಯಾಣಿಕರು ಕಿಟಕಿಬದಿಯ ಸೀಟು ಬಿಟ್ಟುಕೊಟ್ಟಿದ್ದರಿಂದ ಫೋಟೋ ತೆಗೆಯಲು ಆಗುತ್ತೋ ಇಲ್ಲವೋ ಎಂಬ ಆತಂಕವೂ ಕೊನೆಯಾಯಿತು. ಜೊತೆಯಲ್ಲಿದ್ದ ಗೆಳೆಯನಿಗಂತೂ ಪೈಲಟ್ ಪಕ್ಕದ ಸೀಟೇ ಸಿಕ್ಕಿಬಿಟ್ಟಿತ್ತು!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAVhOaOsqFnRmWvdk30wk_AldhIbcXJF2C39cgYM2LwZ_-3wk3biQuFog2PKjaM0Xp-JfiEzHLEoawSZHJWnaE9aeykXKrt-CLVmuF__41L1JwxHQVuJeCOdZbwownd7q3HEp-/s1600/1-DSCN6852.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1069" data-original-width="1600" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAVhOaOsqFnRmWvdk30wk_AldhIbcXJF2C39cgYM2LwZ_-3wk3biQuFog2PKjaM0Xp-JfiEzHLEoawSZHJWnaE9aeykXKrt-CLVmuF__41L1JwxHQVuJeCOdZbwownd7q3HEp-/s640/1-DSCN6852.JPG" width="640" /></a></div>
<br />
ವಿಮಾನದ ಟೇಕ್ ಆಫ್ ಹೋಲಿಕೆಯಲ್ಲಿ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ಟೇಕ್ ಆಫ್ ಬಹಳ ಕ್ಷಿಪ್ರ. ಒಳಗೆ ಕುಳಿತು ಆಚೀಚೆ ನೋಡುವುದರೊಳಗೆ ಜೋರು ಶಬ್ದದೊಡನೆ ನಮ್ಮ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ಆಕಾಶಕ್ಕೆ ಏರಿಯೇಬಿಟ್ಟಿತ್ತು. ಮೊದಲೇ ರಮಣೀಯವಾದ ಹಂಪೆಯ ಪರಿಸರ ಆಕಾಶದಿಂದ ಇನ್ನೂ ಚೆಂದಕ್ಕೆ ಕಾಣುತ್ತಿತ್ತು. ಅಲ್ಲಲ್ಲಿ ಚದುರಿದಂತಿದ್ದ ಅವಶೇಷಗಳು, ದೇವಾಲಯಗಳು, ರಸ್ತೆ-ಮನೆಗಳು, ಹಸಿರು ತೋಟಗಳು, ಬೆಟ್ಟಗುಡ್ಡಗಳು, ಹಿನ್ನೆಲೆಯಲ್ಲಿ ತುಂಗಭದ್ರೆ ಎಲ್ಲವೂ ಸೇರಿ ಹೊಸದೊಂದು ಜಗತ್ತೇ ನಮ್ಮೆದುರು ತೆರೆದುಕೊಂಡಿದ್ದು ನಿಜಕ್ಕೂ ಮರೆಯಲಾಗದ ಅನುಭವ.<br />
<br />
ಹಂಪೆಯ ಹಲವು ಹೆಗ್ಗುರುತುಗಳ ಸುತ್ತ ರೂಪಿಸಲಾಗಿರುವ ಹೂದೋಟ ಹಾಗೂ ಹುಲ್ಲುಹಾಸುಗಳಂತೂ ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಯಾರೋ ಕಾರ್ಪೆಟ್ ಹಾಸಿ ಹೋದಂತೆ ಕಾಣುತ್ತಿತ್ತು. ಹಿಂದೊಮ್ಮೆ ಕಷ್ಟಪಟ್ಟು ಹತ್ತಿದ್ದ ಅಂಜನಾದ್ರಿ ಬೆಟ್ಟ ಮೇಲಿನಿಂದ ಪುಟಾಣಿಯಾಗಿ ಕಂಡಿದ್ದು ತಮಾಷೆಯೆನಿಸಿತು. ನೆಲದ ಮೇಲಿಂದ ಈಗಲೂ ಭವ್ಯವಾಗಿಯೇ ಕಾಣುವ ವಿಜಯವಿಠಲ ದೇಗುಲ ಆವರಣದ ಕಟ್ಟಡಗಳಿಗೆ ನಿಜಕ್ಕೂ ಎಷ್ಟು ಹಾನಿಯಾಗಿದೆ ಎನ್ನುವುದು ಆಕಾಶದಿಂದ ಕಂಡು ವಿಷಾದವೂ ಆಯಿತು.<br />
<br />
ಇದನ್ನೆಲ್ಲ ನೋಡುತ್ತಿರುವಂತೆಯೇ ಫೋಟೋ ತೆಗೆಯುವ ಪ್ರಯತ್ನಗಳೂ ಚಾಲ್ತಿಯಲ್ಲಿದ್ದವು. ಚಲಿಸುವ ವಾಹನದಿಂದ ಫೋಟೋ ತೆಗೆಯುವುದು ಯಾವತ್ತಿಗೂ ಸವಾಲಿನ ಕೆಲಸ. ಕಾರು ಬಸ್ಸುಗಳಲ್ಲಿ ಕಾಡುವ ರಸ್ತೆ ಗುಂಡಿಯ ಸಮಸ್ಯೆ ಇರಲಿಲ್ಲ ಎನ್ನುವುದೊಂದೇ ಈ ಬಾರಿ ಗಮನಕ್ಕೆ ಬಂದ ವ್ಯತ್ಯಾಸ. ಪರಿಣತ ಛಾಯಾಗ್ರಾಹಕರು ಇಂತಹ ಸಂದರ್ಭಗಳಲ್ಲೂ ತಮಗೆ ಬೇಕಾದ ಹೊಂದಾಣಿಕೆಗಳನ್ನು (ಮ್ಯಾನ್ಯುಯಲ್ ಸೆಟ್ಟಿಂಗ್ಸ್) ಮಾಡಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಾರೋ ಏನೋ, ಆದರೆ ನಾನು ಮಾತ್ರ ರಿಸ್ಕ್ ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳದೆ 'ಆಟೋ' ಆಯ್ಕೆಯ ಮೊರೆಹೊಕ್ಕೆ.<br />
<br />
ಪಟಪಟನೆ ಕ್ಲಿಕ್ಕಿಸುತ್ತ ಹೋದಂತೆ ಚಿತ್ರಗಳು ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಮೆಮೊರಿಯಲ್ಲಿ ಸೆರೆಯಾಗುತ್ತಲೇ ಹೋದವು. ಕಿಟಕಿ ಗಾಜಿನ ಪ್ರತಿಫಲನದಿಂದ ಒಂದಷ್ಟು, ಫ್ರೇಮಿನೊಳಕ್ಕೆ ಅತಿಕ್ರಮ ಪ್ರವೇಶ ಮಾಡಿದ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ರೆಕ್ಕೆಗಳಿಂದ ಒಂದಷ್ಟು ಚಿತ್ರಗಳು ಹಾಳಾದವಾದರೂ ಪ್ರಯಾಣ ಮುಗಿಸಿ ಮತ್ತೆ ನೆಲಮುಟ್ಟುವಷ್ಟರಲ್ಲಿ ಅಂದು ಕಂಡ ಬಹುತೇಕ ದೃಶ್ಯಗಳು ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಮೆಮೊರಿಯಲ್ಲಿ ಸೆರೆಯಾದವು.<br />
<br />
ಆದರೂ ಇವೆಲ್ಲದಕ್ಕಿಂತ ಮನಸಿನ ಕ್ಯಾಮೆರಾನೇ ವಾಸಿ ಬಿಡಿ. ಅದರಲ್ಲಿ ಸೆರೆಯಾಗುವ ಚಿತ್ರಗಳಿಗೆ ಯಾವ ಗಾಜೂ ಅಡ್ಡಿಯಾಗದು, ಯಾವ ಹೆಲಿಕಾಪ್ಟರ್ ರೆಕ್ಕೆಗೂ ಆ ದೃಶ್ಯಗಳನ್ನು ಕೆಡಿಸುವ ಧೈರ್ಯ ಬಾರದು!<br />
<br />
<i>ನವೆಂಬರ್ ೪, ೨೦೧೭ರ ಉದಯವಾಣಿಯಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಟವಾದ ಲೇಖನ</i>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-67807092339047478522017-06-21T00:29:00.003+05:302017-06-21T00:29:54.738+05:30ಮ್ಯಾಕ್ಸ್ ಜೊತೆ ಮೂರು ವಾರ!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsG9HRGTy-iX9N5yBa5uPO1ZkGahvYX6VMOuyvZKCqi42sOqln5YEZe0QBC-1UITVVUddoqMz65IVmed-YyGeqtoqBVHnTT9cqLmSYhXIWYCdKWJ48OeDJRq3oIAxCEF3t87fb/s1600/1-P_20161229_135556_1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="1200" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsG9HRGTy-iX9N5yBa5uPO1ZkGahvYX6VMOuyvZKCqi42sOqln5YEZe0QBC-1UITVVUddoqMz65IVmed-YyGeqtoqBVHnTT9cqLmSYhXIWYCdKWJ48OeDJRq3oIAxCEF3t87fb/s640/1-P_20161229_135556_1.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಗ್ಯಾಜೆಟ್ಗಳನ್ನು ಪರೀಕ್ಷಿಸುವವರು, ಅದರ ಬಗ್ಗೆ ಬರೆಯುವವರಿಗೆ ಸಂಸ್ಥೆಗಳು ತಮ್ಮ ಉತ್ಪನ್ನಗಳನ್ನು ಕಳುಹಿಸಿಕೊಡುತ್ತವೆ. ಅಪರೂಪದ ಕೆಲ ಉದಾಹರಣೆಗಳನ್ನು ಹೊರತುಪಡಿಸಿದರೆ ಈ ಗ್ಯಾಜೆಟ್ಗಳನ್ನು ಬಳಸಲು ಸಿಗುವ ಸಮಯ ಕೆಲವೇ ದಿನಗಳು ಮಾತ್ರ. ಈ ಅವಧಿ ಮುಗಿಯುತ್ತಿದ್ದಂತೆ ಪರೀಕ್ಷೆಯಲ್ಲಿದ್ದ ಗ್ಯಾಜೆಟ್ ಮರಳಿ ತನ್ನ ಪೆಟ್ಟಿಗೆಸೇರುವುದು, ಸಂಸ್ಥೆಯತ್ತ ಹೊರಡುವುದು ಅನಿವಾರ್ಯ (ವಿಮರ್ಶಿಸುವವರಿಗೆ ಎಲ್ಲ ಗ್ಯಾಜೆಟ್ಗಳೂ ಉಚಿತವಾಗಿ ದೊರಕುತ್ತವೆ ಎಂದುಕೊಂಡವರು ಈ ಸಾಲನ್ನು ಇನ್ನೊಮ್ಮೆ ಓದಿ; ಎಲ್ಲೋ ಅಪರೂಪಕ್ಕೊಮ್ಮೆ ಈ ಲೋಕದಲ್ಲಿರುವ ಕೆಲವೇ ಕೆಲವು ಮಂದಿಗೆ ದುಬಾರಿ ಉಡುಗೊರೆಗಳು ಸಿಗಬಹುದು ಅಷ್ಟೇ).<br />
<br />
ಗ್ಯಾಜೆಟ್ನ ಬಹುತೇಕ ವೈಶಿಷ್ಟ್ಯಗಳನ್ನು ಪರೀಕ್ಷಿಸಲು ಇಷ್ಟು ಸಮಯ ಸಾಕು, ನಿಜ. ಆದರೆ ಮೊಬೈಲ್ ಫೋನಿನಂತಹ ಸಾಧನಗಳ ಗುಣಾವಗುಣಗಳು ನಿಖರವಾಗಿ ಗೊತ್ತಾಗುವುದು ಅವನ್ನು ಹೆಚ್ಚು ಕಾಲ ಬಳಸಿದಾಗಲೇ. ಏಸಸ್ ಸಂಸ್ಥೆ ಕೆಲತಿಂಗಳ ಹಿಂದೆ ಪರಿಚಯಿಸಿದ 'ಜೆನ್ಫೋನ್ ೩ ಮ್ಯಾಕ್ಸ್' (ZC553KL) ಮೊಬೈಲ್ ಫೋನನ್ನು ಹೀಗೆ ಮೂರು ವಾರಗಳ ಕಾಲ ಬಳಸುವ ಅವಕಾಶ ಈಚೆಗೆ ಸಿಕ್ಕಿತ್ತು.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDu70Lt-TLklruTToGlFVJ_mki2QaCzRLyhVlXVUZGGI-s65OR4f3X4DdwKPDaJ-hERrYR0fl1zIxon-C0dkvL7jXn8CqlE8hBHXZXZgpoYqh89U1OvbB1kGp014nv94p05fYq/s1600/Untitled.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="597" data-original-width="1183" height="321" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDu70Lt-TLklruTToGlFVJ_mki2QaCzRLyhVlXVUZGGI-s65OR4f3X4DdwKPDaJ-hERrYR0fl1zIxon-C0dkvL7jXn8CqlE8hBHXZXZgpoYqh89U1OvbB1kGp014nv94p05fYq/s640/Untitled.png" width="640" /></a></div>
<br />
ತೈವಾನ್ ಮೂಲದ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನ ಸಂಸ್ಥೆ ಏಸಸ್ ರೂಪಿಸುತ್ತಿರುವ ಜೆನ್ಫೋನ್ ಸರಣಿಯ ಸ್ಮಾರ್ಟ್ಫೋನುಗಳು ಕಳೆದ ಕೆಲವರ್ಷಗಳಿಂದ ನಮ್ಮ ದೇಶದಲ್ಲಿ ಅಪಾರ ಜನಪ್ರಿಯತೆ ಗಳಿಸಿಕೊಂಡಿವೆ. ಈ ಜನಪ್ರಿಯತೆಗೆ ಮಹತ್ವದ ಕೊಡುಗೆ ನೀಡಿರುವುದು ಜೆನ್ಫೋನ್ ಮ್ಯಾಕ್ಸ್ ಸರಣಿಯ ಹೆಗ್ಗಳಿಕೆ. ಹೆಚ್ಚಿನ ಬ್ಯಾಟರಿ ಸಾಮರ್ಥ್ಯದಿಂದಲೇ ಗುರುತಿಸಿಕೊಂಡಿರುವ ಈ ಸರಣಿಯ ಫೋನುಗಳು ಬೇರೆ ಮೊಬೈಲುಗಳನ್ನು ಚಾರ್ಜ್ ಮಾಡುವ ತಮ್ಮ ವೈಶಿಷ್ಟ್ಯದಿಂದಲೂ ಸಾಕಷ್ಟು ಹೆಸರುಮಾಡಿವೆ. ಈ ಸರಣಿಗೆ ಇತ್ತೀಚೆಗೆ ಸೇರ್ಪಡೆಯಾಗಿರುವ ಮಾದರಿಗಳಲ್ಲಿ ಜೆನ್ಫೋನ್ ೩ ಮ್ಯಾಕ್ಸ್ ಕೂಡ ಒಂದು.<br />
<br />
ಈ ಸರಣಿಯ ಹಿಂದಿನ ಎರಡು ಮಾದರಿಗಳಂತೆ ಹೆಚ್ಚು ಸಾಮರ್ಥ್ಯದ ಬ್ಯಾಟರಿಯೇ ಜೆನ್ಫೋನ್ ೩ ಮ್ಯಾಕ್ಸ್ನ ಮುಖ್ಯಾಂಶವೂ ಹೌದು. ಈ ಸರಣಿಯ ಇತರ ಫೋನುಗಳಲ್ಲಿ ೫೦೦೦ ಎಂಎಎಚ್ ಸಾಮರ್ಥ್ಯದ ಬ್ಯಾಟರಿ ಇದ್ದರೆ ಈ ಮಾದರಿಯಲ್ಲಿರುವುದು ೪೧೦೦ ಎಂಎಎಚ್ ಸಾಮರ್ಥ್ಯದ ಬ್ಯಾಟರಿ. ಒಮ್ಮೆ ಚಾರ್ಜ್ ಮಾಡಿದರೆ ಸಾಕಷ್ಟು ದೀರ್ಘಕಾಲ ಬಾಳುವ ಈ ಬ್ಯಾಟರಿ ಸುಮಾರು ೧೭ ಗಂಟೆಗಳ ಕಾಲದ ಥ್ರೀಜಿ ಸಂಭಾಷಣೆಗೆ ಸಾಕು ಎನ್ನುವುದು ಏಸಸ್ನ ಹೇಳಿಕೆ. ಮೂರು ವಾರದ ಪರೀಕ್ಷೆಯ ಅವಧಿಯಲ್ಲಿ ಇಷ್ಟೆಲ್ಲ ಮಾತನಾಡಲಿಲ್ಲವಾದರೂ ಫೋನನ್ನು ಪದೇಪದೇ ಚಾರ್ಜ್ ಮಾಡಬೇಕಾದ ಅಗತ್ಯ ಬರಲಿಲ್ಲ ಎನ್ನುವುದು ಖುಷಿಕೊಟ್ಟ ಸಂಗತಿ. ಮ್ಯಾಕ್ಸ್ ಸರಣಿಯ ಇತರ ಮಾದರಿಗಳಂತೆ ಈ ಫೋನನ್ನೂ ಪವರ್ಬ್ಯಾಂಕ್ ಆಗಿ ಬಳಸುವುದು, ಬೇರೆ ಮೊಬೈಲನ್ನು ಚಾರ್ಜ್ ಮಾಡುವುದು ಸಾಧ್ಯ. ಇದಕ್ಕೆ ಬೇಕಾಗುವ ಓಟಿಜಿ ಕೇಬಲ್ ಅನ್ನು ಫೋನಿನ ಜೊತೆಯಲ್ಲೇ ಕೊಟ್ಟಿದ್ದಾರೆ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYa4dXXVPySweXhy3ArlZz2iaQFEPyXNdYxu8aXjdb2QnI94vzzRzfakG-4GFfCeC86MBzAS9sqMRyX95HMoxYUM-qWbi44KeC6W2bEmK3mgpyHI1O3SjlmXN-iUii0lrFtYsM/s1600/P_20170511_101257.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="685" data-original-width="1217" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYa4dXXVPySweXhy3ArlZz2iaQFEPyXNdYxu8aXjdb2QnI94vzzRzfakG-4GFfCeC86MBzAS9sqMRyX95HMoxYUM-qWbi44KeC6W2bEmK3mgpyHI1O3SjlmXN-iUii0lrFtYsM/s640/P_20170511_101257.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
ಜೆನ್ಫೋನ್ ೩ ಮ್ಯಾಕ್ಸ್ನ ಎರಡು ಆವೃತ್ತಿಗಳು - ೫.೨ ಇಂಚು ಪರದೆಯದೊಂದು, ೫.೫ ಇಂಚು ಪರದೆಯದೊಂದು - ಸದ್ಯ ಮಾರುಕಟ್ಟೆಯಲ್ಲಿ ಲಭ್ಯವಿವೆ. ಈ ಪೈಕಿ ಮೂರುವಾರದ ಪರೀಕ್ಷೆಯಲ್ಲಿ ಜೊತೆಯಾಗಿದ್ದದ್ದು ೫.೫ ಇಂಚು ಪರದೆಯ ZC553KL. ೧.೪ ಗಿಗಾಹರ್ಟ್ಸ್ (ಕ್ವಾಲ್ಕಾಮ್ ಎಸ್೪೩೦) ಪ್ರಾಸೆಸರ್, ೩ ಜಿಬಿ ರ್ಯಾಮ್ ಹಾಗೂ ೩೨ ಜಿಬಿ ಶೇಖರಣಾ ಸಾಮರ್ಥ್ಯ ಈ ಆವೃತ್ತಿಯ ವೈಶಿಷ್ಟ್ಯ.<br />
<br />
ಜೆನ್ಫೋನ್ ೩ ಮ್ಯಾಕ್ಸ್ನಲ್ಲಿ ಗಮನಸೆಳೆಯುವ ಇನ್ನೊಂದು ಅಂಶವೆಂದರೆ ಫೋನಿನ ಆಕರ್ಷಕ ರಚನೆ. ಹಿಂದಿನ ಆವೃತ್ತಿಯಲ್ಲಿದ್ದ ಪ್ಲಾಸ್ಟಿಕ್ ಕವಚದ ಬದಲು ಈ ಮಾದರಿಯಲ್ಲಿ ಲೋಹವನ್ನು ಬಳಸಲಾಗಿದೆ. ಅಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲ, ಅಂಚುಗಳಲ್ಲಿ ಬಾಗಿರುವ (ಕಾಂಟೂರ್ಡ್) ೨.೫ಡಿ ಗಾಜಿನ ಟಚ್ ಸ್ಕ್ರೀನ್ ಕೂಡ ಈ ಫೋನಿನ ಮೆರುಗನ್ನು ಹೆಚ್ಚಿಸಿದೆ. ೫.೫ ಇಂಚಿನ ಫುಲ್ ಎಚ್ಡಿ ಪರದೆಯಲ್ಲಿ ಚಿತ್ರಗಳು ಬಹಳ ಸ್ಪಷ್ಟವಾಗಿ ಮೂಡುತ್ತವೆ. ಪರದೆಯ ಮೇಲ್ಭಾಗ ಹಾಗೂ ಕೆಳಭಾಗದಲ್ಲಿ ಹೆಚ್ಚಿನ ಸ್ಥಳ ವ್ಯರ್ಥವಾಗಿಲ್ಲದಿರುವುದೂ ವಿಶೇಷವೇ.<br />
<br />
ಜೆನ್ಫೋನ್ ೩ ಸರಣಿಯ ಇತರೆಲ್ಲ ಫೋನುಗಳಂತೆ ಜೆನ್ಫೋನ್ ೩ ಮ್ಯಾಕ್ಸ್ನ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಕೂಡ ಚೆನ್ನಾಗಿದೆ. ೧೬ ಮೆಗಾಪಿಕ್ಸೆಲ್ ಪ್ರಾಥಮಿಕ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಹಾಗೂ ೮ ಮೆಗಾಪಿಕ್ಸೆಲ್ ಸೆಲ್ಫಿ ಕ್ಯಾಮೆರಾಗಳಲ್ಲಿ ಚೆಂದದ ಚಿತ್ರ ಹಾಗೂ ವೀಡಿಯೋಗಳನ್ನು ಸೆರೆಹಿಡಿಯಬಹುದು. ಸಹಾಯಕ್ಕೆ ಎಲ್ಇಡಿ ಫ್ಲಾಶ್ ಹಾಗೂ ಲೇಸರ್ ಫೋಕಸ್ ಕೂಡ ಇದೆ. ಎಚ್ಡಿಆರ್ ಚಿತ್ರಗಳು ಹಿಂದಿನ ಮಾದರಿಗಳಿಗಿಂತ ಬಹಳ ಸೊಗಸಾಗಿ ಮೂಡುತ್ತವೆ. ಪೂರ್ವನಿರ್ಧಾರಿತ ಮೋಡ್ಗಳಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲ, ಮ್ಯಾನ್ಯುಯಲ್ ಮೋಡ್ ಕಾರ್ಯಾಚರಣೆಯೂ ಉತ್ತಮವಾಗಿದೆ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwTBKu1_XV8zySyz47_wsvTzhwd_Ne29ryBzWV7J_S2yClKnMGyI3lVg9fjGXjjEBPoybV9GOuTaB36y_FRaJsdGSDdBU2wKDsZQpEnW9tj9I_NusArMBVO9BjKb_m5tRs8Q5k/s1600/P_20170529_103647.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="685" data-original-width="1217" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwTBKu1_XV8zySyz47_wsvTzhwd_Ne29ryBzWV7J_S2yClKnMGyI3lVg9fjGXjjEBPoybV9GOuTaB36y_FRaJsdGSDdBU2wKDsZQpEnW9tj9I_NusArMBVO9BjKb_m5tRs8Q5k/s640/P_20170529_103647.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಫಿಂಗರ್ ಪ್ರಿಂಟ್ ಸ್ಕ್ಯಾನರ್ ಫೋನಿನ ಹಿಂಭಾಗದಲ್ಲಿದೆ. ಫೋನಿನ ಹಿಂಭಾಗದ ಕವಚ ತೆರೆಯುವಂತಿಲ್ಲ, ಹಾಗಾಗಿ ಸಿಮ್ ಟ್ರೇ ಹೊರತೆರೆಯಲು ಪಿನ್ ಬಳಸಬೇಕು. ಹೈಬ್ರಿಡ್ ಸಿಮ್ ಸ್ಲಾಟ್ ಇರುವುದರಿಂದ ಮೆಮೊರಿ ಕಾರ್ಡ್ ಬಳಸುವುದಾದರೆ ಒಂದೇ ಸಿಮ್ ಉಪಯೋಗಿಸುವುದು ಸಾಧ್ಯ. ಇತರ ಜೆನ್ಫೋನ್ಗಳಂತೆ ಇಲ್ಲೂ ಆಂಡ್ರಾಯ್ಡ್ ಕಾರ್ಯಾಚರಣ ವ್ಯವಸ್ಥೆ ಹಾಗೂ ಜೆನ್ ಯುಐ ಮೇಲುಹೊದಿಕೆ ಬಳಕೆಯಾಗಿದೆ. ಸತತವಾಗಿ ಬಳಸಿದಾಗ ಫೋನ್ ಕೊಂಚ ಬೆಚ್ಚಗಾದಂತೆ ಅನಿಸುತ್ತದೆ.<br />
<br />
ಒಟ್ಟಾರೆಯಾಗಿ ನೋಡಲು, ಕೈಲಿ ಹಿಡಿಯಲು, ಬಳಸಲು ಉತ್ತಮವಾದ ಫೋನ್ ಆದರೂ ಅದರಲ್ಲಿರುವ ಸೌಲಭ್ಯಗಳಿಗೆ ಬೆಲೆ (ಮುಖಬೆಲೆ ರೂ. ೧೮,೯೯೯) ಕೊಂಚ ಜಾಸ್ತಿಯಾಯಿತು ಎನಿಸುತ್ತದೆ. ಇಷ್ಟೆಲ್ಲ ಉತ್ತಮ ಫೋನುಗಳನ್ನು ತಯಾರಿಸುವ ಏಸಸ್ ಸಂಸ್ಥೆ ಅವುಗಳ ಬೆಲೆಯನ್ನು ಕೊಂಚ ಕಡಿಮೆಮಾಡಿದರೆ ಏಸಸ್ ಉತ್ಪನ್ನಗಳ ಜನಪ್ರಿಯತೆ ಇನ್ನಷ್ಟು ಹೆಚ್ಚುವುದು ಸಾಧ್ಯ.Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-49496753743637819492017-04-21T00:58:00.001+05:302017-04-21T01:01:40.484+05:30ಮನೆಯಂಗಳದಲ್ಲಿ ನಾಗೇಶ ಹೆಗಡೆ, ಮನದಂಗಳದಲ್ಲಿ ನಾಗೇಶ ಹೆಗಡೆ! <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGzeB4qbSbT3a0zMJcnZcAjXQtBPYl3CNIFaZR1AVB2uOvHKssJr09XrcxLYrGVghzl99z35LP_mKA33MqDEULAhJa5c2OVf_aM_EoQagXJaeR_T6xuSrjlkl3zGlsUYjmlkUk/s1600/nh.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="424" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGzeB4qbSbT3a0zMJcnZcAjXQtBPYl3CNIFaZR1AVB2uOvHKssJr09XrcxLYrGVghzl99z35LP_mKA33MqDEULAhJa5c2OVf_aM_EoQagXJaeR_T6xuSrjlkl3zGlsUYjmlkUk/s640/nh.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಪರಿಸರಪ್ರೇಮಿ ಎನ್ನಿ, ವಿಜ್ಞಾನ ಲೇಖಕರೆನ್ನಿ, ಪತ್ರಕರ್ತರೆನ್ನಿ, ತಂತ್ರಜ್ಞಾನ ಆಸಕ್ತರೆನ್ನಿ, ಕಿರಿಯ ಬರಹಗಾರರ ಗುರುಗಳೆನ್ನಿ - ಎಲ್ಲ ವಿಶೇಷಣಗಳೂ ನಾಗೇಶ ಹೆಗಡೆಯವರಿಗೆ ಹೊಂದುತ್ತವೆ. ಛಾಯಾಗ್ರಾಹಕರು, ಕೃಷಿಕರು, ಚಿತ್ರಕಾರರು, ಹಾಸ್ಯ ಬರಹಗಾರರು ಎನ್ನುವಂತಹ ಇನ್ನೂ ಹಲವಾರು ಸಫಿಕ್ಸುಗಳನ್ನೂ ನಾವು ಅವರಿಗೆ ಫಿಕ್ಸ್ ಮಾಡಬಹುದು.<br />
<br />
ಹೀಗಾಗಿಯೇ ನಾಗೇಶ ಹೆಗಡೆಯವರೊಡನೆ ಮಾತನಾಡುವುದೆಂದರೆ ಅದೊಂದು ವಿಶಿಷ್ಟ ಅನುಭವ. ಅಂತಹುದೊಂದು ಅನುಭವ ತಪ್ಪಿಸಿಕೊಳ್ಳಬಾರದು ಎಂದಿದ್ದರೆ ನಾಳೆ ಶನಿವಾರ (ಏಪ್ರಿಲ್ ೨೨, ೨೦೧೭) ಬೆಂಗಳೂರಿನ ಕನ್ನಡ ಭವನ ಆವರಣದಲ್ಲಿರುವ ನಯನ ಸಭಾಂಗಣಕ್ಕೆ ಬನ್ನಿ. ಕನ್ನಡ ಮತ್ತು ಸಂಸ್ಕೃತಿ ಇಲಾಖೆ ಆಯೋಜಿಸುವ 'ಮನೆಯಂಗಳದಲ್ಲಿ ಮಾತುಕತೆ' ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ಈ ತಿಂಗಳ ಅತಿಥಿಯಾಗಿ ನಾಗೇಶ ಹೆಗಡೆ ಅಲ್ಲಿರುತ್ತಾರೆ, ನಮ್ಮೊಡನೆ ಮಾತನಾಡುತ್ತಾರೆ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgf02VFXCw9CeqFDeHVsGAQDpkIVTCXoaVuG7L4-WvgA7MR2v7swoxuwMKIKR-7BfBYfzyFdkGcHovwtvmt42tfad2EjG1iewS5SVRMZk2-EhDaLxk1_4UrBBgKR_DINQRVo3m3/s1600/bhoomiyamba+gagana+novke+final+2+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgf02VFXCw9CeqFDeHVsGAQDpkIVTCXoaVuG7L4-WvgA7MR2v7swoxuwMKIKR-7BfBYfzyFdkGcHovwtvmt42tfad2EjG1iewS5SVRMZk2-EhDaLxk1_4UrBBgKR_DINQRVo3m3/s400/bhoomiyamba+gagana+novke+final+2+%25282%2529.jpg" width="256" /></a></div>
ಶನಿವಾರ ಸಂಜೆಯ ಈ ಮಾತುಕತೆಯನ್ನು ಮತ್ತಷ್ಟು ಸ್ಮರಣೀಯವಾಗಿಸುವ ಇನ್ನೊಂದು ಕಾರ್ಯಕ್ರಮವೂ ಇದೆ. ಅದು ನಾಗೇಶ ಹೆಗಡೆಯವರ ಹೊಚ್ಚಹೊಸ ಕೃತಿ 'ಭೂಮಿಯೆಂಬ ಗಗನನೌಕೆ'ಯ ಬಿಡುಗಡೆ. ಹೆಸರಾಂತ ಕತೆಗಾರ ವಸುಧೇಂದ್ರ ಈ ಪುಸ್ತಕವನ್ನು ಬಿಡುಗಡೆ ಮಾಡುತ್ತಾರೆ, ಅದರ ಕುರಿತು ಮಾತನಾಡುತ್ತಾರೆ ಎನ್ನುವುದು ಇನ್ನೊಂದು ವಿಶೇಷ.<br />
<br />
ಪರಿಸರ ಪ್ರೇಮಿ ನಾಗೇಶ ಹೆಗಡೆಯವರಿಗೂ 'ಭೂಮಿ'ಗೂ ಬಹಳ ಹತ್ತಿರದ ನಂಟು. ಪರಿಸರ-ವಿಜ್ಞಾನ ಕುರಿತು ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಹೀಗೂ ಬರೆಯಬಹುದು ಎಂದು ತೋರಿಸಿಕೊಟ್ಟ ಅವರ ಜನಪ್ರಿಯ ಕೃತಿ 'ಇರುವುದೊಂದೇ ಭೂಮಿ'. ಈಗ ಅವರ ಪುಸ್ತಕಗಳನ್ನು ಪ್ರಕಟಿಸುವ ಪ್ರಕಾಶನ ಸಂಸ್ಥೆಯ ಹೆಸರೂ ಭೂಮಿ.<br />
<br />
ನಾಳೆ ಬಿಡುಗಡೆಯಾಗುತ್ತಿರುವ ಪುಸ್ತಕವೂ ಭೂಮಿಯನ್ನು ಕುರಿತದ್ದೇ. ಅದರಲ್ಲಿ ಪ್ರಸ್ತಾಪವಾಗಿರುವ ವಿಷಯ ಎಷ್ಟು ಮಹತ್ವದ್ದೆಂದು ತಿಳಿಯಲು ಈ ಕೆಲವೇ ಸಾಲುಗಳನ್ನು ಓದಿದರೆ ಸಾಕು: "ಬಾಹ್ಯಾಕಾಶದಲ್ಲಿ ವರ್ಷಗಟ್ಟಲೆ ಸತತವಾಗಿ ಚಲಿಸಬೇಕಾದ ಗಗನನೌಕೆಯಲ್ಲಿ ನೀರು, ಗಾಳಿ, ಆಹಾರ ದ್ರವ್ಯ ಎಲ್ಲವೂ ಸೀಮಿತ ಪ್ರಮಾಣದಲ್ಲೇ ಇರುತ್ತದೆ. ಅದು ಮುಗಿದುಹೋದರೆ ಹೊರಗಿನಿಂದ ತರುವಂತಿಲ್ಲ. ಈ ನಮ್ಮ ಭೂಮಿಯೂ ಗಗನನೌಕೆಯ ಹಾಗೇ. ಇಲ್ಲೂ ನೀರು, ಖನಿಜ, ಇಂಧನ - ಯಾವುದು ಮುಗಿದರೂ ಹೊರಗಿನಿಂದ ತರುವಂತಿಲ್ಲ..."<br />
<br />
ನಾಗೇಶ ಹೆಗಡೆಯವರ ಮಾತುಗಳಲ್ಲೇ ಹೇಳುವುದಾದರೆ "ತುಣುಕು ಭೂಮಿಗಾಗಿ ಬಡಿದಾಡುವ ಕೋಟ್ಯಂತರ ಜನರ ನಡುವೆ, ಇಡಿಯಾಗಿ ಯಾರಿಗೂ ಬೇಡವಾದ ಅನಾಥ ಗ್ರಹದ" ಇಂದಿನ ಪರಿಸ್ಥಿತಿಯ ಚಿತ್ರಣ ಈ ಪುಸ್ತಕದಲ್ಲಿದೆ. ಗಮನಿಸಿ, ೧೮೦ ರೂಪಾಯಿ ಮುಖಬೆಲೆಯ ಈ ಕೃತಿ ನಾಳೆ ರೂ. ೧೫೦ಕ್ಕೆ ನಮ್ಮ ಕೈಸೇರಲಿದೆ.<br />
<br />
ತಪ್ಪದೇ ಬನ್ನಿ, ಶನಿವಾರ ಭೇಟಿಯಾಗೋಣ; ನಾಗೇಶ ಹೆಗಡೆಯವರೊಡನೆ ಮಾತನಾಡೋಣ, ಹೊಸ ವಿಷಯಗಳನ್ನು ತಿಳಿದುಕೊಳ್ಳೋಣ!<br />
<br />
ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ: ಏಪ್ರಿಲ್ ೨೨, ೨೦೧೭ರ ಶನಿವಾರ ಸಂಜೆ ೪ ಗಂಟೆಗೆ<br />
ಸ್ಥಳ: ನಯನ ಸಭಾಂಗಣ, ಕನ್ನಡ ಭವನ, ಜೆಸಿ ರಸ್ತೆ, ಬೆಂಗಳೂರು<br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" height="486" scrolling="no" src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fejnana%2Fposts%2F786390558069491&width=500" style="border: none; overflow: hidden;" width="500"></iframe>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-31629101650068104942017-04-16T16:21:00.000+05:302017-04-17T11:02:12.821+05:30Bank at home: My experience opening an 'online' savings account with IDFC Bank<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt9HaK3DccH0c4eU3ea7fDF3GhnYe85dtIlXRGrE-LMZAGlQQnVcijm_3SMCY0UP6CrW1kK5tTXyE4hPMfMdAEXmf6280ENZYIGZZagBGRoFwIl-WS3dnGqO70yUmYW6sPRsPq/s1600/idfc1.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt9HaK3DccH0c4eU3ea7fDF3GhnYe85dtIlXRGrE-LMZAGlQQnVcijm_3SMCY0UP6CrW1kK5tTXyE4hPMfMdAEXmf6280ENZYIGZZagBGRoFwIl-WS3dnGqO70yUmYW6sPRsPq/s640/idfc1.jpeg" width="640" /></a></div>
<br />
There is much talk nowadays about opening bank accounts online, without the need to visit a branch or signing any paperwork. Banks claim that such accounts can be created in a jiffy, and become operational within minutes. Most accounts need no minimum balance in the basic version and if you choose to upgrade, they come bundled with special deals as well.<br />
<br />
I thought of creating one such account myself and one fine day, chose IDFC Bank for this trial. Most banks use Aadhaar details for authentication and IDFC was no exception. I just had to enter some basic details along with PAN and Aadhaar number. Soon after entering the OTP, the account was created. Bank's claim of creating 'a new savings account online in just 4 minutes' was true indeed!<br />
<br />
Communication from the bank was a little confusing, but after a bit of R&D, I was able to get my net banking account up an running within the next 5-10 minutes. This account, once setup, can be used as any other basic netbanking account.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Here are the terms and conditions that I had to accept for getting this account:<br />
<ul>
<li>I confirm that I have not opened an account with any other bank using Aadhaar OTP E-KYC authentication*</li>
<li>I consent to IDFC Bank conducting E-kyc authentication through Aadhaar OTP</li>
<li>I understand that the total deposits into this account is restricted to Rs.100,000 till I meet someone from IDFC Bank.</li>
<li>I will be available for a meeting with the bank at a mutually convenient time, in the city I have declared I live in, within 6 months of account opening. If this meeting does not happen, the bank will close the account.</li>
</ul>
[* This point is somewhat interesting, as nobody seems to clearly say if you can open only one such account. I have not yet tried opening another account to test this.]<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixXUAfm3HRrfdUL8ALgrizseTmm_WTU4HzCzxihGo81HH5oxkIIMROdDrAVOkTpfQtrNrSVOMfkK7IziUPQySa6fh-uP_CMyQqC0bNLqZI5JgrgAYbNR0JnscMPyfy-Az_ncdX/s1600/idfc.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixXUAfm3HRrfdUL8ALgrizseTmm_WTU4HzCzxihGo81HH5oxkIIMROdDrAVOkTpfQtrNrSVOMfkK7IziUPQySa6fh-uP_CMyQqC0bNLqZI5JgrgAYbNR0JnscMPyfy-Az_ncdX/s400/idfc.jpg" width="275" /></a></div>
<b><i>If you are happy with just an account that can be accessed through netbanking, you can start using it but with restrictions as listed above. KYC can be done anytime within 6 months. However, if you need it to be converted to a full fledged savings account, debit card and cheque book will be sent only after the KYC is done and you have deposited a minimum of Rs 25000 in the account. </i></b><b><i>That part of the process was not so smooth for me. Read on...</i></b><br />
<br />
Even though the account was setup quickly, I had to wait for the KYC process to be completed before I could get the debit card and cheque book. This part took a lot of time, as the bank kept on scheduling and canceling visits by their staff.<br />
<br />
After waiting for more than two months, bank's representatives finally met me at work one fine day. The KYC process was very simple and intuitive. They had a hand-held console consisting of a tablet, finger print scanner and a printer (this, I presume, is the same device which they call 'MicroATM'). After entering my Aadhaar number and validating with my fingerprint, the process was done! An acknowledgement slip with details of my account was also printed and handed over to me. As I had requested for an upgrade of the account, I also had to sign a form and give a cheque for Rs 25,000 (QAB needed for upgrading the account).<br />
<br />
Process after this was a breeze. I received the debit card and cheque book in about a week's time (that cookie tin in the image above was the card container!). The debit card has a lot of nice offers, and if all the promised features work well, I might end up using this account more frequently than expected. Let me see how it goes!<br />
<br />
To keep in touch, please <a href="https://www.facebook.com/TechWriterSrinidhi/" target="_blank">like <b>my facebook page</b> HERE</a>.Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-42206586733750048432017-04-09T00:48:00.000+05:302017-04-10T10:20:31.094+05:30In the heart of coffee country: Review of Tata Coffee Plantation Trails<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2IX3Ka2uY3F5lVN67W7_5Da2_B_Ky7-KuIJ-hWx_sBdBwEjDu_HntBzLi2QHZ9MOl7uL25KamReaPEtNdylSz8MMTW9k8W9bbUaEFsPGI-qTxtNJwqncpfI-lQHFYLpEnV74R/s1600/Tata+Plantation+Trails+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="361" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2IX3Ka2uY3F5lVN67W7_5Da2_B_Ky7-KuIJ-hWx_sBdBwEjDu_HntBzLi2QHZ9MOl7uL25KamReaPEtNdylSz8MMTW9k8W9bbUaEFsPGI-qTxtNJwqncpfI-lQHFYLpEnV74R/s640/Tata+Plantation+Trails+%25281%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
I grew up in Coorg and therefore, share a very special attachment with that region. So when we were planning a short break earlier this year, we chose Coorg as the destination.<br />
<br />
Any visit to Coorg will be incomplete without experiencing its coffee plantations, specially if your better half is a huge coffee fan. Having lived all through my childhood in an area surrounded by vast coffee estates, I started looking for a place that could give us this experience.<br />
<br />
Tatas own one of the largest coffee plantations in the region, so why not try their hospitality? We chose Tata Coffee's Plantation Trails and booked a room in their Thaneerhulla Cottage located near Pollibetta, right in the heart of coffee country (They have a few more properties in the vicinity and one in Glenlorna Tea Estate too, which is about 30-40 km away too).<br />
<br />
You need to drive through kilometers of coffee plantations on your way to reach Thaneerhulla Cottage, and the greenery makes you feel better even before reaching the cottage. The route is fairly simple, and the roads were quite OK too. Friendly staff from Plantation Trails called us well in advance and spoke in detail about the stay, which was pretty useful too.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2EZc3P94RFNL751vgcMR52ErQ08lO33hQDrownFRVIno6rQcYrVN9IyfQtLrOCjnivLDsHMOAACn__rsryTPpj8VTJMJshL4WivnBE_0ckqJmeps64mzADtg1ErGcl43t1aPU/s1600/Tata+Plantation+Trails+%25283%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="362" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2EZc3P94RFNL751vgcMR52ErQ08lO33hQDrownFRVIno6rQcYrVN9IyfQtLrOCjnivLDsHMOAACn__rsryTPpj8VTJMJshL4WivnBE_0ckqJmeps64mzADtg1ErGcl43t1aPU/s640/Tata+Plantation+Trails+%25283%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Check-in was pretty quick, and by the time we freshened up, lunch was ready at the Thaneerhulla Bungalow (just a few steps away from the cottage). Area around the Bungalow and Cottage has been maintained decently and has a lot of flowering plants - typical of any estate residence in Coorg. Previous guests (I think) were generous in leaving plastics and cigarette butts near the gate and that was the only eyesore.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUm0oh2s0e6JI-IV6p84zLRWx6YHDlu_HUTKy-trQo5tpe7Vfl1OJNmLfQYBDMjQ3uCy3qzzSUkzrAc68pRVIzXtctUnYsrS4PKoho-BqvEytyOl7kBMLR2CNxylEOr-pRn3Hn/s1600/Tata+Plantation+Trails+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="362" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUm0oh2s0e6JI-IV6p84zLRWx6YHDlu_HUTKy-trQo5tpe7Vfl1OJNmLfQYBDMjQ3uCy3qzzSUkzrAc68pRVIzXtctUnYsrS4PKoho-BqvEytyOl7kBMLR2CNxylEOr-pRn3Hn/s640/Tata+Plantation+Trails+%25282%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
After relaxing for a while, it was time for a drive through the plantation in the safari jeep. It was quite interesting to learn about how Tatas manage their huge plantations. However, the biggest plus point of the drive was the rain. Yes, unexpectedly, it rained so much that evening that I had fond memories of the 90's where we saw such rains every year.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi94lOzLbfQWNU-5cQwIheOcy27yhhS1a_isO_-alRuRMwnCSdGVuy3QvOpRFQnJRyTV97cR7vkN_WG6k6_yyCnxGhOXl5DYtzPyzC_zm5o-Y0B4gQt1l8AUdSVfMyMOjKr274x/s1600/Tata+Plantation+Trails+%25286%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi94lOzLbfQWNU-5cQwIheOcy27yhhS1a_isO_-alRuRMwnCSdGVuy3QvOpRFQnJRyTV97cR7vkN_WG6k6_yyCnxGhOXl5DYtzPyzC_zm5o-Y0B4gQt1l8AUdSVfMyMOjKr274x/s640/Tata+Plantation+Trails+%25286%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Due to the rains, the open air barbecue and camp fire idea had to be cancelled so the staff arranged for the barbecue to be setup in the veranda of Thaneerhulla Bungalow. The food was okay (very expensive given the quality and variety), and we enjoyed few more hours of rain before heading back to the cottage. The staff helped us with umbrellas etc, but not before some scampering.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3-OJjLXlcjWJu2MolVUPXkkpJkGpJ2gKqELm85LazUlDguNhj3NO2ZBiBghSChSROC_xykPDh1gtB_bQF_FmwNZh9GaZRppuZQpAUXPV9tyAsAazf_yZZdwky-1Vf8kHl_RhL/s1600/Tata+Plantation+Trails+%25285%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="362" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3-OJjLXlcjWJu2MolVUPXkkpJkGpJ2gKqELm85LazUlDguNhj3NO2ZBiBghSChSROC_xykPDh1gtB_bQF_FmwNZh9GaZRppuZQpAUXPV9tyAsAazf_yZZdwky-1Vf8kHl_RhL/s640/Tata+Plantation+Trails+%25285%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
The weather was very pleasant the next morning, so we decided to be a bit lazy and skip the bird watching walk at Tata Coffee's golf course in Pollibetta. We visited the place later, and I found it a bit out of place amidst the natural greenery of Coorg. Plantation Trails expects the guests to check out before 11 am (check in time is 1 pm), and we did too. Driving through Nagarahole National Park a second time in as many days, we got back with some nice and fresh memories of Coorg!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjihojl8LJbNED0VkFPJuJ1024WMpFMP8Iso72eJu78lzHgfMY-AmSSjw4qiqLisGIWhDmiI55bCNulfNTB0maj_CCC56FhhjADP4aI-zud2jyzF1KnsUu5UuKPSI1CWWbl9fji/s1600/Tata+Plantation+Trails+%25284%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="362" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjihojl8LJbNED0VkFPJuJ1024WMpFMP8Iso72eJu78lzHgfMY-AmSSjw4qiqLisGIWhDmiI55bCNulfNTB0maj_CCC56FhhjADP4aI-zud2jyzF1KnsUu5UuKPSI1CWWbl9fji/s640/Tata+Plantation+Trails+%25284%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<b>My review of Thaneerhulla Cottage:</b><br />
<ul>
<li>Location - GREAT</li>
<li>Sleep Quality - GREAT</li>
<li>Room / Cleanliness - GOOD</li>
<li>Service - GOOD</li>
<li>Food - AVERAGE</li>
<li>Value for money - AVERAGE</li>
</ul>
<b>Traveled in: </b>January 2017<br />
<b>Approx. Expenses:</b> Rs 5000 for stay and breakfast (1N), Rs 3000 for food (lunch and dinner for 2)<br />
<b>More information about the property:</b> Click <a href="http://www.plantationtrails.net/our-properties/coorg/thaneerhulla-cottage" target="_blank">HERE</a>Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-46701864514228528352016-09-06T00:15:00.002+05:302017-02-13T23:58:36.752+05:30ಕ್ರೆಡಿಟ್ ಕಾರ್ಡ್ ಮತ್ತು ಕಾಗದ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRY-6uBFOiuHfHK9GmnirtbODbY_BDz7lzZuTNwlpxh3164vWq7ZcgmYVpRU1PtGYjWMT61yyhsrpFVZbM-fjDQFcLcKnO9NrYdd-_XHT-QfjdYW6CPBidBy2pVE53BEG7YQBM/s1600/card.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRY-6uBFOiuHfHK9GmnirtbODbY_BDz7lzZuTNwlpxh3164vWq7ZcgmYVpRU1PtGYjWMT61yyhsrpFVZbM-fjDQFcLcKnO9NrYdd-_XHT-QfjdYW6CPBidBy2pVE53BEG7YQBM/s400/card.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
ಕ್ರೆಡಿಟ್ ಕಾರ್ಡು - ಡೆಬಿಟ್ ಕಾರ್ಡುಗಳ ಬಳಕೆ ಜಾಸ್ತಿಯಾದಂತೆ ನಮ್ಮ ಪರ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಕಾರ್ಡಿನ ರಸೀತಿಗಳ (ಚಾರ್ಜ್ ಸ್ಲಿಪ್) ಸಂಖ್ಯೆಯೂ ಜಾಸ್ತಿಯಾಗುತ್ತಿದೆ. ತಮಾಷೆಯ ವಿಷಯವೆಂದರೆ ಕಾರ್ಡ್ ಉಜ್ಜಿದ ತಕ್ಷಣ ಮೊಬೈಲಿನಲ್ಲಿ ಎಸ್ಸೆಮ್ಮೆಸ್ ಸಂದೇಶ ಬಂದುಬಿಡುವುದರಿಂದ ಬಹಳಷ್ಟು ಸನ್ನಿವೇಶಗಳಲ್ಲಿ ನಮಗೆ ಈ ಕಾಗದದ ಚೂರಿನ ಅಗತ್ಯವೇ ಇಲ್ಲ. ಒಂದು ಚಾರ್ಜ್ ಸ್ಲಿಪ್ ಸುಮಾರು ೫೦ ಚದರ ಸೆಂಟೀಮೀಟರ್ ಕಾಗದ ಬಳಸುತ್ತದೆ ಎಂದಿಟ್ಟುಕೊಂಡರೆ ಅದು ನಮಗೆ ಬೇಡವೆಂದು ಹೇಳುವ ಮೂಲಕ ಎಷ್ಟು ಕಸ ಉತ್ಪಾದನೆಯಾಗುವುದನ್ನು ತಡೆಯುತ್ತಿದ್ದೇವೆ, ಎಷ್ಟು ಕಾಗದ ಉಳಿಸುತ್ತಿದ್ದೇವೆ ಒಮ್ಮೆ ಯೋಚಿಸಿ. ಕಾರ್ಡ್ ಉಜ್ಜುವಾಗಲೆಲ್ಲ "ಚಾರ್ಜ್ ಸ್ಲಿಪ್ ಪ್ರತಿ ನನಗೆ ಬೇಡ" ಎಂದು ಅಂಗಡಿಯವರಿಗೆ ಹೇಳುವುದನ್ನೂ ಮರೆಯಬೇಡಿ!<br />
<br />
ಇನ್ನಷ್ಟು:<br />
<ul style="text-align: left;">
<li>ಒಂದು ಚೂರು ಕಾಗದಕ್ಕೆ ಇಷ್ಟೆಲ್ಲ ತಲೆಬಿಸಿ ಯಾಕೆ ಎನ್ನುವವರಿಗೆ: ಮಾರ್ಚ್ ೨೦೧೬ ಒಂದೇ ತಿಂಗಳ ಅಂಕಿ ಅಂಶಗಳ ಪ್ರಕಾರ ನಮ್ಮ ದೇಶದಲ್ಲಿ ೧೮.೫ ಕೋಟಿಯಷ್ಟು ಕ್ರೆಡಿಟ್ ಕಾರ್ಡ್ / ಡೆಬಿಟ್ ಕಾರ್ಡ್ 'ಪಾಯಿಂಟ್ ಆಫ್ ಸೇಲ್' ವಹಿವಾಟುಗಳು ದಾಖಲಾಗಿವೆ (ಆಕರ: https://www.rbi.org.in/scripts/ATMView.aspx). ಇದರಲ್ಲಿ ಕೇವಲ ಅರ್ಧದಷ್ಟು ಸನ್ನಿವೇಶಗಳಲ್ಲಿ ಗ್ರಾಹಕರು ಚಾರ್ಜ್ ಸ್ಲಿಪ್ ಪಡೆದಿದ್ದರೂ ಎಷ್ಟು ಕಾಗದ ಬಳಕೆಯಾಗಿರಬಹುದು? </li>
<li>ಕಚೇರಿಯ ದಾಖಲೆ ಇತ್ಯಾದಿಗಾಗಿ ನಿಮಗೆ ಚಾರ್ಜ್ ಸ್ಲಿಪ್ ಬೇಕಾದ ಸನ್ನಿವೇಶಗಳಲ್ಲಿ ಈ ಸಲಹೆ ಅನ್ವಯವಾಗುವುದಿಲ್ಲ :)</li>
</ul>
</div>
Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-80910891829881584092016-05-16T15:37:00.002+05:302017-02-13T23:59:58.867+05:30A trip along the coast<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGWtmU8dNbrYauAAdyelE9YmNMn-EFEH003tr2lIJJ8kJZZ03FS-TdwfGP5N42troeP6mPQNUZ0gny_X9pPKk8LAsIc33ZxIqpZKtQXyPCzeDg5WMNgY6Ngq2mQQplQkbw9T4r/s1600/1-New+folder.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGWtmU8dNbrYauAAdyelE9YmNMn-EFEH003tr2lIJJ8kJZZ03FS-TdwfGP5N42troeP6mPQNUZ0gny_X9pPKk8LAsIc33ZxIqpZKtQXyPCzeDg5WMNgY6Ngq2mQQplQkbw9T4r/s640/1-New+folder.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
A perfect vacation will always be on everyone's wish list, but making that a reality is somewhat difficult. Planning and execution of a good vacation is always a challenge. And this holds good for almost any sort of vacation, not just for a hugely expensive trip to some exotic "foreign" location.<br />
<br />
In fact, planning a trip to nearby locations can pose a bigger challenge. Like what happened to us.<br />
<br />
A trip along the coastal area of Karnataka is always very special, for a variety of reasons. Traveling in this region simply means that you get a unique opportunity to experience a variety of things - scenic beauty of the Ghats, beaches, temples, cities and good food! This is exactly the reason why our family loves visiting this region, and I can remember many trips right from the time I was in school.
<br />
<br />
This time, we wanted to go there once more. <br />
<a name='more'></a>But the requirements were a bit different. My wife and O had a predefined number of days off from work, and we had a two year old with us whose needs too had to be specifically taken care of while planning the trip. Rainy season is the best time to travel along this stretch (avoid periods of heavy rains, though) - we chose the same time, and were prepared with the necessary stuff (umbrellas etc.).<br />
<br />
While traveling from Bengaluru, taking the day train is one of the best options to reach Mangaluru. So we did choose that option. Instead of going all the way to Mangaluru, we decided to get down at Kukke Subramanya - the picturesque temple town. The journey, as anyone can guess, was very enjoyable. Even the kid loved it.<br />
<br />
Reaching Kukke Subramanya from the railway station (Subramanya Road) can be a little tricky if you have not planned well. Make sure you get a taxi wait for you - or - travel with less luggage so that you can hop on to any of the share jeeps available outside the station. We had a taxi waiting for us, so no issues here either. Subramanya now has decent hotels, so you can book them online. Temple also has some accommodation available.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="300" src="https://www.google.com/maps/embed?pb=!1m76!1m12!1m3!1d1986742.2480414838!2d74.97113792026862!3d13.452141950752369!2m3!1f0!2f0!3f0!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!4m61!3e0!4m5!1s0x3bae1670c9b44e6d%3A0xf8dfc3e8517e4fe0!2sBengaluru%2C+Karnataka%2C+India!3m2!1d12.9715987!2d77.5945627!4m5!1s0x3ba86e1d5dd42e71%3A0xc10058eb047ed110!2sKukke+Shree+Subrahmanya+Temple%2C+Subrahmanya%2C+Karnataka%2C+India!3m2!1d12.6637167!2d75.615856!4m5!1s0x3ba35a4c37bf488f%3A0x827bbc7a74fcfe64!2sMangaluru%2C+Karnataka%2C+India!3m2!1d12.9141417!2d74.8559568!4m5!1s0x3bbc91118fcc1dc9%3A0x45f48767b9d7fe45!2sAnegudde+Ganapathi+Temple%2C+Kumbashi%2C+Karnataka%2C+India!3m2!1d13.569437299999999!2d74.7045314!4m5!1s0x3bbc46d192e0edad%3A0x87c516bd6653efe1!2sMurudeshwar%2C+Karnataka%2C+India!3m2!1d14.093993!2d74.4898633!4m5!1s0x3bbc3eaa35aee80d%3A0xe8faad01e63add0d!2sIdagunji%2C+Karnataka%2C+India!3m2!1d14.240748499999999!2d74.5023819!4m5!1s0x3bbc8c7f9f41d53d%3A0xd81ff58821074498!2sMaravanthe+Beach%2C+Maravanthe%2C+Karnataka%2C+India!3m2!1d13.7134228!2d74.6410114!4m5!1s0x3bbcbb69938f41cf%3A0xcccc99e431850143!2sUdupi%2C+Karnataka%2C+India!3m2!1d13.3371151!2d74.746596!4m5!1s0x3ba350d366e6fe79%3A0xc39ecc8496cc77cc!2sMangaluru+International+Airport%2C+Mangaluru%2C+Karnataka%2C+India!3m2!1d12.9505731!2d74.8724256!4m5!1s0x3bae1cfe75446265%3A0x296c70e9a129418e!2sKempegowda+International+Airport%2C+Bengaluru%2C+Karnataka%2C+India!3m2!1d13.2044921!2d77.7076907!5e0!3m2!1sen!2sde!4v1463392403795" style="border: 0;" width="400"></iframe><br /></div>
<br />
From Subramanya, there are many routes that you can choose for the trip. We preferred to go to Mangaluru first. After visiting some friends, enjoying some must-haves from the restaurants there (gudbud from Pabbas is one), and visiting a couple of beaches, we started on a road trip along the coast. During this trip, you can actually spend as much time as you want enjoying every small thing that you want to do.<br />
<br />
Visiting some temples (Anegudde for example) and halting for pics at bridges and beaches, we went all the way till Murudeshwara. Staying at the seaside hotel there is an experience in itself. The temple and the huge Shiva statue are must visit places too.<br />
<br />
Next day, it was time to visit another temple (Idugunji) and on the way back, we stopped at Maravanthe beach. This is a uniquely beautiful spot with the Arabian Sea on one side of the road and Sauparnika River on another. Stopping at Udupi is another must on this leg of the journey. If you have enough time, you can take a slight detour and visit Manipal too.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjec7f0tIn-nIpJKvMmWktJ84G_RsLEbho6dDTRjcGYb1UtiEi3TOkpqN3OcutRf81d3AnLgSroNh3_ejL8G9iA8v3sCMnC4-lMVojobrkcaqsRhM0rredYcfDFNFpRH8wMxuxl/s1600/1-New+folder1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjec7f0tIn-nIpJKvMmWktJ84G_RsLEbho6dDTRjcGYb1UtiEi3TOkpqN3OcutRf81d3AnLgSroNh3_ejL8G9iA8v3sCMnC4-lMVojobrkcaqsRhM0rredYcfDFNFpRH8wMxuxl/s640/1-New+folder1.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
No issues if you come back early to Mangaluru, there are still many things to do there. Go out for shopping, visit temples (Mangaladevi temple, for example) or go to Taj Mahal Hotel and enjoy their halwa!<br />
<br />
As we wanted to make the most of our vacation, we did not choose train journey on return. After bidding good bye to our very friendly driver, we boarded a <a href="http://www.yatra.com/domestic-airlines/spicejet-airlines.html" target="_blank">Spicejet Airlines</a> flight back to Bengaluru. Of course, <a href="http://www.yatra.com/domestic-airlines/spicejet-web-check-in.html" target="_blank">Spicejet Web check-in</a> did help us in saving a bit more time!
</div>
Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-49520076859909885122016-02-07T22:13:00.000+05:302017-02-14T00:01:24.037+05:30ಒಂದು ರೂಪಾಯಿ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxTfOlnhv3FEsrG1TmfOj66WuMWSm64sKeHAImIgTsYAYSEIE6EvixNGXz-UNZo__ARe0j5SlkgnZoBGnArVv7dV9qNm7F0h8TCjzwxof0IRMUBQLJngaScF1uqzupzd2NF3lO/s1600/onerupee.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="321" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxTfOlnhv3FEsrG1TmfOj66WuMWSm64sKeHAImIgTsYAYSEIE6EvixNGXz-UNZo__ARe0j5SlkgnZoBGnArVv7dV9qNm7F0h8TCjzwxof0IRMUBQLJngaScF1uqzupzd2NF3lO/s640/onerupee.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಈವರೆಗೆ ವಾಟ್ಸ್ಆಪ್ ಮೆಸೇಜುಗಳಲ್ಲಷ್ಟೆ ಕಂಡಿದ್ದ ಹೊಚ್ಚಹೊಸ ಒಂದು ರೂಪಾಯಿಯ ನೋಟು ಇವತ್ತು ನನ್ನ ಸಂಗ್ರಹ ಸೇರಿದೆ. ಈ ನೆಪದಲ್ಲಿ ಹಳೆಯ ಒಂದು ರೂಪಾಯಿ ನೋಟುಗಳು ನೆನಪಾದವು. <br />
<a name='more'></a>ನಾಣ್ಯದ ವಿನ್ಯಾಸ ಬದಲಾದಂತೆ ನೋಟುಗಳ ಮೇಲೆ ಮುದ್ರಣವಾದ ಅವುಗಳ ಚಿತ್ರವೂ ಬದಲಾಗಿರುವುದನ್ನು ನೋಡಿದಿರಾ?<br />
<br />
ಹೆಚ್ಚು ಮುಖಬೆಲೆಯ ನೋಟುಗಳ ಮೇಲೆ ಆರ್ಬಿಐ ಗವರ್ನರ್ ಸಹಿ ಇರುತ್ತದಲ್ಲ, ಒಂದು ರೂಪಾಯಿಯ ನೋಟಿನ ಮೇಲೆ ಸೈನು ಮಾಡುವುದು ಮಾತ್ರ ಹಣಕಾಸು ಇಲಾಖೆ ಕಾರ್ಯದರ್ಶಿಯವರ ಕೆಲಸ. ಅಂದಹಾಗೆ ರಿಸರ್ವ್ ಬ್ಯಾಂಕ್ ಆಫ್ ಇಂಡಿಯಾ ಬದಲು 'ಗವರ್ನಮೆಂಟ್ ಆಫ್ ಇಂಡಿಯಾ' ಹೆಸರಿರುವುದೂ ಒಂದು ರೂಪಾಯಿ ನೋಟಿನಲ್ಲೇ!<br />
<br />
[ಹಳೆಯ ನೋಟುಗಳ ಮೇಲೆ ಯಾರ್ಯಾರ ಸಹಿ ಇದೆ ಸರಿಯಾಗಿ ಗಮನಿಸಿ!] </div>
Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-42444211384166906372016-01-17T01:46:00.000+05:302017-02-14T00:02:36.339+05:30ಹೊಯ್ಸಳರ ಗುಂಗಿನಲ್ಲಿ...<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCY4E3Psn6zz5rVvHt50H8LUU1xmmXjel7n144X4uuDWtaq6Z6jtKqRGrDKdOuK-kCKbThdB4eOJp4WZ7yYvDdhd1K5udL8lIS2zjxXb7q9DTa7yT7MtboQYSau4uJxZt85tnc/s1600/1-Sosevooru.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCY4E3Psn6zz5rVvHt50H8LUU1xmmXjel7n144X4uuDWtaq6Z6jtKqRGrDKdOuK-kCKbThdB4eOJp4WZ7yYvDdhd1K5udL8lIS2zjxXb7q9DTa7yT7MtboQYSau4uJxZt85tnc/s640/1-Sosevooru.jpg" width="640" /></a></div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
ಹೊಯ್ಸಳ ರಾಜವಂಶವನ್ನು ಕುರಿತ ಕೃತಿಗಳಲ್ಲಿ ಶ್ರೀ ಸಿ. ಕೆ. ನಾಗರಾಜರಾಯರ ಐತಿಹಾಸಿಕ ಕಾದಂಬರಿಗಳಿಗೆ ಮಹತ್ವದ ಸ್ಥಾನವಿದೆ. ಎರಡು ಸಂಪುಟಗಳಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಟವಾದ ಬೃಹತ್ ಕಾದಂಬರಿ 'ಪಟ್ಟಮಹಾದೇವಿ ಶಾನ್ತಲದೇವಿ'ಯಂತೂ magnum opus ಎನ್ನುವಂಥದ್ದು.<br />
<br />
ನನ್ನ ಸೋದರಮಾವನ ಸಂಗ್ರಹದಲ್ಲಿದ್ದ ಈ ಕಾದಂಬರಿಯನ್ನು ಐದಾರು ವರ್ಷಗಳ ಹಿಂದೆ ಓದಿಮುಗಿಸಿದ್ದೆ. ಕೆಲಸಮಯದ ಹಿಂದೆ ಅಂಗಡಿಯಲ್ಲಿ ಕಂಡಾಗ ಕೊಂಡು ನನ್ನ ಸಂಗ್ರಹಕ್ಕೂ ಸೇರಿಸಿಕೊಂಡಿದ್ದೆ. ಇನ್ನೊಮ್ಮೆ ಓದುವ ಮುನ್ನ ನಾಗರಾಜರಾಯರ ಇತರ ಕಾದಂಬರಿಗಳನ್ನು ಓದೋಣವೆಂದು ನಮ್ಮಕ್ಕನ ಸಂಗ್ರಹದಲ್ಲಿದ್ದ 'ವೀರಗಂಗ ವಿಷ್ಣುವರ್ಧನ' ಹಾಗೂ ನಾನೇ ಯಾವಾಗಲೋ ಕೊಂಡಿದ್ದ 'ದಾಯಾದ ದಾವಾನಳ?' ಕೃತಿಗಳನ್ನು ಈಗಷ್ಟೇ ಓದಿಮುಗಿಸಿದೆ.<br />
<a name='more'></a><br />
ಹೊಯ್ಸಳ ಸಾಮ್ರಾಜ್ಯದ ಮೂಲಸ್ಥಾನ ಸೊಸೆವೂರಿಗೆ (ಇಂದಿನ ಹೆಸರು ಅಂಗಡಿ, ಮೂಡಿಗೆರೆಯ ಸಮೀಪವಿದೆ) ಕಳೆದ ವರ್ಷ ಭೇಟಿಕೊಟ್ಟಿದ್ದ ನೆನಪು ಈ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ ಮರುಕಳಿಸಿತು. ಆ ಭೇಟಿಯ ಕೆಲ ಚಿತ್ರಗಳು ಇಲ್ಲಿವೆ.<br />
<br />
['ದಾಯಾದ ದಾವಾನಳ?' ನಂತರ ನಾಗರಾಜರಾಯರು 'ವೀರಬಲ್ಲಾಳ' ಎಂಬ ಕಾದಂಬರಿಯನ್ನು ಬರೆಯಬೇಕೆಂದಿದ್ದರಂತೆ / ಬರೆದಿದ್ದರಂತೆ. ಆ ಪುಸ್ತಕದ ಕುರಿತು ವಿವರಗಳು ಯಾರಿಗಾದರೂ ಗೊತ್ತಿದ್ದರೆ ದಯಮಾಡಿ ಹಂಚಿಕೊಳ್ಳಿ]</div>
Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-65413408090707006632016-01-16T01:36:00.001+05:302017-02-14T00:03:46.035+05:30From good to gold, it is all in our hands!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4onW0AVrq7XvSj4zfRYbZUxGm9YKgISrqEoIR3CJF8E3BztUFdChAH8dlFocq7zmltYxkuziXtN7cCPSobUzZa5C-CCZFZrPQ6YFTFX35__uu9hDsw42z0FTbvuZZLQg3RR1Q/s1600/1-DSC_0004.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="468" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4onW0AVrq7XvSj4zfRYbZUxGm9YKgISrqEoIR3CJF8E3BztUFdChAH8dlFocq7zmltYxkuziXtN7cCPSobUzZa5C-CCZFZrPQ6YFTFX35__uu9hDsw42z0FTbvuZZLQg3RR1Q/s640/1-DSC_0004.JPG" width="640" /></a></div>
<br />
"<span style="font-family: "tunga" , "sans-serif";">ನಿದ್ದೆಗೊಮ್ಮೆ</span>
<span style="font-family: "tunga" , "sans-serif";">ನಿತ್ಯ</span> <span style="font-family: "tunga" , "sans-serif";">ಮರಣ</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "tunga" , "sans-serif";">ಎದ್ದ</span>
<span style="font-family: "tunga" , "sans-serif";">ಸಲ</span> <span style="font-family: "tunga" , "sans-serif";">ನವೀನ</span> <span style="font-family: "tunga" , "sans-serif";">ಜನನ</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "tunga" , "sans-serif";">ನಮಗೆ</span>
<span style="font-family: "tunga" , "sans-serif";">ಏಕೆ</span> <span style="font-family: "tunga" , "sans-serif";">ಬಾರದೋ</span>"</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
These lines are from a poem called 'Yugaadi' by
Jnanapeeth award winner Sri. Da. Ra. Bendre. Through these lines, the poet
wonders why we are not reborn every time we wake up from sleep – so that we can
start every day afresh, with a clean slate. </div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
Even though such a thing would have been wonderful
(don't you think so?), there is hardly anything that we can do to make it
happen in the real world.</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
But to think that every morning is a new birth?
Wouldn't that be a great way to start the day with loads of freshness? </div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
Read this: “Every morning we are born again. What
we do today is what matters most.”</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
Nope, I did not come up with this inspirational
statement. Gautama Buddha did, apparently.</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
How can we make sure that every morning is so fresh
for us, that we can face life with full energy for 12-18 hours? </div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
Hoping that we have a "good" morning does
not really suffice. At least that is what I think. </div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
So what can we do to turn good mornings into Gold
Mornings?<br />
<a name='more'></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
Here is my take:</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
The preparation for a gold morning begins on the previous
night itself. One of the most important steps of this preparation is to have a
good night’s sleep. First of all, make sure that you are done with all the day’s
tasks on time. If something can be done today itself, do not procrastinate. Be
done with TV, mobile and tablet at least 30 minutes before going to sleep. The
earlier you are able to do that, the better. </div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
And then, try to relax. Listen to soft music. Read a
book. Spend some time on your favorite hobby if you have one (no, facebook and
twitter do not qualify!) and then, drift off to sleep. And make sure that you
sleep well. Yes, as simple as that. </div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
Mornings, on the other hand, could be tougher. We
are known to have noisy mornings, aren’t we? With office goers, school kids and
maids all competing for the available “resources”, deadlocks are bound to
happen. And with deadlocks come noise. And then there are newspapers that do
not arrive, juicy gossips the maid can’t resist from sharing, electricity that decides
to take a break and so on. </div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
If you want your morning to be a gold morning, just
stay calm. Do not worry about any of these. If you think this is difficult, don’t
talk to anyone for sometime after you get up. Think of all the good stuff from
yesterday, and things that can make to feel good today. Don’t worry about
things that can go wrong – just remember that Murphy fellow, and smile!</div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<i>This post is written as part of the <b>#Colgate360GoldMornings</b>
campaign by <a href="https://www.facebook.com/ColgateIndia" target="_blank">Colgate India</a>. Colgate 360 Charcoal Gold toothbrush, too, can help
you turn good mornings into Gold Mornings. Do check it out! <a href="http://www.amazon.in/gp/product/B012RIN87O/ref=as_li_tl?ie=UTF8&camp=3626&creative=24822&creativeASIN=B012RIN87O&linkCode=as2&tag=ejnana-21" rel="nofollow">Buy it on Amazon</a><img alt="" border="0" src="http://ir-in.amazon-adsystem.com/e/ir?t=ejnana-21&l=as2&o=31&a=B012RIN87O" height="1" style="border: none !important; margin: 0px !important;" width="1" />
</i></div>
</div>
Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-39771973030300871092015-12-13T21:27:00.002+05:302017-02-14T00:07:46.237+05:30Mysuru, my favorite!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2A5a5J893esuGopN18c1arkcNdjW7Di9DoGSrF1Z2PCUALC2wwNhLeWZ369WqrFnqTTx5joNLm9VDrdfG7CoKXar7DT63FZZ_dSfr8m4ME76fk5dBFNsBhpU_p5I1DkNmbudb/s1600/mys.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2A5a5J893esuGopN18c1arkcNdjW7Di9DoGSrF1Z2PCUALC2wwNhLeWZ369WqrFnqTTx5joNLm9VDrdfG7CoKXar7DT63FZZ_dSfr8m4ME76fk5dBFNsBhpU_p5I1DkNmbudb/s640/mys.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Choosing a favorite city is a tricky problem. When asked to do so, you either have a very obvious choice - or - have no clue whatsoever.<br />
<br />
When I set out to think about my favorite city, I did not know which one that would be. To clarify my own doubt, I asked myself a question - which city do I consider as my hometown?<br />
<br />
Having stayed at three different places over the years - for almost equal durations of time, I have this unique problem (maybe some sort of an identity crisis) of not really having a place that I can call my hometown without giving a second thought. The place where I spent my childhood and the places where I stayed (and continue to stay) for education and career – it is always a tough choice to choose one.<br />
<br />
After spending some time pondering on this seemingly difficult task, the truth finally dawned on me. There is no other city, other than Mysuru, that I can as my own.<br />
<a name='more'></a>I am a proud Mysorean, after all.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="300" src="https://www.google.com/maps/embed?pb=!1m18!1m12!1m3!1d62369.202070125146!2d76.6006703443863!3d12.310727379012917!2m3!1f0!2f0!3f0!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!3m3!1m2!1s0x3baf70381d572ef9%3A0x2b89ece8c0f8396d!2sMysuru%2C+Karnataka!5e0!3m2!1sen!2sin!4v1450022202755" style="border: 0;" width="400"></iframe><br /></div>
<br />
Mysuru (ಮೈಸೂರು, also called Mysore) is a city that is very hard to describe. From the days of being the capital of a fine kingdom to the age of becoming the yoga hotspot, this city has come a long way. What has not changed during this course is the love and affection that people have towards Mysuru.<br />
<br />
Even though many people try to link my city up to Tipu Sultan, majority of Mysuru’s popularity should in reality be attributed to the Kings of Wodeyar dynasty that ruled Mysore. So much was their foresight that they designed Mysuru to be well ahead of its time. Well planned and well developed, Mysuru continues to be a wonderful place to live in spite of some weird things happening to it in the name of modernity.<br />
<br />
Under the Wodeyars, Mysuru was designed to be well placed for agriculture (through the construction of KRS - Krishnaraja Sagara dam), a center of culture (by welcoming intellectuals with open arms), an education hub (University of Mysore) and also world renowned for local products (Mysore Silk, to quote an example).<br />
<br />
The beauty of Mysuru lies in the fact that it did not get lost in its glorious past. The city changed with time, and till date, continues to connect to every individual from every background. While it lets you enjoy your breakfast in a decades old neighborhood hotel, you are also given an option of being at the swankiest of malls for your lunch. Nobody stops you from enjoying the street food in the evenings, or shopping for vegetables in one of the age old markets.<br />
<br />
With industries, educational institutions, research centers and offices, the city continues to drive people and their way of thinking. If you do not want to think much, and spend some peaceful time, the drive isn’t too long either.<br />
<br />
So why wait? Come to Mysuru, and fall in love!
<br />
<br />
<i>Written as part of the #madeofgreat campaign by Tata Motors. Read more at <a href="http://madeofgreat.tatamotors.com/">http://madeofgreat.tatamotors.com/</a></i><br />
<br />
<a href="https://www.indiblogger.in/topic.php?topic=186" title="Zonal War Winner SOUTH Zone">
<img alt="Zonal War Winner SOUTH Zone" border="0" height="200" src="https://cdn.indiblogger.in/badges/qbsx7mnxcaf.png" width="145" />
</a>
</div>
Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-23458959.post-67868457195089120222015-10-30T12:28:00.003+05:302017-02-14T00:08:52.839+05:30That royal feeling...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b><i>Have I ever wished to get away from the daily hustle of my life and escape for a day to some luxurious hotel in my city? Oh, how many times have I done that! Here's an account of one such longing.</i></b><br />
<br />
Palaces never fail to fascinate us. And in my city, the royal city of Mysore, there are palaces everywhere. It might be difficult to imagine Ambavilas, the "main" palace of Mysore from a tourism angle, as a residence, but there are many other buildings in town that housed the royalty for a long long duration.<br />
<br />
How would it feel to stay in one of those places for a day? It is hard to imagine.<br />
<a name='more'></a>Some of those buildings might seem outdated now and there are definitely newer buildings that are grander, but staying in a heritage building that was once home to the royalty should definitely be a different experience.<br />
<br />
So how does one get a chance to experience this? It might be a bit easy in places like Rajasthan where pretty much every palace has been converted to a hotel. But in Mysore, the choices are limited.<br />
<br />
There are many reasons for this. Most royal buildings in Mysore now house offices, are home to educational institutions, or simply out of reach - take example of Ambavilas palace, which under the Government, has become a major tourist attraction - or - the Rajendra Vilas palace on Chamundi hill, which, as a private property, is out of reach for public.<br />
<br />
So what do you do if you still want to stay in a palace?<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYJhM4QIu97KLiQRA_IwhtCc0LZRKgQQAZDvtMUy4sR6L7AWNBkAE-jWShfrc0clxSZIkbV3_FWK9Hx6NCzEs_4DuijFbmWgfqoEx-Tn0RL5dhoVSAcR3TO5L1SvaWWCocowef/s1600/lalithamahal.PNG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="188" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYJhM4QIu97KLiQRA_IwhtCc0LZRKgQQAZDvtMUy4sR6L7AWNBkAE-jWShfrc0clxSZIkbV3_FWK9Hx6NCzEs_4DuijFbmWgfqoEx-Tn0RL5dhoVSAcR3TO5L1SvaWWCocowef/s320/lalithamahal.PNG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Lalitha Mahal (Image: Cleartrip)</td></tr>
</tbody></table>
<a href="http://www.cleartrip.com/hotels/info/the-lalitha-mahal-palace-321694" target="_blank">The Lalitha Mahal Palace</a> is the number one choice for people coming to Mysore with an intent to feel the royal luxury. Built in 1921 during the rule of Krishnaraja Wodeyar IV, this hotel is run as Lalitha Mahal Palace Hotel by Ashok Elite Hotels. This building retains much of its elegance from its royal past, and visiting the place itself is an experience in itself. Even though I have had a buffet lunch there once, staying has not yet been possible (why? read till the end for reasons!).<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAx7js-u_9bGCDeiawxlX5a1mfBZZUPDrjdUF-_WDri6ha0sg-zd11k1F3WvNbDWK_uRxr4A4TmfOl9nRpTCVugxh1qIfAr7eIvAecCMGw2Nu_yMhgCFTZvMufeXkw9tu4LQNg/s1600/greenhotel.PNG" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="229" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAx7js-u_9bGCDeiawxlX5a1mfBZZUPDrjdUF-_WDri6ha0sg-zd11k1F3WvNbDWK_uRxr4A4TmfOl9nRpTCVugxh1qIfAr7eIvAecCMGw2Nu_yMhgCFTZvMufeXkw9tu4LQNg/s320/greenhotel.PNG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: 12.8px;">The Green Hotel (Image: Cleartrip)</span></td></tr>
</tbody></table>
Chittaranjan Mahal is another palace in Mysore, smaller in both size and popularity. However, this is open to visitors as a hotel. Called <a href="http://www.cleartrip.com/hotels/info/the-green-hotel-355082" target="_blank">The Green Hotel</a>, it is really a nice little charming hotel. The fact that Green Hotel has been set up as a model of sustainable tourism by the Charities Advisory Trust (a UK charity) makes it all the more special. All profits from this hotel are distributed to charitable and environmental projects in India. Being a lot like a normal residence - away from the grandeur and luxury of larger palaces - I feel this is the kind of place one should stay to experience the royal lifestyle. This place has a restaurant too, that I have visited previously - but stay, oops, not yet!<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnvMapLNEU4lmrqYEz5JJuYCL00knflXnON89Ckg6trwUv7YvgxZPg4sHpeusgYVea1z6v5VH1PpCYoT0nmw-igCJegO13iXI_zE9GF7Xue3oCZU_hKAKDFqtsbn2726tCcVTo/s1600/metropole.PNG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="203" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnvMapLNEU4lmrqYEz5JJuYCL00knflXnON89Ckg6trwUv7YvgxZPg4sHpeusgYVea1z6v5VH1PpCYoT0nmw-igCJegO13iXI_zE9GF7Xue3oCZU_hKAKDFqtsbn2726tCcVTo/s320/metropole.PNG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: 12.8px;">Metropole (Image: Cleartrip)</span></td></tr>
</tbody></table>
Even though it is technically not a royal residence, <a href="http://www.cleartrip.com/hotels/info/royal-orchid-metropole-40395" target="_blank">Hotel Metropole</a> is no lesser than a palace. This majestic building, built as a guest house by the royal family of Mysore in the 1920s, is currently being run as Royal Orchid Metropole. Like the other two places mentioned above, Metropole too retains its royal charm and is a nice place to visit. My score so far? Visits - Many, and stay - right guess, zero!<br />
<br />
Mysoreans rarely go to watch the world famous Dasara procession. Adjusted to our ways, I guess we cannot take all the crowd and all the noise on that day. Do we visit the Amba vilas palace? Yeah, once in a while. Being locals, we have a lot of other things to do and can hardly make time to be a tourist at our own city. Having this as the case, can we go to hotel and stay in Mysore? You just try it and all your relatives staying across Mysore pounce on you asking why you did not stay at their place. Whether I want to stay at a palace or not, it does not matter :)<br />
<br />
But still, I want to be a tourist at my own city, and do what a tourist does. Stay in a hotel. A royal hotel. Something that lets me experience something very special. Some day. Some day!<br />
<br />
<b><i>Photos courtesy of Cleartrip. Check out hotels from Mysore on Cleartrip's Hotel Directory <a href="http://www.cleartrip.com/hotels/india/mysore/" target="_blank">HERE</a>.</i></b><br />
<b><i><br /></i></b>
<b><i><a href="https://www.indiblogger.in/topic.php?topic=183" title="Cleartrip IndiBlogger Contest Winner">
<img alt="Cleartrip IndiBlogger Contest Winner" border="0" height="200" src="https://cdn.indiblogger.in/badges/ulcz04pw6a4.png" width="145" />
</a>
</i></b></div>
Srinidhihttp://www.blogger.com/profile/13273200497876541801noreply@blogger.com